Bizonyára sokan emlékeznek Forest Gump kínai pingpongversenyére, ami egy valós eseményre alapult: az amerikai-kínai diplomáciai kapcsolatok (ezt nevezték később pingpong-diplomáciának) javulásának első jele volt, amikor 1972 áprilisában meghívták az amerikai asztalitenisz-válogatottat egy bemutató mérkőzésre.
Kínában nem egyszerű szabadidős tevékenység az asztalitenisz, hanem sokkal több annál: 300 millióan játsszák a játékot (a pingpong szó is a sportág kínai elnevezéséből származik) mióta Mao Ce-Tung nemzeti sportnak nyilvánította, így természetesen a legjobbaknak olyan megkülönböztetett figyelem dukál, ami európai fejjel elképzelhetetlen egy asztalitenisz-játékos esetében.
Ennek a World Tour-sorozat budapesti állomásán is láttuk jelét, hiszen
a legjobb kínai játékosokat fiatal lányok egész kis csapata követte mindenhova.
„Egyáltalán nem szokatlan, hogy a szurkolók távoli versenyekre is követik a játékosokat" – mondta az Origo helyszíni tudósítójának Csej, a kínai csapat hivatalos fotósa.
„És itt nem csak a Kínán belül amúgy is nagynak számító távolságokra kell gondolni. Az a lány, aki éppen autogramot kér Fang Bótól (a világranglista 12. helyén álló, idén csapatban világbajnoki címet szerző játékos a szlovák színekben versenyző Wangot győzte le a 32 között), az Egyesült Államokban él, és csak a verseny miatt utazott el Budapestre. Nektek ez biztos furcsa" – tette hozzá nevetve.
2015 decemberében a Kínai Állami Egyetem Politikatudományi és Jogi kara egyetemi adjunktusi címet adományozott az egyik legsikeresebb kínai asztaliteniszezőnek, a négyszeres olimpiai-, tizennyolcszoros világbajnok Teng Ja-pingnek. Az esetet felkapta a média (nem a kínai), többen tiltakoztak az egykori kiválóság kinevezése ellen, de Kínában ez teljesen természetes.
„Hallottam az esetről, de egy kicsit ezt is elferdítette a sajtó – mondta az Origónak a kínai válogatottal a World Tourra érkezett kiválóság, Csou-ju. A 24 éves, balkezes játékos azt azonban nem tagadta, hogy a helyi asztalitenisz-válogatott tagjai kivételezett helyzetben vannak Kínában.
„10 millió igazolt versenyző van Kínában, óriási a verseny, így természetes, hogy akik eljutnak a válogatottig, azok sztárnak számítanak.
Bár tagadhatatlan, hogy anyagilag is megbecsülnek minket, és csak a pingpongra kell figyelnünk, azért nem csupa móka az életünk. Napi hét órát töltünk edzéssel, rengeteget utazunk, folyamatosan versenyzünk" – mondta a tavaly párosban világbajnoki döntőt játsszó Csou-ju.
Hogy mekkora a szigor a csapaton belül, azt az egykori világelső, Huang-ho esete is mutatja, akinek annak idején egyszerűen megtiltották, hogy a szintén kínai válogatott barátnőjével, Fan-jinggel járjon, sőt a lányt kitették a válogatottból is.
„Nem szeretem a celeb kifejezést, de bizonyos szempontból azt hiszem, mondhatjuk, hogy az vagyok – mondta nevetve Csou-ju. „Szerepeltem már főzős műsorban, reklámokban, és még énekeltem is egyszer egy tévéműsorban. De nem olyan nagy dolgok ezek, és hát együtt járnak azzal, hogy magas szinten pingpongozunk,
hiszen nálunk egy országos bajnoki döntőt is 2-300 millió néző követ élőben."
Az elképesztő számot alátámasztották a budapesti World Tour szervezői is, elmondásuk szerint már csak azzal, hogy itt van a kínai válogatott, várhatóan bőven 100 millió fölé megy az esemény nézőinek a száma. A versenyt egyébként a kínai CCTV élőben közvetíti.
Kínában egyébként a reality show-k is másképp működnek, mint más országokban. Itt is megvannak ugyanazok a műsorok, amik a magyar tévékben mennek, táncolnak, énekelnek, főznek a szereplők, akik között gyakran tűnnek fel a kínai pingpongozók is.
De olyan reality-műsor csak Kínában van, ahol az ország legjobb amatőr pingpongjátékosát keresik.