A második világháború befejeztével Magyarország a szovjet megszállási övezetbe került, ennek következtében a sportéletet is teljes egészében szovjet mintára kellett átalakítani. A hangsúly a propaganda jellegű élsportra helyeződött, amelyben különösen fontos szerepet kaptak az olimpiai sikerek, a politikai befolyástól átitatott kötelező tömegsport pedig komoly társadalmi ellenállást váltott ki.
A nemzeti szuverenitás ilyen arányú megcsorbítása, a magyar társadalomtól teljesen idegen tömegsportszemlélet erőltetése egyenesen vezetett az elégedetlenség fokozódásához, amelyek végül közrejátszottak a forradalom kirobbanásában – mondta előadásában Szikora Katalin, a Testnevelési Egyetem Társadalomtudományi Tanszékének vezetője az 1956-os forradalom hőseinek tiszteletére rendezett római sportkonferencián.
A római Foro Italico egyetem előadássorozatán elhangzott, hogy a magyar sport 1956-ban az egyik legsikeresebb időszakát élte: a magyar sportolók sorra állították fel a világcsúcsokat, világversenyeket nyertek, és
a helsinki 16 arany után Melbourne-ben már 24 olimpiai bajnoki címmel számoltak egyes szakemberek.
„A magyar forradalom, a viszontagságos kiutazás, az otthonról érkező hírek és rémhírek meghatározták a csapat fizikai és főleg lelki állapotát, ami rányomta a bélyegét a szereplésre. Mindezek ellenére kilenc arany-, tíz ezüst- és hét bronzéremmel az éremtáblázat 4. helyén végeztünk” – mondta Szabó Lajos, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum igazgatója.
A forradalom napjaiban és az azt követő időszakban mintegy 200 ezer ember hagyta el Magyarországot,
menekülve vagy a boldogulását keresve. Veszteséget jelentett a melbourne-i olimpiáról haza nem térő sportolók és sportszakemberek sokasága. A kiutazók mintegy harmada – köztük számos ifjú olimpiai bajnok is – döntött úgy, hogy nem tér vissza Magyarországra. Egy részük Ausztráliában maradt, legtöbben csatlakoztak az Egyesült Államokba induló, a Sports Illustrated magazin által szervezett Freedom túrához. Többségük az ottani letelepedést választotta, miután egyetemi és sportkarriert biztosítottak számukra.”
A vízilabda-válogatottból többen disszidáltak, Zádor Ervin (akit a szovjetek egyik játékosa, Valentyin Prokopov durván lekönyökölt a melbourne-i mérkőzésen) az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, például ő tanította meg úszni a kilencszeres olimpiai bajnok Mark Spitzet. 2012. április 30-án, 77 éves korában halt meg.
Martin Miklós szintén Amerikában telepedett le, Gyarmati Dezső az Egyesült Államokban, majd Európában élt, de végül 1958-ban hazatért, azonban az amnesztia ellenére két év eltiltást kapott.
Bolvári Antal ugyan hazajött, de hamarosan ismét külföldre ment. „Hazajöttem, mert hiányzott a menyasszonyom, akivel aztán együtt mentünk el. Bécsben elintéztük a formaságokat, elrepültünk Ausztráliába, de a házasságunk öt év után tönkrement, így hazajöttem” – nyilatkozta négy éve az Origónak.
Rerrich Béla a párbajtőrcsapattal ezüstérmes lett Melbourne-ben, de a játékok után Svédországba emigrált, ahol talán leghíresebb tanítványa az a Björn Ferm lett, aki 1968-ban öttusa egyéniben éppen Balczó András előtt megnyerte a mexikói olimpiát.
Az 1948-ban, Londonban kormányos kettes evezésben bronzérmes Zimonyi Róbert is ott volt Melbourne-ben, de miután versenyzőtársa, Riheczky Rezső megbetegedett, a kormányos négyes nem tudott elindulni. Zimonyi az Egyesült Államokba emigrált, ahol miután megkapta az amerikai állampolgárságot, ott lehetett az 1964-es játékokon, és Tokióban a nyolcas kormányosaként olimpiai bajnokságot nyert.
A labdarúgó-válogatott, a legendás Aranycsapat egy külön szintet képviselt, a címvédő és két évvel korábbi vb-ezüstérmes ugyanis a visszalépők egyikeként el sem utazott Ausztráliába. Itthon a forradalmi helyzet miatt félbeszakadt az NB I-es szezon, a bajnokság élén a Bp. Honvéd állt a Bp. Dózsa és a Bp. Vörös Lobogó előtt, de utóbbi a vesztett pontok tekintetében jobb helyzetben volt.
A bajnokságot azonban nem fejezték be,
érmeket sem osztottak, helyette a zavaros viszonyok és az olimpiai távollét miatt a csapatok külföldi túrákat vállaltak.
A Honvéd novemberben nyugat-európai, 1957 elején dél-amerikai túrára indult, de utóbbit az MLSZ nem engedélyezte hivatalosan, így amikor a csapat elutazott Brazíliába, a szövetség a FIFA-hoz fordult, a világszövetség pedig eltiltotta a játékosokat.
Bár Tichy Lajos a Barcelonától, Bozsik József az Atléticótól, Lantos Mihály az Atléticótól és a Milantól is ajánlatot kapott, végül
Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán és Grosics Gyula döntött úgy, hogy nem tér haza.
Grosics végül 1957 júliusában meggondolta magát, Győrben, egy ÁVH-laktanyában aláírta a nyomozati jegyzőkönyvet, féléves eltiltást kapott, de ősszel már ismét a válogatottban védett.
Az akkor a világ legjobbjának tartott magyar ifjúsági válogatott is disszidált, az 1956 nyarán éppen Magyarországon rendezett U18-as UEFA-tornán 4–2-re legyőzte Angliát, ez annyira megtetszett a vendégeknek, hogy meghívták a csapatot. A válogatott októberben vonattal nekivágott az útnak, Bécsben 3–1-re legyőzte Ausztriát, Londonban pedig két 2–1-es vereség után értesült a budapesti forradalomról.
A keretből csupán ketten tértek haza. Gelei József kapus később olimpiai bajnok lett, az ötszörös válogatott Povázsai László pedig a Csepellel és a Győrrel is bajnokságot nyert. Mathesz Imre rövid ideig az Austria Wien csapatában szerepelt, de 1957-ben végül ő is hazajött.
A magyar ifjúsági labdarúgó-válogatott 1956-os kerete
Kapusok: Gelei József, Várhidi Mihály„A forradalom során háromezer ember vesztette életét, köztük sportolók is. Mi
nyolc élvonalbeli sportoló áldozatról tudunk,
köztük például Hegedüs István válogatott, magyar bajnok öttusázóról. De volt olyan is, mint például az akkor már olimpiai bajnok úszó Temes Judit, aki frissen végzett orvosként folyamatosan műtötte a sebesülteket” – mesélte Szabó Lajos a Magyar Olimpiai és Sportmúzeumban megnyílt Sport és Forradalom 1956 – Forradalom és Sport című kiállításon.
A városban rémhírek terjedtek Csermák József kalapácsvetőről, az 1952-es helsinki olimpia bajnokáról, de a Népszava október 29-én megírta, hogy a sportoló épségben eljutott a tatai edzőtáborba. A Magyar Nemzet november 1-jén megerősítette, hogy Puskás Ferenc, illetve az első magyar öttusa-világbajnok Benedek Gábor öttusázó is egészséges.
Emlékkonferencia
Az október 17-i római konferencia előadásai az 1956-os forradalmi eseményeket, valamint az az évi melbourne-i olimpia témakörét járták körül. Ezen szó esett az 1950-es évek sportéletéről, a Testnevelési Egyetem forradalmi szerepéről és a veszteségeinkről, azaz a forradalom következményeként elvándorolni kényszerült kiváló magyar sportolókról, sportvezetőkről. A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.
