Tényleg mindenki utálja a saját testét?

Vajon mikor érzik azt az edzőterembe járó emberek, hogy elégedettek azzal, amit a tükörben látnak? Az egykor 55 kilós vékony srácból a legismertebb magyar testépítővé lett Molnár Pétert ma már egyáltalán nem érdekli, hogy a hétköznapokban megmutassa, izmosabb másoknál. A 30 kilót leadó fitneszvilágbajnok, Németh Dorottya pedig azt mondja, aki edzőterembe jár, sokkal jobban fogja érezni magát, mint aki egész nap csokoládét fogyasztva próbálja stimulálni a boldogsághormonjait. A sportpszichológus szerint az ilyenfajta sportágak gyakorlói veszélyeztetettebbek a testkép- és evészavarok kialakulása szempontjából. 

A múlt héten állítólag öngyilkos lett Kormány Mihály, a legnagyobb izomtömeggel rendelkező magyar testépítő. Sportolók és szakemberek segítségével annak próbáltunk utánajárni, hogy a testépítők között vajon többen vannak-e a lelki problémákkal küzdők. A sportágban vélhetően kevesebben küzdenek testképzavarral az átlagemberekhez képest, ám komoly problémát jelenthet, hogy az amatőr testépítők is előszeretettel használnak szteroidot, ez pedig mély depressziót válthat ki. Mindeközben a súlyzós edzésről elmondható, hogy az egyik legbiztonságosabb és legegészségesebb sport.

55 kilós satnya srácból testépítő-világbajnok

A WBPF világbajnoka, a jelenlegi legismertebb magyar testépítő, Molnár Péter nem tagadja, hogy fiatal korában ő is azért kezdett el edzeni, hogy jobban nézzen ki, és ezt mások is lássák. A beceneve Szúnyog volt, és akkor még érdekelte, hogy mit gondolnak róla az emberek az utcán. „Ötvenöt kilós, satnya srác voltam, és szerettem volna egy normális, számomra elfogadható kinézetet. Mondhatni, önképzavarom volt, nem voltam elégedett a külsőmmel. De nem másokat kezdtem el kritizálni, hanem eldöntöttem, hogy saját magamon, a külsőmön szeretnék javítani” – mesélte az Origónak a pályafutása kezdeteiről.

Ma már nem érdekli, mit gondolnak róla az utcán Fotó: Streba Zoltán

Ma már – a saját példájából is kiindulva – úgy látja, hogy nagy a különbség a versenyzők és a hobbisták között. Utóbbiak szinte biztosan elégedetlenek magukkal, és ezt próbálják edzéssel kompenzálni, míg, aki versenyeken induló sportolóként űzi a testépítést, annak Molnár szerint nincsenek ilyen problémái.

„Egy sportoló a versenyeken visszajelzést kap, és a jó eredmények jelenthetik az örömforrását, nem pedig az, hogy mit gondolnak róla. Engem például ma már egyáltalán nem érdekel, hogy nézek ki az utcán, hiszen tudom, hogy a színpadon kell jól mutatnom.

A hétköznapokban nem érzem szükségét, hogy megmutassam másoknak, nagyobb és izmosabb vagyok, mint ők”

– magyarázza a testépítő, akit a sajtóban a magyar Schwarzeneggernek neveznek.

Régen azt hittem, elpusztíthatatlan vagyok

Az önértékelés szempontjából, úgy véli, a fordulópontot az hozta meg számára, amikor elkezdett versenyezni. „Ezek után megkaptam azt, amire vágytam, miközben mindig fölfelé néztem, és próbáltam a nálam jobbakat utánozni.” Ma viszont már mások akarják őt utánozni, világszerte ismert lett, Kínában még életnagyságú viaszszobrot is emeltek neki.

Kedélybeteg lehetett a 37 éves világbajnok

A múlt héten, 37 éves korában meghalt Kormány Mihály. A legnagyobb izomtömegű magyar testépítő állítólag öngyilkos lett. Vida Zoltán edző a Facebookon búcsúzott el egykori versenyzőjétől. „Ha depresszióba esett, az sem érdekelte, mennyi pénzt és milyen lehetőségeket veszít el. A NAC-vb-re készülve kétnaponta hívtam telefonon, ne adja fel, nagyon jó lesz, csinálja végig. Akkor megcsinálta, legyőzte önmagát, sikerült neki. Utána azonban a kedélybetegsége miatt nem tudott élni a lehetőségeivel, sajnos megbízhatatlannak bizonyult, így leírták.” Kormány Mihálynak később megsérült a bicepsze, de visszatért, és nyerni tudott a NAC Universumon. „Úgy nézett ki, rendben van, azonban a kedélybetegségéből képtelen volt kigyógyulni. Érzelmileg egy 12 éves fiú szintjén állt, éppolyan meggondolatlan és tiszta lelkű volt.”

Az Origónak Vida Zoltán megerősítette, hogy Kormány Mihály mindig is lelki problémákkal küzdött, folyamatosan alulértékelte magát. „De nem a sport tette ilyenné, bármi mással próbálkozott, hasonló gondjai adódtak. A felmenői között is voltak sajnos kedélybetegek, akik pedig nem testépítők voltak.”

„Senki nem szeret veszíteni, de Kormány Mihálynak a sporton kívül is labilis volt a kedélyállapota” – mondta Kormány Mihály tragédiájáról Molnár Péter. „Valaki ezt le tudja győzni, valaki nem. Hogy valaki a kevesebbel elégedett, vagy a sokkal is elégedetlen, az nem annak a függvénye, hogy testépítő-e, vagy sem. Én csináltam azt, ami boldoggá tett, és voltam olyan szerencsés, hogy ez a megélhetésemmé vált.”

Egy sérülés is könnyen depresszióhoz vezethet

Egy sportpszichológust arról kérdeztünk, hogy a testépítők hajlamosabbak-e a kedélybetegségekre, és gyakoribb-e a testképzavar náluk.

Boda-Ujlaky Judit szerint több út létezik, és az sem mindegy, hogy férfi vagy nő-e az illető. „A férfiak sokkal veszélyeztetettebbek az ún. izomdiszmorfia, vagyis a saját testük izmosságával való elégedetlenség kialakulása szempontjából.

A testépítő nők erősek és kemények, a testük sem a női szépségideált mutatja, így nagyon sok megbélyegzéssel találkozhatnak,

ami részben mentális problémákhoz vezethet, részben pedig egyre több időt töltenek a testépítők világát jobban megértők között, és ez mélyítheti a bajokat.”

A szakember kiemeli, hogy természetesen nem mindenki érintett, de aki eleve valamilyen mértékű testképzavarral vagy más, például szexuális problémák miatt kezdett bele az edzésbe, az nem számíthat arra, hogy a problémái megszűnjenek csak az edzéstől.

Forrás: www.pixelmester.hu

„Az is elképzelhető, hogy minél inkább beleszeret valaki a sportba, akkor magára mint testépítőre gondol, vagyis az identitásának részévé válik. Emiatt jobban alkalmazkodik a sport által előírt követelményekhez, így a testi és lelki egészségi kockázatok is nőnek, jóllehet a versenyzésbe sem csupán belesodródik az egyén, annak is vannak pszichés előzményei.”

De a problémák akár egymást is gerjeszthetik. „Mivel a testépítés nagyon követelő sportág, a versenyző sok idejét igénybe veszi, a sportoló támogató kapcsolatait is kikezdheti, aminek hiányában fenntartódik vagy akár erősödik is a sporttal eltöltött idő, és növekednek a problémák.

A sportolók esetében egy sérülés könnyen depresszióhoz vezethet,

hiszen darabokra hullnak az álmok, haszontalannak tűnik az addigi munkájuk, ha nem vehetnek részt egy adott versenyen. Ez annál inkább igaz, minél inkább egy lapra tesznek fel mindent, minél kevesebb más fontos és élvezetes tevékenység van az életükben.”

A fitmodellek formája könnyebben tartható fent egész évben, mint az izmosabb kategóriáké Forrás: www.pixelmester.hu

A sportpszichológus szerint általánosságban is elmondható, hogy

az esztétikai és a súlycsoportos sportágak veszélyeztetettebbek a testkép- és evészavarok kialakulása szempontjából,

sőt van, amikor a kettő együtt jár. „Más kérdés, hogy az anabolikus szteroidok használata, mellékhatásként, még tovább ronthat a helyzeten” – tette hozzá.

Dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia ortopéd-traumatológusa erről általánosságban a következőket mondta: „Az anabolikus szteroidok ismert mellékhatása, hogy mély depressziót válthatnak ki, és ezt kevés ember tudja kezelni. Hangulatingadozással jár, és azoknál még inkább veszélyes, akiknek szuicid hajlamuk van. Az ilyen szerek használata egy vakrepülés: a keringési rendszert, az ízületeket, az idegrendszert is súlyosan károsíthatják. Ez sok esetben egy egyirányú utca, ami általában valamilyen tragédiához vezet, főleg, ha valaki nincs is tisztában az ilyen teljesítményfokozó szerek mellékhatásaival.”

Hamis példakép lesz a doppingoló sportolókból

Dr. Magyar Mátyás szerint a testképzavar jórészt onnan eredeztethető, hogy az átlagember nem látja, hogyan javul a teljesítmény a versenysportban.

Dr. Magyar Mátyás szerint az átlagember nem látja, hogyan javul a teljesítmény a versenysportban Forrás: Dr. Magyar Mátyás

„Csak azzal szembesül, hogy a testépítő egyre izmosabb, eresebb, szárazabb, kockásabb a hasa, az atléta egyre gyorsabb, nagyobbat dob. De azt, hogy mi van mögötte, nem látja senki, azt sem, hogy mennyit edz, mennyit pihen és hogyan táplálkozik, azt meg végképp nem, hogy adott esetben milyen szintetikus doppingszer, szteroid segíti hozzá a sportolót ahhoz, hogy az átlagember szemében »csodaemberré« váljon. Belőlük lesz a példakép, miközben utolérni őket a fentiek nélkül nem lehetséges.”

Az elégedettség versenyenként jelentkezhet

Kormány Mihály edzője, Vida Zoltán szerint óriási hiba lenne általánosítani és azt mondani, hogy a legtöbb testépítő lelki problémákkal küzd. „Ezt még egy kutya esetében sem tehetjük meg, de ugyanezt a választ adnám, ha arról beszélnénk, milyenek a magyarok” – mondta az Origónak.

Azzal sem ért egyet, hogy a testépítők többsége egyfolytában elégedetlen lenne a testével. „Az elégedettség alkalmanként, versenyenként jelentkezhet.

Ha a sportoló eléri azt a formát, amit előre eltervezett, akkor elégedett lehet.

Persze, ezek után előre akar lépni, és új célok lebegnek a szeme előtt.”

Molnár Péter nem gondolja, hogy a testépítőknek gyakrabban lenne problémájuk saját magukkal. „A legtöbb ember torz önképpel rendelkezik, és ennek a média az oka, amelyből az árad, hogy legyél énekes, születő csillag, így nagyon sokan elhiszik, hogy pusztán a létük elég ahhoz, hogy érdekesek legyenek. Aki ezt a sportot űzi, az sokkal stabilabb, teljesítményorientáltabb személyiség, van kihívása és célja.”

A testképzavar jellemzői

• saját test torzult észlelése, a testsúly, testalak vagy egyes testrészek irreális percepciója, míg mások testének megítélése ép,
• negatív testkép és testélmény,
• saját testtel kapcsolatos szégyen, undor, harag, a testi megjelenés miatti szorongás,
• saját testre irányultság,
• testtömeggel, testalakkal való elégedetlenség vagy más negatívan megélt testi jellemzők,
• perfekcionista testideál,
• karcsúságideál és súlyfóbia; kivéve izomdiszmorfiában: soványságfóbia,
• testalak, testtömeg, testméret, izomzat, egyes testrészek vagy más külső jellemzők megváltoztatásának vágya (patikamagazin.hu)

Vida Zoltán szerint a testépítőknél akkor léphet fel az elégedetlenség, ha valaki nem az edzettségi szintjének megfelelő, irreális célokat tűz ki. „Az edző felelőssége, hogy olyan célokat tűzzön ki, amelyeket el tud érni a versenyző, és akkor lesz sikerélménye.

Egy kezdőt ne biztassunk arra, hogy induljon a Mr. Olimpián, mert elégedetlen ember lesz.”

A versenyforma csak egy napra szól

Németh Dorottya, a WBPF kétszeres fitneszvilágbajnoka szerint rengeteg átlagember küzd testképzavarral, de a testépítők között ez az arány biztosan alacsonyabb. Az igaz, hogy a versenyzők nehezen tudják elfogadni, hogy a versenyformájuk csak egy adott napra, vagy talán csak egy adott órára szól.

Nem akarok több csokis muffint látni

„Ahogy elkezdenek a verseny után másképp enni és inni, rögtön eltűnik ez a forma. Sokan ezt nehezen dolgozzák fel, és azt tartják etalonnak, ahogyan ekkor kinéznek. Ebből a szempontból lehet, hogy testképzavarosak vagyunk. De ez csak az aktív versenyzői időszakunk végéig tart” – magyarázza az edzőtermet működtető, több világbajnokot is kinevelő sportolónő. Állítja,

ő is épp a visszavonulása után tanulta meg elfogadni a hétköznapi formáját, ami azt jelenti, hogy a normál napokon nem kockás a hasa.

Ma már nem is vágyik olyan megjelenésre, mint amit három éve mutatott fel a vb-n, ráadásul neki is jobban tetszik a mostani nőiesebb, kerekebb formája.

Arról is beszélt, hogy aki elkezd edzőterembe járni, az rendre pozitív visszajelzést kap. Az emberek ugyanis érzik, hogy a mozgás okozta endorfintermelődés mennyire más minőséget képvisel ahhoz képest, mint amikor valaki egész nap csokoládét fogyasztva próbálja stimulálni a boldogsághormonjait.

Három éve megnéztük, hogyan készül Németh Dorottya:

Tizennyolc évesen ért fel először a csúcsra, akkor lett először világbajnok, majd edzősködni kezdett, de közben felszedett 30 kilót. Utána aztán sikerült újra vb-aranyat nyernie, nem kis küzdelmek árán.

„Ekkor azt éreztem, hogy fejben nem vagyok ott, és tudom is, hogy ennek mi lehet az oka. Nagyon fiatalon, 11 évesen – a női fejlődési folyamatok beindulásakor – kezdtem el a szigorú versenydiétákat. Amikor a Testnevelési Egyetemen lediplomáztam,

abbahagytam a versenysportot, és amit ettem, minden elraktározódott a szervezetemben. Nagyon rosszul éreztem magam, bő melegítőkben jártam.

De elhatároztam, hogy egy nem drasztikus diétával elérek egy olyan formát, amelyet meg is lehet tartani. A döntés után másfél évvel újra világbajnok lettem. Próbálom a mindenki által kedvelt ételeket átalakítani diétásra, most például éppen édesburgonyás brassóit főzök.”

Balra: plusz 30 kilóval, középen: versenyformában, jobbra: visszavonulás után Forrás: Németh Dorottya / Facebook

Edzőként azt látja, hogy mindenki elégedetlen azzal, amit a tükörben lát, és az is testképzavar, ha egy kórosan kövér ember molettnek hiszi magát, miközben

az egészségét, az életét veszélyezteti a 30-40 kilogramm feleslegesen rárakódott testzsír.

Az anorexiáról nem is beszélve, ami leginkább a médiában látott modellek eszményképe utáni sóvárgás miatt terjedt el a fiatalok körében. „Nagyon fontos, hogy a saját bőrünkben jól érezzük magunkat, és ne akarjunk úgy kinézni, mint egy fitneszmodell a tökéletes képeken. Persze azt is el lehet érni, de ahhoz sok kardió és szigorú étrend kell. Küzdeni és edzeni kell, és nem szabad azt az illúziót kergetni, amit a közösségi médiában látunk a hamis tökéletességről.”

Dr. Magyar Mátyás az Origónak arról is beszélt, hogy aki amatőrként edzőterembe jár, az mennyire jót tesz a szervezetével. „A rendszeres – heti 2-3-4-szer egy óra – súlyzós edzés nagyon jót tesz a keringésnek, a mentális stabilitásnak, miközben endorfin termelődik. Ehhez alkalmazkodik a hormonrendszer, és később már hiányzik a szervezetnek a mozgás.”

A súlyzós edzés nagyon jót tesz a keringésnek, a mentális stabilitásnak, miközben endorfin termelődik (a képen Nagy Bettina WBPF-világbajnok) Forrás: MTI/Marjai János

Hozzátette, hogy

a súlyzós edzés talán a legbiztonságosabb és a legegészségesebb sport,

amelyben mindenki maga választhatja meg a súlyt, a mozgástartományt, a sebességet, a rendszerességet, a pihenőidőt, így mindenki a saját ízlésére formálhatja a mozgást. „Nem véletlen, hogy Németországban az edzőterembe járók átlagéletkora 45 év felett van, és 60 felettiek is gyakran feltűnnek, hiszen itt mindenki annyit mozog, amennyit bír és szeret.”

Ezenkívül az edzőtermi sportok pozitív hozadéka lehet, hogy aki oda jár, az gyakran belekezd egy edzéshez igazított, egészséges táplálkozásba is.„Ez pedig két-három hónap alatt magasabb fokozatba kapcsolja az anyagcserét, illetve fizikai és mentális teljesítménybeli javulások is várhatóak, és ezek miatt a többség ezek után a munkahelyén is jobban teljesít.”

Ha ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes lelkielsősegély-számot!