Budapest, 2016. február 14.
Bartalis István (b) és a lengyel Bartlomiej Pociecha jégkorong olimpiai selejtező torna harmadik fordulójában játszott Magyarország - Lengyelország mérkőzésen a Papp László Sportarénában 2016. február 14-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Vágólapra másolva!
A lehető legkiélezettebb meccsen, büntetőkkel kapott ki a magyar jégkorong-válogatott Lengyelország ellen az olimpiai selejtező továbbjutásról döntő meccsén, ezzel eldőlt, hogy Sofronék nem lesznek ott a 2018-as dél-koreai téli olimpián.
olimpiai selejtező, H csoport, 3. forduló: Magyarország – Lengyelország 0-1 (0-0 ,0-0, 0-0, 0-1) - szétlövéssel Papp László Budapest Sportaréna, 9000 néző v.: Öhlund (svéd), Stricker (svájci) gól: Zapala (büntetőből) kiállítások: 8, illetve 4 perc A lengyel válogatott jutott tovább a kvalifikációs sorozat utolsó, szeptemberi körébe.
Jó emlékekkel mentünk neki a mostani olimpiai selejtező torna utolsó meccsének, amelyen ugyanúgy Lengyelország volt az ellenfelünk, mint a tavalyi krakkói divízió I-es vébé feljutásról döntő összecsapásán. Akkor a krakkói csarnokban 4000 magyar szurkoló teremtett hazai pályát a csapatnak, amely már egy döntetlennel is feljutott volna a legmagasabb osztályba, de az utolsó másodpercekben Szirányi Bence saját harmadából útjára indított korongja becsúszott az üresen maradt lengyel kapuba, így 2008 és Szapporó után 2015 és Krakkó lett a magyar hoki sikersztorijának újabb fejezete.
A tét miatt amúgy is felfokozott hangulatot csak fokozta, hogy a bemelegítés alatt
kitört az egyik plexi, így majdnem 20 perces csúszással kezdődött a meccs,
amely arról döntött, ki utazhat ősszel Lettországba, ahol újabb három rivális társaságában már a pjongcsangi részvétel a tét.
A döntő első harmada egy nagy hullámvasutazás volt, 4-5 perces periódusokban váltakozott, hogy épp melyik csapat volt a kezdeményezőbb, de igazán nagy bravúrt sem Rajnának, sem Odrobnynak nem kellett bemutatnia. A legnagyobb lehetőség Bartalis előtt adódott, akinek ravasz lövése elsuhant a bal alsó mellett, és amíg mi tizenegyszer dolgoztattuk meg Odrobnyt, addig Rajnának csak négyszer kellett mentenie.
A második harmad legelején meleg másodperceket éltünk át a saját kapunk előtt,
úgy beszorultunk, mintha a lengyelek eggyel többen lennének a jégen,
de egy perccel később Galló korongszerzése után már Nagy Gergő lövése jött ki Odrobny lábvédőjéről.
A második felvonásnak az eredetileg a tornára nevezett hét helyett már csak öt védővel vágott neki a magyar csapat, Szirányiról már a meccs előtt lehetett tudni, hogy térdsérülés miatt nem játszhat, és menet közben Gőz is kidőlt, így Vas Jánosnak kellett kényszerből hátvéddé avanzsálnia.
A meccs első magyar kiállítása egy közepesen veszélyes lengyel próbálkozást leszámítva eseménytelenül pörgött le, és jó volt hallani, hogy a közönség akkor támogatta a leghangosabban a csapatot, amikor a játékosoknak jól jött a lelátóról áradó pluszenergia.
Egyenlő létszámban aztán megjött a lengyelek bátorsága, megkínálták két kellemetlen lövéssel is Rajnát, míg a maroknyi lengyel szurkolótábor Odrobnynak hálálkodhatott, amikor a kapus kifogott a korongszerzés után ziccerben kilépő Benken. A 33. percben rövid időn belül két nagy helyzetet úsztak meg a lengyelek, előbb Sofron akart talán túl önzetlenül gólt lövetni Sarauerrel, majd a magyar húszas megpróbálta a hozzá visszakerülő pakkot bebikázni, de ezt egy lengyel védő blokkolta. Volt izgalom bőven, de ilyen egy jó döntő, Rajna pedig tett róla, hogy ne kelljen a szívgyógyszer után nyúlni, amikor lábbal védett egy nagyon veszélyes lövést. A második harmad utolsó három perce a miénk volt,
nagyon érett a gól, de csak nem akart megszületni.
A középső húsz percben mi 13, a lengyelek 10 lövést véshettek be a statisztikába, így összesítésben 24-14-re vezettünk ebben a mutatóban, így még fájóbb volt, hogy az eredményjelzőn 0-0 állt.
A harmadik harmad első percében Kóger húzott kapura, de nem tudta eltenni a korongot Odrobny lábvédői között, aztán nem értette meg egymást az egyik lengyel védő és a kapus, amiből az lett, hogy Galló majdnem az üres kapuval állt szemben, de mire bekotorhatta volna a korongot, közbelépett a lengyel elhárítás. A túloldalon
Rajna nyomhatott egy puszit a jobb kapuvasra, amely kisegítette őt,
és a harmadik emberhátrányunkat kivédekezve úgy kezdődött az utolsó tíz perc, hogy abban bíztunk, nem járunk úgy, mint a legutóbbi olimpiai selejtezőn, amikor szintén mi voltunk a favoritok, de a hollandok megfricskáztak minket.
Rajna Miki, Rajna Miki”
- éltette a kapusunkat a közönség, amikor egy hatalmas spárgával megakadályozta, hogy Lopuski öt perccel a vége előtt főszerepet intézzen magának. Sofron még ennél is közelebb volt ahhoz, hogy 9000 ember egyszerre ölelje a keblére, de másfél perccel a vége előtt Odrobnyt lőtte telibe ordas ziccerben. Még öt másodperccel a vége előtt is megvolt az esély arra, hogy elkerüljük a hosszabbítást, de Vas Márton kapu elé lőtt korongjába nem tudott senki úgy beleérni, hogy a kapuba táncoljon a korong. Így aztán jöhetett az ötperces hirtelen halál, ahol 4 a 4 ellen játszottak a csapatok.
Lopuski kiállításánál megkaptuk az esélyt, hogy jöjjön a meccs végét, egyben a továbbjutást jelentő gól, de
hiába gépészkedtünk a lengyel kapu előtt, a vendégek állták a sarat,
sőt a végén még Rajnának is kellett egy nagyot védenie.
A döntés a büntetőkre maradt, az első körben Vas Márton hibázott, Zapala viszont szépen kimozgatta Rajnát, és beemelte a korongot. A második párban Sarauer és Chmielewski sem tudott gólt ütni, ahogy a harmadik kör elején a kapust már elfektető, de nagyon kisodródó Banham sem, ezzel eldőlt, hogy a lengyelek mennek Rigába, a magyar csapat pedig nem lesz ott az olimpián.
A meccs legjobbja a lengyelektől Lopuski, a magyar részről Rajna lett, utóbbit a torna legjobb kapusának is megválasztották. A torna legjobb védője a lengyel Dronia, legjobb támadója a magyar válogatottban a három meccsen öt pontot szerző Sarauer lett. És
jár egy különdíj a magyar közönségnek,
abban ugyanis biztosak vagyunk, hogy egy vesztes döntő után sehol nem tapsolnak ennyien a kedvenceket legyőző ellenfélnek.
Rich Chernomaz szövetségi kapitány a meccs után azt mondta, nem kérhet ennél többet játékosaitól, akiknek még a hosszabbításban is volt helyzetük.
"Fájó, hogy egy büntető döntött,
nem mondhatom, hogy nem érdemeltünk győzelmet.
Három meccsen egy gólt kaptunk rendes játékidőben, de ez sem volt elég."
A torna végeredménye: 1. Lengyelország 8 pont, 2. Magyarország 7, 3. Észtország 3, 4. Litvánia 0