Az olimpia "megvalósítható és hasznos vállalkozás" lenne Magyarország számára, Budapest "esélyes pályázó" – a MOB tájékoztatása szerint ezek a 2024-es olimpiarendezésről készült megvalósíthatósági tanulmány legfontosabb megállapításai.
A MOB szerdai közgyűlésén mutatták be a PwC nemzetközi tanácsadó cég által készített tanulmányt, az ennek megállapításaiból készült összefoglalót juttatta el a MOB a sajtónak. A közgyűlés ezután megszavazta, hogy Budapest megpályázza a 2024-es olimpia megrendezését.
A számítások szerint 774 milliárd forintnyi befektetésre lenne szükség, de a magyar gazdaság többletjövedelme 1100 milliárd forintra rúgna. Ez a befektetés pedig kigazdálkodható.
Feltéve, hogy sikerül átlagosan 3 százalékos gazdasági növekedést produkálni
– állapítja meg a tanulmány.
A PwC szerint a magyar költségvetés számára az "olimpiarendezés bőven finanszírozható és megtérülő" befektetést jelentene. 2015 és 2025 között ugyanis évente átlagosan csak a költségvetés fél százalékát kellene erre fordítani, miközben a legkiemelkedőbb években az olimpia akár 0,3 százalékponttal is meglökhetné a GDP-növekedést.
Eközben 2017 és 2025 között összesen 100 ezer pluszmunkahely jönne létre.
A GDP-többlet értéke elérhetné a 3000 milliárd forintot, ebből a lakosság többletbevétele 1000 milliárd, a vállalkozásoké 900 milliárd lehetne, az ezen felüli összeg az állami költségvetés bevétele. Ráadásul közben Magyarország versenyképessége is javulna. Összességében a rendezés "segítené Magyarország felzárkózását Nyugat-Európához, a magyar életszínvonal közelítését a nyugatihoz" – írja a MOB a közleményben.
A PwC szerint az infrastrukturális feltételek 2024-re "lényegileg olimpia nélkül is adottak lesznek", sőt "a szükséges sportlétesítmények zöme is elkészül addig, az olimpiarendezés szándékától függetlenül". A cég emellett azzal számol, hogy a kizárólag az olimpia lebonyolításához szükséges létesítmények mindegyike ideiglenes lesz.
Azt, hogy Budapest esélyes, azzal indokolják, hogy a NOB Agenda 2020 reformja, a gazdaságos olimpia programja pont azzal a céllal született meg, hogy utat nyisson a Budapest méretű nagyvárosok olimpiarendezése előtt. És
"Budapest lesz a leginkább Agenda 2020-szerű, az új NOB stratégiába leginkább illeszkedő pályázó 2024-re".
További érv, hogy az olimpiai éremtáblázat első tíz helyezettje közül egyedül Magyarország nem rendezett még olimpiát. Az ország 167 aranyéremmel nyolcadik a tabellán. A rangsor további helyezettjei: 1. Egyesült Államok, 2. Oroszország, 3. Németország, 4. Nagy-Britannia, 5. Franciaország, 6. Kína, 7. Olaszország, 9. Svédország, 10. Ausztrália.
A megvalósíthatósági tanulmányban az is benne van, hogy készítésekor feltételezték az átlagosan évi 3 százalékos gazdasági növekedést, és az olimpiától függetlenül elhatározott fejlesztések, fejlesztési tervek tényleges megvalósulását.
A GDP tavaly 3,6 százalékkal nőtt. Az Európai Bizottság legfrissebb, idén tavaszi előrejelzése szerint a magyar gazdaság növekedése 2015-ben 2,8, 2016-ban 2,2 százalékos lesz, ennél távolabbi előrejelzés egyelőre nem áll rendelkezésre.
Budapest először az 1916-os nyári olimpiai játékokra pályázott – a rendezési jogot Berlin kapta, de az olimpia az első világháború miatt elmaradt. Magyarország az 1920-as olimpiára is pályázott, és Budapest a háború előtt elnyerte a rendezés jogát. Azonban nemhogy nem rendezhette meg, de mint a háborúban vesztes hatalom képviselőit, kizárták a magyar sportolókat az olimpiáról, amelyet végül Antwerpen rendezhetett meg.
Budapest így az egyetlen olyan város, amelynek megítélték a rendezés jogát, de soha nem rendezhetett olimpiai játékokat.
1920 után az 1936-os olimpiára is pályázott a magyar főváros, azonban ismét Berlin lett a befutó, 1944-ben pedig London előzte meg – mások mellett – Budapestet. Igaz, az az olimpia megint elmaradt, ezúttal a második világháború miatt.
Az 1952-es olimpián, Helsinkiben összesen 42 érmet nyertek a magyar sportolók, köztük 16 aranyérmet, Magyarország pedig az éremtáblázat harmadik helyén végzett az Egyesült Államok és a Szovjetunió mögött. A rendkívül sikeres finnországi szereplés után ismét felmerült az olimpiai rendezés ötlete: Budapest pályázott az 1960-as játékok rendezésére. Ekkor már javában zajlott a Népstadion építése is, amelyet 1953-ban adtak át. Ugyanakkor az új stadion is kevésnek bizonyult: 1955-ben Párizsban Rómát választották házigazdának.
Az 1960-as olimpia óta hivatalosan Magyarország nem adott be pályázatot az olimpiai játékok megrendezésére, bár az utóbbi években többször is felvetődött a rendezés ötlete.
Az első Orbán-kormány idején, 2000-ben maga a miniszterelnök beszélt arról, hogy Budapest megpályázza a 2012-es olimpiát. Akkori becslések szerint 1000 milliárd forintba került volna az országnak, hogy Budapest rendezhesse a játékokat.
Az esetleges 2024-es rendezésről a KPMG is készített egy tanulmányt.
