"Óriási élmény volt" - mondta el a 257 nap után partra lépő Coxless Crew nevű csapat egyik tagja. Az evezősöket több mint százan köszöntötték. A mintegy 15 ezer kilométeres út végét családtagjaik és barátaik ünnepelték velük.
Laura Penhaul, Natalia Cohen és Emma Mitchell végigevezték a távot, a legénység negyedik tagjaként pedig hárman váltották egymást, a túrát végül Meg Dyos fejezte be az állandó tagokkal.
A csapat San Franciscóból indult útnak
tavaly áprilisban egy kilenc méter hosszú, rózsaszínű, Doris nevű evezős csónakkal. Utoljára Szamoán álltak meg, hogy feltöltsék készleteiket.
A legénység folyamatosan páronként evezett, kétóránként váltották egymást és egyszerre 90 perceket aludtak. Az expedíció három hónappal tovább tartott az eredetileg tervezettnél, kerültek hatalmas viharba, házmagasságú hullámok dobálták a hajójukat, találkoztak bálnával és
olyan trópusi hőséget is átéltek, amikor a palacsinta megsült a fedélzeten.
Naponta 5000 kalóriát fogyasztottak, hogy megtartsák erőnlétüket.
A céljuk az volt, hogy két rekordot állítsanak fel: első teljes egészében női és első négyevezős csapatként akartak átkelni a Csendes-óceánon. A rekordokat még nem hitelesítették.
Az expedícióval két jótékonysági szervezet, a sérült háborús veteránokat támogató Walking With the Wounded és a mellrák ellen küzdő Breast Cancer Care számára gyűjtöttek adományokat.
Vállalkozásukról Losing Sight Of Shore (A partoktól távol) címmel dokumentumfilm készül.