Ha országokat zárnak ki, sikerül visszaszorítani a doppingot?

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség vizsgálja, hogy javasolja-e a gyakorta doppingbotrányba keveredő országok kizárását többsportágas eseményekről, például olimpiáról.

Craig Reedie, a WADA elnöke a CNN televíziónak adott interjújában elmondta: az általa vezetett szervezet egy független szakértői bizottság jelentésére vár, és ezután dőlhet el, hogy a WADA a megfelelő fórumon javasolhatja-e országok kizárását több sportágat felvonultató viadalokról.

A WADA javaslattételi joga nem új, de még egyszer sem kellett élnie vele. A szervezet a többsportágas esemény főszervezőjének - olimpia esetén a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak - adhatja be a kizárásra vonatkozó ajánlását.

Elrettentő példa lehet

Arra már volt példa, hogy egy adott sportág nemzetközi szövetsége saját sportágán belül eltiltson vagy kizárjon olyan országokat, amelynek sportolói túl sok pozitív doppingmintát produkálnak egy bizonyos időszak alatt. Reedie hangsúlyozta: minden lehetőséget megvizsgálnak, de szerinte lépni kell, hogy még hatékonyabb legyen a doppingolás elleni harc. Kiemelte: elrettentő lehet az országok kizárása.

"Ez egy nagyon, nagyon komoly szankció, meglehetősen erős, a doppingolást visszaszorító eszköz lehet. Talán szükséges. Nem vagyok benne biztos. Ilyenre még nem került sor korábban. Meg akarom várni, mit mond a szakértő bizottság erről" - tette hozzá a WADA elnöke.

Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője az MTI-nek elmondta: a WADA nagyon körültekintően jár el, hiszen korábban nem volt rá példa, hogy országok kizárását javasolja, pedig például már a 2004-es athéni olimpián is megvolt erre joga.

Az atlétika és a súlyemelés hozta a legtöbb lebukást

"Arra nincs rendelet vagy iránymutatás, hogy hány különféle sportágban mennyi sportolónak kell fennakadnia egy nemzetből, hogy az ország kizárását javasolni lehessen. Az pedig a jogászok területe, hogy a WADA úgynevezett kötelező végrehajtással vagy erősen ajánlott jelleggel forduljon a nagy versenyek rendezőihez" - nyilatkozta Tiszeker.

Reedie ugyan országokat nem említett, de a szervezet júniusi jelentése hangsúlyozta: az orosz (225 doppingvétség) és a török (188) sportolók követték el 2013-ban a legtöbb doppingvétséget. Két éve 1953 büntetést szabtak ki doppingvétségek miatt, ezekben az esetekben pedig 115 ország, valamint 89 sportág versenyzői és hivatalos segítőik voltak érintettek. Atlétikában 280, súlyemelésben pedig 252 szabálysértést jegyeztek fel 2013-ban.

Még mindig előnyben vannak a csalók

Reedie elismerte, nincs elegendő eszköz a kezükben, hogy hatékonyabban harcoljanak a doppingolás ellen. Szerinte azoknak, akik csalni akarnak, más és több lehetőség áll a rendelkezésükre, mint amennyi nekik az ellenőrzéshez. Ezen kívül a WADA-nak a különféle megállapodásokat, szerződéseket be kell tartania a vizsgálatok, nyomozások során.

"Nincs elég pénzünk sem, de realisták vagyunk. Most 30 millió dollár az éves költségvetésünk" - mondta. Egyúttal utalt rá, tudnának hatékonyabbak is lenni, és minden további kis segítséget üdvözölnek.

A legújabb doppingbotrány a hónap elején pattant ki, amikor is a német ARD és a brit The Sunday Times bejelentette, hogy 2001 és 2012 közötti időszakból több mint 5000 atléta 12 ezernél is több teszteredményét kapták meg és közülük több mint 800 versenyzőnek volt legalább egy abnormális értéket mutató eredménye.

Neveket ugyan nem közöltek, ugyanakkor múlt pénteken kiderült, hogy egyikük a török színekben olimpiai és világbajnoki ezüstérmes Elvan Abeylegesse. A török szövetség közölte: az etióp származású hosszútávfutó a 2007-es szabadtéri vb-n adott mintájával akadt fent.