Ismétlés a tudás anyja, soroljuk csak most fel pontokba szedve azokat a játékvezetői döntéseket, amelyek felbőszítették a futballvilágot a kedd esti mérkőzés után.
1. 83. perc: Kassai másodszor adott sárgát a müncheni Vidalnak, aki ezzel a kiállításig jutott. (Vidal korábban már elkövetett olyan szabálytalanságot, amely miatt megérdemelte volna a második sárgát, de akkor Kassai nem fújt. Ez a szabálytalanság viszont nem volt az, úgyhogy a kiállítás jogtalannak bizonyult.)
2. A hosszabbítás legelején Casemirót a tizenhatoson belül felrúgta Boateng. A müncheni szurkolókat kivéve az egész Bernabeu-stadion tizenegyest látott – Kassai Viktor nem.
3. A 105. percben Cristiano Ronaldo mellel vette le a labdát a tizenhatoson belül, majd megszerezte a Real Madrid második gólját. A probléma csak az volt, hogy a portugál klasszis lesen állt. Itt a partjelzőnek kellett volna mindezt jeleznie, de ez is elmaradt, Kassai megadta a gólt.
4. A 110. percben újabb lesgól, amelyet újra Ronaldo szerzett. Marcelo egyedül tört a német kapu felé, majd önzetlenül Ronaldo elé tálalt. A portugál, ha néhány centivel is, de lesen volt az átadás pillanatában.
A meccs alakulását tekintve az első és a második hibát is sorsdöntőnek kell minősítenünk. És akkor még nem beszéltünk a Bayern első góljáról, amelyet Lewandowski büntetőből ért el.
A tizenegyest megelőző szituáción – Casemiro lépett be Robben elé – szintén el lehet meditálni, de fogadjuk el, hogy ez megadható tizenegyes volt.
Kassainak két ítélete megroppantotta az amúgy nagyot küzdő Bayernt.
A magyar játékvezetőnek nem ez volt az első olyan csúcsmeccse, amelyen döntő jelentőségű hibát követett el.
Mielőtt felidéznénk a legnagyobb vihart kiváltó eseteket, emlékezzünk arra, mi történt a labdarúgó-NB I. 23. fordulójában, az Újpest–Honvéd mérkőzésen.
1–0-s Honvéd-vezetésnél Lanzafame lépett ki a labdával, amikor az újpestiek kapusa, Balajcza a tizenhatoson belül elütötte a kispesti támadót.
Nem volt olyan ember az országban, aki ne látott volna tizenegyest – egyet kivéve, Kassai Viktort. Miért citáltuk ide mindezt?
A Honvéd jelenleg egypontos előnnyel vezeti a bajnokságot a Videoton előtt. Bár ma még nem tudhatjuk, de könnyen lehet, hogy ez a meg nem adott tizenegyes sorsdöntően befolyásolja majd a bajnokság végkimenetelét.
Hiszen azon a március 11-i meccsen az Újpest csak a 91. percben tudott egyenlíteni, így mondhatjuk, hogy az az ítélet sorsdöntő hiba lehet.
De Kassai nemcsak ezen a mérkőzésen nem mutatott jó formát, hanem az Európa Ligában március 16-án lejátszott AS Roma–Lyon rangadón sem. Az olaszok egyértelműen Kassai nyakába varrták a kiesést, mert előbb Lucas Tousart kezezése után nem adott meg egy tizenegyest, majd a római Edin Dzeko gólját érvénytelenítette les címén – pedig az a támadás nem volt les.
Kassai Viktornak a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságig meredeken ívelt felfelé a nemzetközi karrierje. Ennek a felfelé ívelő pályafutásnak a két csúcspontja az volt, amikor a 2010-es dél-afrikai világbajnokságon 35 évesen megkapta a Németország–Spanyolország elődöntőt, majd egy évvel később ő vezethette Londonban a Barcelona–Manchester United BL-döntőt.
Bár a magyar sajtó mindkét mérkőzés után az egekbe emelte a játékvezetőt, azért ne feledkezzünk meg arról, hogy a vb-elődöntőn a németek kértek rajta számon egy tizenegyest, míg a BL-fináléban a Manchester United egyenlítő gólja lehetett les.
Összességében azonban Kassait ekkor a világ egyik legjobb játékvezetőjének tartották, akit arra is esélyesnek tartottak, hogy 37 évesen, 2012-ben Eb-döntőt vezessen Kijevben. De már az Eb előtt akadt egy olyan meccs, amely után egy egész ország kívánta pokolba a magyar játékvezetőt.
A 2011. november 11-én Tallinban lejátszott Észtország–-Írország (0-4) Európa-bajnoki pótselejtező után az észtek Kassai Viktort gyűlölő oldalt indítottak a Facebookon, mert nem bírták elviselni, hogy a magyar játékvezető két játékosukat is kiállította. Kassai erről később így beszélt az Origónak:
Én azt vallom, aki játékvezetésre adja a fejét, az készüljön fel arra, hogy nem fogják szeretni. Hogy ezek az emberek kevesen vagy többen lesznek, az attól is függ, hogy az illető milyen szinten vezet. Aki a megye hármas bajnokságban fúj, arról nyilván nem lesz több ezer ócsárló komment, tehát az előnye és a hátránya is megvan annak, ha valaki híresebb."
A tallini botrány ellenére Kassait továbbra is azok között a bírók között tartották számon, akiknek esélyük volt a 2012-es Eb-döntő levezetésére.
Erre azonban nem került sor, mert 2012. június 19-én az Ukrajna–Anglia Európa-bajnoki csoportmérkőzésen olyan hibát követett el, amely után azonnal haza kellett jönnie a tornáról.
Arra talán mindenki tisztán emlékezik, hogy egy ukrán támadás után a társrendező csapat Devics révén gólt ért el (a visszajátszások egyértelműen bizonyították, hogy a labda teljes terjedelmével áthaladt a gólvonalon), arra viszont kevesebben, hogy az ukrán támadás eleve lesről indult. Ennél a szituációnál előbb Erős Gábor partjelző nem lengetett, majd az alapvonalon álló Vad II. István nem jelezte Kassainak a gólt.
A játékvezetők is együtt sírnak, együtt nevetnek, a balhét Kassai vitte el, ez a hiba pedig egészen a 2014-es világbajnokságig elkísérte őt. A FIFA ugyanis nem nevezte a magyar bírót a Brazíliában megrendezett világbajnokságra.
Egy ilyen döntés után az sem lett volna csoda, ha Kassai nemzetközi karrierje végleg kettétörik, ám az ő esetében nem ez történt. Még egy év sem telt el az emlékezetes donyecki meccs óta, amikor 2013. április 23-án Kassai megkapta a Bayern München–Barcelona Bajnokok Ligája-elődöntőt, amelyet a bajorok 4-0-ra nyertek meg, de az ottani bíráskodásban sem volt sok köszönet.
Juan Andujar Oliver egykori játékvezető azt mondta, hogy a négy gólból egyedül az utolsó volt szabályos.
Az elsőnél Dante szinte rámászott Daniel Alvesre, és két karral átfogva szabálytalankodott ellene, a másodiknál Mario Gomez egyértelműen lesen állt, a harmadiknál pedig Thomas Müller szabálytalanul blokkolta a Robbent üldöző Jordi Albát.
Mindez már az UEFA játékvezetői bizottságának is sok volt. Kassai Viktor – azok után, hogy 2011-ben döntőt, majd 2012-ben és 2013-ban elődöntőt vezetett a Bajnokok Ligájában – a következő két idényben csak epizodista lehetett a legrangosabb európai kupasorozatban.
A 2013/14-es szezonban a legjobb tizenhatig "jutott", egy évvel később pedig odáig sem, mert a 2014/15-ös BL-idényben mindössze egy BL-selejtezőt (Celtic–Maribor) és két csoportmeccset (Real Madrid–Liverpool és Arsenal–Dortmund) bíztak rá. Kassainak innen kellett újra felépítenie magát, amely ennyi hiba és tévedés után a világ egyetlen játékvezetőjének sem egyszerű feladat.
Két dolgot ugyanakkor érdemes leszögezni. Az első, hogy amióta a futball létezik, játékvezetői hibák is vannak.
A másik, hogy bár lassan annyi bíró működik közre egy-egy meccsen, ahány főből egy futballcsapat áll, ezzel semmit sem csökkent a tévedések lehetősége.
Ha a tavaly decemberi klubvilágbajnokságon sikeresen debütált videobíró a Real–Bayern BL-negyeddöntőn is rendelkezésre áll, minden bizonnyal elmarad a jogtalan Vidal-kiállítás, és vissza lehetett volna nézni a lesről esett gólokat is. Kassai Viktor volt az, aki a futballtörténelem során először tavaly decemberben a Kashima Antlers – Atlético Nacional (3-0) klubvilágbajnoki mérkőzésen a videobíró segítségét kérte annak a büntetőnek a megítélésénél, amelyből Doj Soma megszerezte az első gólt. Ez volt az első eset, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) hivatalos tornáján igénybe vették ezt az eszközt.
Akik figyelik Kassai Viktor pályafutását, tudják, hogy a magyar bíró idehaza gyakran keveredett verbális összetűzésbe a játékosokkal.
Tény, hogy Kassai az NB I-es mérkőzéseken teátrális mozdulatokkal és hosszú szövegekkel igyekszik rendet tenni a pályán.
(Érdekes, hogy ezt a stílust a nemzetközi mérkőzéseken kevésbé alkalmazza.) A legnagyobb vihart kiváltó eset az NB I tavaly őszi idényében történt, amikor Kassai a 3–3-ra végződött Ferencváros–Újpest mérkőzésen küldte el keresetlen szavakkal az újpesti Souleymane Diarrát.
Az M4 tévéközvetítésén az volt leolvasható Kassai szájáról, hogy azt mondja az Újpest – magyarul egyébként nem beszélő – légiósának, Diarrának, hogy "húzzál innen", illetve hogy "ne dumálj". Vagyis pimaszul és agresszíven tegezte le futballistát.
Külön érdekesség, hogy ezt a meccset megelőzően,
pár hónappal korábban, 2016 májusában
Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a következőket mondta a magyar játékvezetőkről: „...mindez nem azt jelenti, hogy minden játékvezető megfelelően viselkedik. Mert hallok vissza olyat is, hogy a játákvezető használ olyan hangnemet a játékosokkal a pályán, ami elfogadhatatlan.
Azt üzenem, ha visszajut hozzám, és igazolható, akkor engem nem érdekel, hogy FIFA-játékvezető vagy megyei, ki fog kerülni a játékvezetői keretből.”
MLSZ-elnöki szigor ide vagy oda, Kassai az ominózus Üllői úti eset után sem került ki a keretből.
A Ferencváros vezetősége annyira elégedetlen volt Kassai munkájával, hogy az ősz folyamán kísérletet tett arra, hogy a klub leiratkozzon a játékvezetőről, azaz hogy Kassai ne vezethessen többet Fradi-meccset.
Ez azonban a jelenlegi szabályok között nem lehetséges, így – bár Kassait hosszú ideig nem küldték a Ferencváros mérkőzésére – a tavaszi idényben már újra fújt a Fradinak a Paks ellen 3–1-re elvesztett mérkőzésen.
Kassai Viktor és csapata idén sem a Bajnokok Ligájában, sem az Európa Ligában nem vezet majd döntőt. Ezt nem azért írjuk le, mert biztosak vagyunk abban, hogy a keddi teljesítménye után erre nem lesz esélye a magyar bírónak, hanem azért, mert
Kassai a május 20. és június 11. között Dél-Koreában rendezendő U20-as világbajnokságon bíráskodik.
Márpedig az európai kupák két fináléját éppen ebben az időszakban rendezik meg. Ezt a döntést idén március 23-án tették közzé. Tehát már akkor tudták, hogy Kassaival idén az európai kupafinálékon nem számolnak.
Az a játékvezető, aki 14 éve, azaz 2003 óta folyamatosan vezet nemzetközi mérkőzéseket, aki BL-döntőt és vb-elődöntőt fújt, egészen biztosan a világ legjobb bírói között van.
De éppen a múltbeli sikerei miatt volna mire szerénynek lennie Kassai Viktornak.
Ez ugyanis mindig segít, ha az ember gödörbe kerül. Legyen az sportoló, edző, vagy éppen labdarúgó-játékvezető. Még akkor is, ha a maga területén a világ egyik legjobbja.
Nincsenek jó bírók?
Hogy mennyire nehéz dolga van az UEFA játékvezetői bizottságának, arra ékes példa a Bajnokok Ligája tavalyi végjátéka. Akkor az utolsó öt mérkőzést – tehát a négy elődöntőt és a döntőt – összesen három bíró vezette. Az angol Clattenburg a finálé mellett az Atlético–Bayern meccsen fújt, szintén két meccset kapott a török Cakir (Manchester City – Real Madrid és Bayern–Atlético), míg a szlovén Skomina fújt a Real–City visszavágón. Rossz nyelvek szerint Clattenburg azért nem tudott több meccset vezetni, mert az elődöntőben ott volt a Manchester City is. Ezekre az óriási téttel bíró meccsekre egyre nehezebben talál alkalmas játékvezetőt az UEFA. Jelzésértékű az is, hogy az idei kiírásban a negyeddöntők első meccseinek mindegyikén volt olyan bírói tévedés, amelyet súlyosnak minősített a nemzetközi szaksajtó. A labdarúgásban alkalmazott bíráskodás mára teljesen elavult, a kérdés csak az, hogy a sportág vezetői mikor ismerik fel mindezt, és húzzák meg az egyre inkább elodázhatatlannak tűnő lépéseket.