(2016-os mérleg: 11-5, egy elvesztett Super Bowl)
Az Atlanta Falcons a tavalyi szezonjával visszavonhatatlanul beírta magát az NFL történelmébe: ilyen szintű leolvadást két negyed alatt ugyanis mindeddig nem produkált egy csapat sem. A Falcons-vezetőség a döntő után meg is kezdte a tisztogatást: mind a védőkoordinátor, Richard Smith, mind a védőfal edzője, Bryan Cox távozott a csapattól.
Nagyobb probléma, hogy ahogy az korábban már nyílt titoknak számított, Kyle Shanahan támadókoordinátor, aki Matt Ryan irányítóra felhúzta az NFL legpotensebb offense-ét, a következő szezont már a San Francisco 49ers vezetőedzőjeként kezdi, és magával csábította Friscóba Bobby Turnert, a futók edzőjét, illetve asszisztensét, Mike McDanielt is. Az Atlanta Falcons edzői stábja a 2017-es szezonra tehát szinte teljesen lecserélődött.
Shanahan helyét elég nagy meglepetésre az a Steve Sarkisian vette át, aki az egyetemi döntő erejéig az Alabama Crimson Tide támadókoordinátora volt a váratlanul kirúgott Lane Kiffin helyén, korábban pedig többek közt Pete Carroll Seahawks-edző alatt szolgált az USC Trojansnál, ahol vezetőedző is volt, egészen addig, míg alkoholizmusa miatt el nem távolították.
Védőkoordinátorrá Marquand Manuel secondary edző lépett elő, aki korábban hét évet játszott az NFL-ben, később pedig része volt a 2014-ben Super Bowlt nyert Seattle Seahawks-védelem felépítésében is. A védőfal edzője az a Bryant Young lett, aki még Dan Quinn vezetőedző alatt játszott a San Francisco 49ersben, és később a Florida Gatorsnél is együtt dolgoztak, Young asszisztense pedig egy egészen sötét ló: Jess Simpson, aki eddig egy georgiai középiskolai csapat edzője volt, amivel hét állami bajnokságot is nyert.
Ez a rezsimváltás komoly aggodalomra adhat okot, még akkor is, ha a Falcons játékoskeretében egyáltalán nem tátonganak hatalmas lyukak. Vic Beasley másik oldalán elférne egy hozzá hasonló kaliberű passzsiettető, hiszen míg Beasley 15,5 sacket szerzett, a rangsorban utána következő Falcons-játékos, Adrian Clayborn mindössze 4,5-öt.
Jonathan Babineaux defensive tackle idén 35 éves lesz, őt valószínűleg elengedik, úgyhogy az ő helyére is kell egy olyan játékos, aki felér Grady Jarrett-tel, ahogy Chris Chester guard maradása sem valószínű: ő nemrég múlt 34 éves. A tavalyi szezon közepén lesérült Desmond Trufant visszatérése mindenképp hasznára válik majd az atlantai secondarynek, de az ő szerződése is lejár jövőre, úgyhogy egy Richard Sherman-szerű nagydarab cornerbackre is szemet vethet a Falcons, akár a 2017-es draft hátsó köreiben.
(2016-os mérleg: 9-7)
A Tampa Bay Buccaneers egészen parádés szériát futott a szezon hajrájában. A csapat a tizedik héttől a tizennegyedikig szám szerint öt meccset nyert zsinórban, és a rájátszás is elérhető közelségben volt, amikor először az NFC első helyén záró Dallas Cowboystól érkezett egy méretes pofon, majd a mindent eldöntő New Orleans Saints elleni meccs is vereséggel zárult. Ezek után már csak matematikai esély volt a rájátszásra, ami nem is jött be, de a 9-7-es végső mérleg mindenképp impresszívebb, mint a 2015-ös 6-10: pláne, hogy abban a szezon után menesztett vezetőedzőnek, Lovie Smithnek is volt némi szerepe.
A Buccaneers tehát komoly reményekkel fordulhat rá 2017-re. Jameis Winston, a harmadéves irányító és Mike Evans elkapó együtt egészen félelmetes teljesítményre képes. Winston egészen konkrétan franchise-rekordot döntött a maga 4020 passzolt yardjával és 28 touchdownjával, Evans pedig 96 elkapásból 1321 yardot és 12 touchdownt termelt. Mögé azonban mindenképpen kell egy második számú elkapó, hiszen Vincent Jackson már 34 lesz idén, és folyamatosan sérülésekkel küzd.
A támadóoldalon egy megbízható futó jelenléte úgy kell, mint egy falat kenyér, mert a hektikusan teljesítő Doug Martin minden, csak nem biztos megoldás, de jó hír, hogy a 2017-es draftosztály tömve van jobbnál jobb játékosokkal ezen a poszton: itt elég csak Dalvin Cookra, Christian McCaffreyre vagy Leonard Fournette-re gondolnunk. Ha Vernon Gholston defensive end eligazol, őt is pótolni kell, és a secondaryre is ráfér az erősítés. Brent Grimes cornerback 34 éves lesz az idén, Vernon Hargreaves III újoncszezonja pedig elég rázósra sikerült, mégis a safety posztja a legégetőbb, ahol az egyetlen használhatónak tűnő játékos, Bradley McDougald szerződése is lejár az idén.
(2016-os mérleg: 7-9)
A New Orleans Saints erős lejtmenetben van az évtized elejéhez képest. A csapat 2010-ben még Super Bowlt nyert, és a rákövetkező két szezonban is megfordult a rájátszásban, de az utóbbi két évben nem jött össze az a fránya playoff: mind a tavalyi, mind a tavalyelőtti szezon ugyanolyan csalódást keltő 7-9-es mérleggel zárult. Pedig Drew Brees irányítón nem múlik semmi, hiszen a 38. évébe lépő veterán 2016-ban is elképesztő statisztikákkal zárta az alapszakaszt: 5208 passzolt yard, 37 touchdown és meccsenként szédítő, 325,5-es yardátlag.
Brees viszont nem lesz fiatalabb, így a Saints-vezetőségnek nagyon össze kéne magát kapnia ahhoz, hogy még egy Super Bowl-esélyes csapatot rakjanak össze az öregedő, de még mindig csúcsformában játszó irányító mögé. A kulcsszó a Saintsnél nagyon egyszerű: védelem. Hiába tartozik ugyanis a Saints-offense a liga első felébe (még akkor is, ha Coby Fleener tight end helyére érdemes lenne hozni egy megbízhatóbb opciót), ha a védelem átlagosan 375,4 yardot enged az ellenfél csapatainak.
Az alabamás Reuben Foster tökéletes megoldás lehetne a linebackerpozíció erősítésére, és ugyan Delvin Breaux és P.J. Williams cornerbackek is visszatérnek a betegállományból, amivel mindenképpen erősödik a secondary (Breaux ugyan próbált játszani 2016-ban is, de nem volt benne sok köszönet), erre a posztra is ráfér az erősítés. A Breest védő Jahri Evans guard is 34 lesz az idén, de neki még lehet egy-két jó éve, és előbb-utóbb Brees pótlásáról is gondoskodni kell, ráadásul, ha Tim Hightower visszaigazolása nem sikerül, akkor a futó posztján is elférne egy új ember, aki tehermentesítené a csapat első számú futóját, Mark Ingramet.
(2016-os mérleg: 6-10)
A Carolina Panthers a 2015-ös szezonban még Super Bowlt játszott a Denver Broncos ellen, Cam Newton irányító pedig megkapta a legértékesebb NFL-játékosnak járó díjat. A Super Bowlt a betonkemény Denver-védelemnek köszönhetően Peyton Manningék nyerték, de a Panthers egyértelmű esélyesként futott neki a 2016-os NFL-szezonnak. A valóság aztán jóval kiábrándítóbb lett: a csapat nemhogy nem jutott be ismét a döntőbe, de előző évi Super Bowl-résztvevőhöz képest szégyenletesnek mondható 6-10-es mérleggel zárta a 2016-os szezont.
Ez az eredmény persze nem tükrözi a Panthers-stáb és a játékoskeret valódi tehetségét, hiszen több poszton is sérülések hátráltatták a csapatot. Luke Kuechly linebacker kiesése különösen fájó hiánya volt a Panthers-védelemnek, de Ryan Kalil centert és Michael Oher offensive tackle-t is nélkülözni kényszerült a csapat. Cam Newton védelme érdekében a támadófalba mindenképp elkel az erősítés, és futóra is szükség van, egyrészt a földön is veszélyes Newton tehermentesítésére, másrészt pedig a harmincéves Jonathan Stewart pótlására is szükség lesz.
Josh Norman cornerback a Super Bowl-vereség után a Redskinsbe igazolt, és az ő hiányát bizony megérezte a csapat, Charles Johnson és Mario Addison defensive endek szerződése pedig lejár: ha őket sem sikerül újraigazolni, akkor erre a posztra is kell játékost hoznia a Panthersnek.
Kelvin Benjamin, az első számú elkapó a 2016-os szezonra visszatért, és csak nem sokkal maradt el az újoncéve kiugró teljesítményétől, Ted Ginn szerződése viszont szintén lejár, ráadásul már ő is kiöregedőben van, úgyhogy elkapóposzton is mindenképp szükség van némi mélyítése a Panthersnél.
Nyolcrészes sorozatunkban a 2017-es NFL-szezonra készülő csapatok lehetőségeit vizsgáljuk, divíziónkénti lebontásban. A sorozat első része, ami az AFC East csapatait járja körül, itt olvasható.