A fejlettebb országokban már régóta segítik a sportolókat pszichológusok, és az elmúlt években Magyarországon is egyre elfogadottabb lett a sportpszichológia mint önálló szakma. Nagyban köszönhető ez a londoni olimpián nyújtott magyar teljesítménynek is.
Ott ugyanis a nyolc magyar aranyérmes közül hétnek volt sportpszichológusa.
A 2012-ben aranyat nyerő magyarok közül az úszó Risztov Éva és Gyurta Dániel is kiemelte Lénárt Ágota szerepét. Az egyetemi docens egy másik olimpiai bajnoka, a tornász Berki Krisztián csak az ötödik volt a selejtező után, majd a döntőben megvert mindenkit, és úgy vélte, hogy ezt a mentális felkészítésnek köszönhette, ami szerinte nyolcvan százalékban eldönti a versenyt. A vívó Szilágyi Áron szintén elismerően beszélt az őt a mentális felkészülésben segítő Kárpáti Róbertről.
Simon Ágnes újítása, hogy a már régóta ismert kutyaterápiát megpróbálja a sportolók felkészítésében alkalmazni. Kutyáját, Fedort kölyökkorától terápiás célokra képezte ki. Korábban elsősorban szellemi fogyatékkal élő felnőtteknek (Down-szindróma, autisztikus spektrumzavar, enyhe és középsúlyos mentális retardáció) és iskoláskorú gyerekeknek vezetett foglalkozásokat a most ötéves golden retrieverrel, mielőtt a sport felé fordult volna.
A Testnevelési Egyetem humánkineziológia szakán erről írta a szakdolgozatát.
A három hónapos kutatásban hat 14-15 éves sportoló vett részt önkéntes alapon:
két futó, egy kosárlabdázó, egy táncos, egy kézilabdázó és egy labdarúgó. Többen közülük korosztályos válogatottak, a táncos pedig Európa-bajnok. Simon Ágnes hetente kétszer tartott nekik 45–60 perces foglalkozást. Az volt a hipotézise, hogy a sportoló gyerekek stressz-szintje csökken a kutyás foglalkozások hatására, ezáltal nyitottabbak, motiváltabbak lesznek.
A foglalkozások egy ötperces meditációval kezdődnek. A sportolók lehunyt szemmel körülülik a kutyát, és ráteszik a kezüket" –
magyarázta az Origónak Simon Ágnes. "Ezt könnyebb feladatok követik, amikor ismerkednek a kutyával, elkezdik magabiztosan kezelni az állatot és a helyzetet. Igyekszem minél több olyan feladatot kitalálni, amitől egyre több sikerélményük lesz a sportolóknak."
A következő szinten már olyan feladatokat kell megoldani, amelyekben a sportolók segítik egymást. Például úgy kell egy bójához elvezetni a kutyát, hogy egyikük szeme be van kötve, a másik pedig segíti irányba állítani a társát.
Több kutatás alátámasztja, hogy a kutyának szorongásoldó hatása van. A simogatása, a vele való játék csökkenti a szorongás testi tüneteit, az izmok spasztikusságát (kötöttségét, merevségét). Simon Ágnes és Lénárt Ágota állítja: ebben nem kell hinni, ez egzakt dolog, több kutatás igazolta, hogy a kutyasimogatás, a kutyákkal való közös foglalkozás serkenti a szeretethormon néven ismert oxitocin termelődését – a hormonszint növekedését nyálból ki lehet mutatni.
Simon Ágnes az állapotok változását két, sportolókra írt pszichológiai teszttel, az ACSI-28 (Athletic Coping Skills Inventory) és a CSAI-2 (Competitive State Anxiety Inventory) önértékelő teszttel mérte. Az ACSI a sportolók megküzdési stratégiáit, a CSAI pedig a verseny előtti szorongást tükröző kérdőív. Szeptember közepétől december közepéig tartott a kutatás, a sportolók az első foglalkozás előtt, egy hónappal később, majd az utolsó terápiás óra után töltötték ki a teszteket.
Az eredményeket böngészve jelentősebb volt a változás októberben, de három hónap elteltével is hat sportolóból négynél tapasztalható volt a szomatikus szorongás csökkenése. A következő jelentős változás decemberben volt mérhető, ekkor a hat sportoló közül négynél növekedett az önbizalom értéke a kiindulási értékhez képest, de az "edző általi irányíthatóság" és a "csapásokkal való megküzdés" skálákon is szignifikáns volt a különbség a kiinduló értékekhez képest.
Lénárt Ágota közel 30 éve tanít a Testnevelési Egyetemen. Azt mondta, régebben egy relaxációs gyakorlatot egészen könnyen meg lehetett tanítani, de ma már két-három hónap is szükséges ehhez. Manapság ugyanis a hatalmas teljesítmény-, idő- és megfelelési kényszer miatt nehezen tudják kikapcsolni az agyukat az emberek, nem képesek elhessegetni a zavaró gondolatokat.
A kutya könnyebben át tudja hidalni ezt a problémát, hiszen amikor önfeledten simogatom, és csak arra koncentrálok, hogy meg tudjam csinálni vele az adott feladatot, akkor az önmagában kizárja a zavaró gondolatokat.
Nekem pedig teljesen mindegy, hogy ezt egy mentáltréninggel vagy egy kutyával tanulja meg a sportoló" – mondta a sportpszichológus.
Lénárt Ágota szerint a mai ember elveszítette a kapcsolatát a természettel, egy kutya ezt pótolja valamelyest. "El kell érnem, hogy azt csinálja, amit én szeretnék, de persze neki is vannak olyan napjai, amikor nem szeretné. Társas kommunikáció, ráhangolódás szükséges ehhez. Ezt a fajta érzékenységet lehet a terápia által növelni" – tette hozzá.
Amikor egy sportoló életterét beszűkíti az élsport, akkor különösen fontos, hogy új, fejlesztő ingerekkel találkozzon.
"Egy magyar edző a csapatát az egyik olimpián bezárta az olimpiai faluba, hogy ne érje a játékosokat sok inger, és csak a versenyre koncentráljanak. El lehet képzelni, hogyan érezték magukat a sportolók. Nem is teljesítettek jól azon az olimpián. Az idegrendszerünk arra van ráállva, hogy változatos ingereket kapjon" – említett egy példát Lénárt Ágota.
Ezt bizonyították egy szenzoros deprivációnak nevezett, ingermegvonásos kísérlettel. Egyetemistákat befektettek egy szobába, és azt mondták nekik, hogy annál több pénzt kapnak, minél tovább bírják bent. Három nap múlva mindenki kijött, mert az ingermegvonás miatt elkezdtek hallucinálni. Ha ugyanis az agy nem kap elég kívülről jövő ingert, akkor csinál magának.
Viszont ha az idegrendszer kap egy olyan ingert, amiben jól érzi magát, kap egy kis boldogsághormont és sikerélményt, akkor fantasztikus légkört fog létrehozni,
amelyben nőni fog a kompetenciaérzés, azaz a hozzáértés érzése. Márpedig ez a pozitív élmény a kutyával nagyon hamar ki tud alakulni, hiszen ezek a terápiás kutyák arra vannak kiképezve, hogy olyan visszajelzést tudjanak adni, amivel megkönnyítik a sportolók munkáját" – mondta Lénárt Ágota.
Egyre több iskola kapcsolódik be a programba, Simon Ágnesnek pedig már vannak ötletei arra, hogy hogyan tudná sportágspecifikussá tenni a foglalkozásokat. "Például felfestjük az adott sportág pályáját, és azon dolgozunk a kutyával, így a sportolónak egy megszokott környezetben lesz sikerélménye, és ott szerez önbizalmat. Tervezem azt is, hogy az adott sportág eszközeit bevetve dolgozunk majd, például kosárlabdával vagy akár teniszlabdával."
Lénárt Ágota elmesélte, hogy a londoni olimpián állt az uszoda előtt, és három angol úszóedző toporzékolt mellette. "Az egyik közölte, hogy 25 millió angol font (közel 11 milliárd forint – a szerk.) támogatást kaptak arra, hogy egyetlen úszó olimpiai bajnokuk legyen Londonban. Nekünk sufnituninggal kettő lett" – utalt Risztov Éva és Gyurta Dániel aranyérmére.
A sportpszichológus szerint sok gazdag országban ma már számítógépes programokkal gyártják a biorobotokat, a nagyhatalmakkal nem tudjuk minden területen felvenni a kesztyűt.
Szeretném bevonni a kutyás sportterápiába egy-egy klasszis sportolómat, ha illeszkedik a felkészülési programba.
Lehet, hogy a riói olimpián már a magyar leleményességgel, azaz a sportterápiás kutyákkal tudunk majd előnyt szerezni a riválisokkal szemben, hiszen ezt a módszert tudomásunk szerint még a világon senki sem alkalmazza a sportban."