Győri Tamás József, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója a teljesen megújuló Országos Kékkörrel kapcsolatban elmondta: újrafestették a jelzéseket, tízezer információs táblát helyeztek ki, turistaházak, esőbeállók, hidak, kilátók, források, pihenőhelyek épültek és újultak meg, kerékpáros útvonalakat jelöltek ki. Természetjáró kártyával többek között szállásokat, vendéglátóegységeket, kerékpárszervizeket vehetnek igénybe kedvezményesen a turisták.
A látványos fejlesztések között említette egyebek mellett a megújult Fancsikai kilátót, a Mátraalmáshoz közeli Rudolf-tanyát, a Bakonyban található Hubertlaki Turistaházat, a galyatetői ökoturisztikai túracentrumot és kilátót, a bajai kerékpáros és vízitúra centrumot. Elmondta, hogy tematikus kerékpáros és gyalogos útvonalakat is létrehoztak, többek között gönci barack elnevezéssel.
A mintegy 3 milliárd forintból megvalósult projekt - beleértve a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Programot is - részeként újulhatott meg a Galyatető Turistaház, és a jövőben a badacsonyi Rodostó Turistaházat és a szentendrei Lajos forrást is rendbe hozzák.
Kitért arra is, hogy az Országos Kékkör - amelyet jelvényszerző túrává szeretnének tenni - egységesíti a három Kéktúrát, az Észak-Magyarországon végighaladó, a Rockenbauer Pál tiszteletére elnevezett Dél-dunántúli és az Alföldi Kéktúrát. Mint mondta, a jövő tervei közé tartozik egy-egy régió kibontása, a mellékútvonalak fejlesztése és bekapcsolása a hálózatba.
Az igazgató arról is szólt, hogy 100 éve a civil szférának nagyobb volt a részvétele a természetjárás fejlesztésében, Téry Ödön véleménye például az volt, hogy a turistaság nemcsak kellemes öncél, hanem közhasznú működés is. "Az ember nem azért turista, mert az erdőt járja,
hiszen a vaddisznó is járja, mégsem turista.
Hanem azért, hogy maradandó, a közt szolgáló turistalétesítményeket hozzon létre" - mondta Győri Tamás József, hozzátéve: ez a civilek tudatos programja volt.