Férfi Eurokupa, döntő, 1. mérkőzés: Digi-Oradea - FTC-PQS Waterpolo 6-12 (0-3, 2-2, 2-3, 2-4)
gólszerzők: Gheorghe 2, Diaconu, Georgescu, Asanovic, Raden 1-1, illetve Mitrovic 3, Cuk 2, Avramovic, Pohl, Tóth M., Jansik, Madaras, Szirányi, Varga Dá. 1-1
A Nagyvárad-Ferencváros Eurokupa-döntő első meccsén több olyan játékos is vízbe ugrott, aki az ellenfélnél is szerepelt már. Gojko Pijetlovic, a Nagyvárad szerb olimpiai bajnoka korábban a Fradiban is pólózott, ráadásul ő a keresztapja a zöld-fehér légiós Marko Cuk gyerekének. Szintén szerepelt a Fradiban az erdélyiek vezetőedzője, Kádár Kálmán, aki a mostani magyar keretből Nyéki Balázzsal, Katonás Gergővel és Szirányi Balázzsal is játszott már egy csapatban.
Varga Zsolt vezetőedző együttesébe épp Nagyváradról érkezett Marko Avramovic. Gondolhatnánk, hogy a két klub kívülről fújja a másik erősségeit és gyengéit, ám ezt nem mindenki látja így.
Több játékos is játszott mindkét csapatban, de nagyon hosszú távlatokról beszélünk, ami alatt emberek pályafutása, játéka megváltozik, éppen ezért nem lehet azt mondani, hogy a két csapat ismeri egymást" -
nyilatkozta a mérkőzés előtt Varga Zsolt.
"Papíron az FTC sokkal erősebb, de mindent megteszünk azért, hogy megnyerjük a finálét. Jobb a Fradi játékosállománya, ezt azonban a vízben is bizonyítania kell" – mondta kissé szerényen Kádár Kálmán, a hazaiak vezetőedzője.
A Ferencváros néhány hete 14-2-re kikapott a Szolnoktól a bajnokságban, sokan ekkor mélypontról beszéltek, ám a zöld-fehérek össze tudták magukat szedni, legutóbb a Szegedet győzték le idegenben a bajnokságban, és a negyedik helyen állnak.
A tét nem volt kicsi, a Fradi 19 év után szeretne újra európai kupát nyerni.
1988-ban a KEK-et hódította el a csapat, egy évvel előtte pedig az Eurokupa elődjének számító LEN-kupa döntőjében kikapott a nagy rivális Újpesttől.
A nagyváradi csarnokban ezer néző, tehát telt ház és fantasztikus hangulat fogadta a feleket, és mivel Nagyváradon sok Fradi-drukker él, a vendégeknek nem kellett tartaniuk attól, hogy túlságosan ellenséges hangulat fogadná őket. Erről tényleg nem volt szó, de azért elég komoly füttykoncertet kaptak a vendégek, amikor megszerezték a labdát az első negyed kezdetekor, pláne, amikor a Mitroviccsal összejátszó Avamovic vezetést szerzett a Fradinak.
Parázs hangulatú találkozó volt, a nézők teljesen együtt éltek a játékkal, a vízben történteket akár csukott szemmel is figyelhettük volna, a reakciókból tudni lehetett, hogy épp kinél van a labda.
Körülbelül száz fradista érkezett a helyszínre, és azért nagyon figyeltek rá a vendég fanatikusok, hogy ne csak a nagyváradi szurkolók hangját lehessen hallani.
Mitrovic egy megúszás után balról szép gólt lőtt, ezzel már 2-0-ra vezetett a Fradi.
Vogel Soma kapus nagyon elemében volt, sem közelről, sem távolról nem lehetett neki gólt lőni - a hazai drukkerek nagy bánatára így az első negyedben egyetlen gólt sem szerzett a Nagyvárad.
Nem így a Fradi; másfél perccel az első szakasz vége előtt, egy hazai kiállítást követően Pohl Zoltán közelről nem hibázott (0-3).
Mintegy fél perc kellett a második negyedben, hogy először meghallhassuk, milyen az, amikor szinte felrobban a csarnok. Daiconu belőtte a Nagyvárad első gólját, minden síp, dob és hegedű működésbe lépett, nem akármilyen hangzavar és örömmámor volt ez.
Kevésbé tapsoltak a nagyváradiak az ellentámadásnál, amikor Tóth Márton svédcsavarból lőtt kis híján csodagólt, pláne, amikor nem sokkal később, öt méterről tényleg eredményes volt (2-4).
Gheorge góljával szépítettek a nagyváradiak, majd Vogel tolt egy lövést parádésan kapufára.
A fájdalmai miatt a hátán tapaszokkal pólózó, a válogatottságot nemrég lemondó klasszisnak is volt egy látványos, ám eredménytelen lövése svédcsavarból.
Hogy megmaradjon a háromgólos előny, arról Jansik Szilárd gondoskodott (2-5).
Zseniális ötlet volt, hogy a medence mögött a legjobb helyeket iskolások kapták meg, akik végig tiszta szívből, őszintén drukkoltak.
A szünet után nagy kérdés volt, hogy ki szerzi az első gólt, nem volt mindegy, hogy 5-3-ról vagy 6-2-ről folytatódik a meccs, ám a nagyon összeszedetten és szervezetten pólózó Fradi nem hagyta a Nagyváradot felzárkózni. Madaras Norbert gólja után Gojko Pijetlovic kapus mérgében félig lesüllyesztette a kaput. De ezzel a Fradi-shownak még koránt sem volt vége, Cuk lövése után már 7-2-re vezetett a Fradi.
A vendéglátó szurkolók hangulata kezdett visszaesni, mintha már nem bíztak volna annyira abban, hogy kupagyőztes lehet a csapatuk, pedig láttunk már hihetetlen fordításokat ebben a csapatsportágban is. Aztán, hogy jobb legyen a meccs, arról Georgescu gondoskodott, bő egy perccel a harmadik negyed vége előtt távolról hatalmas gólt ragasztott a Fradi kapujába (3-7).
A spanyol bíróval nem volt mindenki maradéktalanul elégedett, egy drukker a játékvezető felmenőit emlegette az egyik ítélet után, majd jött Jansik Szilárd, és bevágta a nyolcadik magyar gólt (3-8). Pár másodpercen belül ismét robbant az aréna, minthogy megszületett a Nagyvárad negyedik gólja.
A nagyváradi nézők ekkor viszont megérezték, hogy lehet még keresnivalója a csapatnak, Gheorge háromgólosra csökkentette a Fradi-előnyt, ekkor aztán minden dobot tiszta erővel verni kezdett a gazdája, lett is rögtön felejthetetlen hangulat az uszodában.
A Ferencváros Szirányi révén újra meglépett, de a rendkívül szívós hazaiak ismét csak fel tudtak jönni három gólra Raden távoli találatával (6-9). Cuk aztán ismét csak hamar lehervasztotta a mosolyt a nagyváradi szájakról.
Ekkor a meccs talán legizgalmasabb pillanatát láthattuk, a labda Vogel kapuja felé csorgott, a közönség hazai része megpróbálta beimádkozni a képzeletbeli vonal mögé, ám végül nem lett gól az akcióból.
Három perc volt már csak hátra, amikor tiszta helyzetben szinte zavartalanul talált be Mitrovic, másodpercekkel később Varga Dániel pedig már a Fradi 12. gólját vágta be (6-12).
Végül már nem is esett több gól, és ez azt jelenti, hogy a Fradi nagyon jó esélyekkel készülhet az április 5-ei, budapesti visszavágóra.
A nézők – rendkívül sportszerű gesztust bemutatva – vastapssal búcsúztatták a feleket, és felhangzott a „Szép volt, fiúk!" is, bár abban nem vagyunk biztosak, hogy ezt melyik tábor kiabálta. Úgy sejtjük, a fradisták voltak.