Földindulás is jöhet az atlétikában

Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője szerint nincsen szó 800 pozitív doppingtesztről, és nem fogják 55 sztártól elvenni az aranyérmét. De aki doppingolt, arról még idén kiderítik. Gyulai Márton, a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára biztos benne, hogy nincs magyar érintett.

Nem jelent automatikusan 800 doppingvétséget az, hogy ennyi esetben eltérést mutattak ki a vizsgált sportolók vérmintáiban – mondta az Origónak Tiszeker Ágnes, Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője. "Ez csak annyit jelent, hogy az adott versenyző saját paramétereihez képest eltérést tapasztaltak az egyik mintavételnél.

Ennek banális oka is lehet: baleset, sérülés, lázas állapot, vírus.

Egy független szakértői bizottság dönti el, hogy orvosilag indokolt-e az eltérés, és ha nem, akkor beszélhetünk csak doppingvétségről" – tette hozzá Tiszeker Ágnes.

Forrás: AFP/Buda Mendes

A német ARD közszolgálati televíziós csatorna és a brit Sunday Times nevű lap értesülései szerint bizonyíték van rá, hogy az elmúlt évtizedben tömeges doppingvisszaélések történtek, amelyekről a Nemzetközi Atlétikai Szövetség állítólag tudott, de titokban tartott.

Az oroszok eddig is gyanúsak voltak

Azt ugyanakkor a MACS vezetője sem tagadta, hogy vannak gyanús ügyek. "Tavaly év végén a német tv-csatornának már volt egy másik riportja, amelyben rejtett kamerával készített felvételeket mutattak arról, hogy hogyan doppingolják az orosz versenyzőket, akik a jövedelmük egy részét visszaforgatják a tiltott szerbe. Nem véletlenül hozta létre a WADA a vizsgálóbizottságát, amely a háromezer orosz minta újravizsgálatát végzi egy éve. Szeptemberben igazgatótanácsi ülés, novemberben közgyűlés lesz, a WADA reagálni fog" – mondta az Origónak Tiszeker.

Arról tehát szó sincs, hogy

800 pozitív eset történt volna, és arról sem, hogy 55 aranyérmet elvesznek.

Azt gondolom, picit korán kijöttek az eredmények, és lesz is botrány ebből, de az illetékesek azon lesznek, hogy aki bűnös, az a jövő évi olimpián ne tudjon indulni."

146 éremszerző doppingolhatott

Az ARD és a Sunday Times ötezer atléta 12 ezer vérmintaelemzését szerezte meg, és azt közölte, hogy ezekből 800 sportoló esetében bukkantak doppinggyanús értékekre. A vizsgálati eredmények a 2001 és 2012 közötti, tizenegy éves időszakot ölelik fel, és az ezalatt az olimpiákon és világbajnokságokon kiosztott érmek harmadát gyanús mintát adó atléták szerezték meg. Az érintett sportolók között állítólag 146 éremszerző van.

A beszámolók szerint leginkább Oroszország érintett a botrányban, a 800 gyanús mintát szolgáltató versenyző közül 415 orosz atléta. Mellettük sok a kenyai, ukrán, marokkói, spanyol és török atléta is a "gyanúsak listáján".

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) a vádak szerint titokban tartotta és nem szankcionálta a doppingvétségeket. Az érintett atlétáknak mindössze az egyharmada ellen indítottak eljárást, a kétharmadukat egyáltalán nem vonták felelősségre.

Az IAAF elismerte, hogy a minták valósak, és az eredmények a titkos adatbázisából kerültek ki engedély nélkül. A szövetség vezetője, Lamine Diack visszautasította a vádakat. Jelezte, még nem tudja pontosan, mivel is állnak szemben, szerinte lehet, hogy új módszerekkel sikerült doppingolás nyomaira bukkanni.

Vitalij Mutko orosz sportminiszter már vasárnap tagadta a vádakat. "Ennek a botránynak semmi köze Oroszországhoz, ez az atlétika globális rendszeréről szól" - mondta. "Augusztusban elnökválasztást tartanak, csak hatalmi harc folyik" - tette hozzá a tárcavezető az IAAF közelgő elnökválasztására utalva.

A vádak megalapozottságát a kenyai atlétikai szövetség is vitatta. A Sunday Times értesülései szerint 77 kenyai sportolónak volt gyanús a doppingtesztje.

Lehet-e magyar minta is köztük?

Nekünk talán az a legérdekesebb, hogy lehet-e potenciális magyar érintettje a most nyilvánosságra hozott ügynek. Gyulai Márton főtitkár az Origónak azt mondta, ez kizárt. "Már csak azért is, mert a mostani gyanú vérátömlesztésről vagy EPO-ról szól, ezeket pedig a nagy állóképességet igénylő sportágakban, így a gyaloglásban, hosszútávfutásban használják".

Ezekben a számokban pedig a magyarok nincsenek ott az élmezőnyben.

Gyulai Márton szerint is korai lenne még ítéletet mondani, de lapítani nem lehet többé. "Ha a hallottaknak csak a töredéke igaz, akkor is baj van, ha viszont kiderül, hogy mindent készpénznek lehet venni, akkor abból földindulás lehet. Egyelőre csak a vád ismeretes, de a vádlottaknak, vagyis a nemzetközi szövetség vezetőinek meg kell szólalniuk, és ha módjukban áll, pontról pontra, névről névre minden esetet cáfolniuk kell" – mondta a Telekom Sporthír Szolgálatnak.

Most kell rendet tenni

Hozzátette, nem mellékes, hogy 16 nap múlva új elnök lép a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget vezető szenegáli Lamine Diack helyére, a helyét vagy az angol Lord Sebastian Coe, vagy az ukrán Szergej Bubka veszi át. "Ha valamikor, akkor most az új elnök rendet tehet majd az atlétikában."

A NOB azonnal lép, ha kell

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság meg fogja tenni a szükséges lépéseket azokkal az atlétákkal szemben, akikről bebizonyosodik, hogy doppingoltak - reagált Thomas Bach, a NOB elnöke a vasárnap kirobbant doppingbotrányra. A német sportvezető hétfőn reggel beszélt Craig Reedie-vel, a WADA vezetőjével, és biztos benne, hogy az ügynökség végére jár ennek az ügynek. "Amennyiben kiderül, hogy olimpiai eredményeket tiltott szerekkel értek el, a NOB azonnal lép majd, méghozzá a szokott módon, a zéró tolerancia elve alapján" - hangsúlyozta Bach, aki ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy egyelőre csak gyanúról van szó, bizonyítékok egyelőre nincsenek, és mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.

A MASZ elnöke, Gyulai Miklós szerint egyetértett azzal, hogy a nyilvánosság előtt kell lefolytatni a vizsgálatokat.

"Ha a gyanú igaz, akkor úgy érezném magam, mintha a saját gyerekemben csalódnék.

De a saját gyerekem a saját gyerekem, ezért ki kell mellette állnom. Ez vissza már nem csinálható, de tisztázható. A tisztújításon felszínre kell hozni mindent, és a széles nyilvánosság előtt lefolytatni a vizsgálatokat, és meghozni az eltiltásokat, büntetéseket" – mondta Gyulai Miklós az Origónak.