Agresszív apa elől menekült el a melbourne-i tündérmese hőse

Vágólapra másolva!

Egy németországi születésű, Floridában lakó horvát lány okozta eddig talán a legnagyobb meglepetést az ausztrál nyílt teniszbajnokság női egyesében: Mirjana Lucic-Baroni 34 évesen, 17 és fél év után jutott el ismét egy Grand Slam-torna negyeddöntőjébe. Az agresszív apa elől Amerikába menekülő, három évre visszavonuló teniszező reméli, még nem ér véget számára a melbourne-i tündérmese.

Az 1982. március 9-én Dortmundban született játékos üstökösként robbant be a tenisz világába, 1996-ban US Opent, 1997-ben Australian Opent nyert a juniorok között, ezzel ő lett a harmadik olyan teniszező Martina Hingis és Jennifer Capriati mellett, aki 14 éves koráig két komoly viadalt is meg tudott nyerni.

1997 áprilisában mutatkozott be a felnőttek között, egy év múlva 15 évesen, 10 hónaposan és 21 naposan már Grand Slam-győztesenek mondhatta magát, Martina Hingis oldalán ugyanis megnyerte párosban az AusOpent, majd vegyes párosban Mahesh Bhupathival döntős volt Wimbledonban.

Martina Hingisszel 1998-ban párosban nyert Australian Opent Forrás: AFP/William West

Párosban a világranglista 19. helyéig jutott, egyesben pedig 1998 májusában a 32. volt, addigra a horvátországi Bol városában már két WTA-tornát nyert, Strasbourgban pedig akadt egy döntős szereplése.

1999-ben egy kaotikus szezonban még elődöntős volt Wimbledonban úgy, hogy kiverte Szeles Mónikát és Nathalie Tauziat-t, a négy között pedig Steffi Graf állította meg. Akkor már azonban az Egyesült Államokban élt, ahová egy évvel korábban agresszív apja elől menekült el az egész családdal.

Mirjana Lucic-Baroni Forrás: AFP/Paul Crock

Kilenc éve a New York Times arról számolt be, hogy Lucic apja és egyben edzője, Marinko fizikailag és mentálisan is terrorizálta, akkor telt be végleg a pohár, amikor Wimbledonban egy vita során őt és édesanyját, Anjelkát is megverte.

A teniszező édesanyjával és a négy testvérével az Egyesült Államokba menekült, és távoltartási végzéssel próbálta megakadályozni, hogy apja a közelébe kerülhessen. Elmondása szerint

a fizikai terror mellett apja és unokaöccse rendszeresen meglopta őt,

és elvették a teniszezéssel keresett pénzdíjait is.

„Több verést kaptam, mint amennyit bárki el tudott volna képzelni, túl veszélyes lett volna Horvátországban maradnom" – nyilatkozta 1998-ban a Slobodna Dalmacija horvát napilapnak. A zágrábi Vecenji Listben ugyanakkor az apa, Marinko Lucic – aki korábban tízpróbázóként szerepelt olimpián is jugoszláv színekben – azt mondta, sohasem alkalmazott túlzott erőszakot.

Ha alkalmanként le is kevertem neki egy pofont, csak azért tettem, mert úgy gondoltam, az a legjobb

– nyilatkozta, hozzátéve, szerette volna, ha lánya olyan példaképpé válik, mint Pete Sampras, Steffi Graf vagy Szeles Mónika.

A menekülés és a családot sújtó pénzügyi problémák alaposan visszavetették a teljesítményét, 2003-ig még elindult a Grand Slam-tornákon, de semmilyen sikert nem ért el. Gyakorlatilag visszavonult, 2004 és 2006 között mindössze két kisebb versenyen indult el.

2007-ben kezdett kacérkodni a visszatéréssel, de a 2010-es wimbledoni tornáig Grand Slam-viadalok közelébe sem került. Akkor nyert két ITF-tornát, de WTA-sikerig 2014-ig kellett várnia, amikor Quebec Cityben Venus Williams ellen 6:4, 6:3-ra győzött és

16 év, 4 hónap után ismét komoly tornát nyert – ez azóta is világrekordnak számít.

Idén Melbourne-ben eddig minden összejött neki, a kínai Vang, a lengyel Agnieszka Radwanska, a görög Szakkari és az amerikai Brady legyőzésével már a cseh Karolina Pliskova elleni negyeddöntőre készülhet.

Közel 18 év után jutott ismét ilyen magasságba, és reméli, képes lesz továbblépni.

Nagyon makacs és szívós vagyok, amikor akarok valamit, azért keményen megküzdök.

Volt egy durva folt az életemben, de szerencsére igazi családdal áldott meg a sors. Sok áldozatot hoztam azért, hogy itt lehessek, remélem, senki sem csíp meg, hogy felébredjek. Egyszerűen hihetetlen" – nyilatkozta.