A Hungaroringről őrzi legkedvesebb emlékét Michelisz ellenfele

Senki sem értette, hogy Rob Huff ilyen erős év előtt miért jött el a Hondától. Az Origónak azt mondta, azért váltott, mert a maga ura akart lenni. A túraautó-világbajnokság egyik legnépszerűbb versenyzőjének, hiába számít Michelisz Norbert egyik legnagyobb ellenfelének, itthon is hatalmas szurkolótábora van. Nem véletlenül, hiszen a WTCC 2012-es világbajnoka közvetlenségével és vidámságával mindenkit könnyen levesz a lábáról. Azzal meg pláne, hogy a Hungaroringről őrzi egyik legkedvesebb emlékét a telefonján. 

Két versenyhétvége után összetettben az ötödik helyen áll. Pocsékul kezdte a szezont Marokkóban: egy banális hiba miatt kénytelen volt kihagyni az első szabadedzést (az autójának a biztonsági öve nem felelt meg az előírásoknak), majd a nyitóversenyen kiesett, a fő futamon pedig kilencedikként ért célba. Monzában aztán parádézott, az első versenyen második, a fő futamon harmadik lett. Az Origo az olaszországi forduló előtt beszélgetett a brit versenyzővel.

Hogy érzi magát, a helyén van az új csapatánál?
Fantasztikusan vagyok, a legjobb helyre kerültem. Életem legzsúfoltabb éve az idei,

28 versenyen indulok el különböző bajnokságokban, de nagyon élvezem.

A WTCC-ben a Citroënnel az All-Inkl.com Münnich Motorsportnál versenyezni óriási lehetőség. Remélem, hogy egész évben versenyben leszünk a világbajnoki címért, és remélem, hogy a világbajnokság is életben marad, mert rengeteg pénzt öltünk ebbe a projektbe. Nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek.

Gondolja, hogy a Citroën gyári jelenlét nélkül is ugyanolyan erős lesz a bajnokságban, mint tavaly volt?
Így is sok segítséget ad a gyártó, minden információt megkapunk, amire csak szükségünk van. Bízom az autóban, a csapatban, és természetesen magamban is.

Talán abban lehetünk erősebbek az ellenfeleinknél, hogy nekünk csak egy autónk van, egy versenyzőre kell koncentrálni, miközben a Honda és a Volvo is három autót indít.

Persze ez egyszerre nehezebb feladat is, de ez az én döntésem volt. És mondhatom, hogy a legjobb döntés volt az életemben, nincs dráma, nincs pánik, mindenki teszi a dolgát.

Honda után Citroën Forrás: Gregory Lenormand / DPPI/@DPPI/LENORMAND GREGORY/Gregory Lenormand

Fellélegzett, amióta egyedüli ember a csapatánál?
Tizenhárom éve vagyok túraautó-versenyző, ennyi év után

úgy éreztem, készen állok arra, hogy csapattársak nélkül dolgozzak.

Rosszul indult ugyan az évünk, de az autó és a csapat fantasztikus, keményen fogunk harcolni a világbajnoki címért.

Ki lehet ebben a legnagyobb ellenfelük?
A Honda és a Volvo is kőkemény munkát végez, de felelőtlenség lenne kijelenteni, hogy ez vagy az a versenyző erős vagy gyenge.

Lehetetlen megmondani előre, ki lesz a végső befutó, mert mindenki folyamatosan és hatalmas tempóban fejlődik.

Biztos vagyok benne, hogy ez lesz a WTCC történetének legszorosabb és legizgalmasabb szezonja.

Csalódott volt a marrákesi hétvége után?
Persze, természetesen. Mindenki jól akarja indítani a szezont, mindenki jó eredményeket várt tőlünk, de az élet néha közbeszól. Remélem, hogy ezzel vége is a szerencsétlen időszakunknak. Most Monza következik, a Hondának a lehető legrosszabb pálya, szóval remélem, elkapjuk őket. (A monzai nyitóversenyen Rob Huff a második helyen ért célba a Honda portugál versenyzője, Tiago Monteiro előtt, a főfutamon Monteiro lett a második, Huff a harmadik – a szerk.)

Nem sikerült jól a szezonkezdet Huffnak Marrákesben, csak egy 9. helyet szerzett Forrás: Jean Michel Le Meur / DPPI/Jean Michel Le Meur

Ellenőrizte azóta a biztonsági övét?
Az volt az első dolgom! (nevet) Igen, rendben van a biztonsági öv, megfelel a szabályoknak, úgyhogy ezzel most hétvégén biztosan nem lesz probléma. Hihetetlen egyébként az egész sztori: az idei évre fejlesztett autónk ugyanis nem tartalmazta az FIA-homológ biztonsági övet.

Dühös volt?
Nem, nem voltam az. Ez a tizenharmadik évem a bajnokságban, megtanultam ezalatt, hogy felesleges ilyenek miatt dühöngeni, az a fontos, hogy megoldjuk a problémákat. Marokkóban is azon dolgoztunk, hogy minél hamarabb pályára tudjak menni. Úgyhogy az egyik emberünk hat órát autózott a reptérre, elrepült Marrákesbe, és elhozta a megfelelő biztonsági övet, így a második szabadedzésen már folytathattuk a munkát.

Nem egy dühöngő típus Forrás: Francois Flamand / DPPI/Francois Flamand

Mit szól hozzá, hogy pénteken nincs már szabadedzés?
Szombaton viszont hosszabb etapokon mehetünk, ez jó, mert jobban ki tudjuk használni az időt. Rengeteg beállítás van, igazából nincs az az időmennyiség, ami elég lenne a próbálgatáshoz, de hát hozzá kell szoknunk az új szabályokhoz.

Mivel telnek így a péntekek?
A világon semmi nem történik. Akklimatizálódunk, relaxálunk, beszélgetünk a többi versenyzővel, interjúkat adunk, hangolódunk a versenyre.

Ha már szabályváltoztatás, mit szól a dzsóker körökhöz?
Nem tudjuk még, hogyan működnek, hiszen a gyakorlatban még nem próbáltuk. A WTCC minden évben próbálja valami újjal, mással feldobni a sorozatot, mert sajnos azt kell mondjam, hogy a verseny már nem elég a nézőknek. A közönség show-t akar, drámát akar. A MAC3-at se értette a bevezetésekor senki, de megszerették a szurkolók, a dzsóker körökkel is hasonló lesz szerintem a helyzet.

Jól érzi magát a showman szerepében Forrás: Francois Flamand / DPPI/Francois Flamand

A show-nak a showman is része. Szereti ezt a szerepet?
Persze, olyan régen vagyok már itt, hogy hozzászoktam ehhez. Marokkóban például Tommyval (Tom Coronel) a nyolcadik és kilencedik helyen csatáztunk szinte végig, az egész versenyen. Esélyünk se volt a győzelemre, de hatalmasat harcoltunk, így is rólunk szólt a futam, ez jó a nézőknek, a szponzoroknak és nekünk is. A személyiségünk ilyen, szeretünk szerepelni, máshogy nem is működne az egész.

Mi lesz, ha vége a WTCC-nek?
Tizennégy éve vagyok profi autóversenyző, átéltem nehéz időszakokat, rengeteg változáshoz alkalmazkodtam, de tény, hogy

az autó-motor sportban nem a legjobb idők járnak most.

A WTCC-t nagyon drágának tartják, miközben a hasonló kategóriájú autókat versenyeztető TCR International Series és a TCR regionális bajnokságai is tele vannak autóval, szóval nem igazán értem. De nagy túlélőnek tartom magam, nyitott vagyok mindenre. Ahogy az elején is mondtam, sok sorozatban kipróbálom magam idén, például a kínai túraautó-bajnokságban is.

Akkor el tudja képzelni a jövőjét egy olyan sorozatban is, ami nem világbajnokság?
Hogyne! Persze, szeretnék itt maradni, de be kell látnunk, hogy évről évre nehezebb itt minden.

Magyarország a következő állomása a túraautó-világbajnokságnak. Szereti a Hungaroringet?
Nem, utálom a pályát, az országot és a szurkolókat is. Dehogy is, csak vicceltem! (nevet) Imádom Magyarországot, nagyon-nagyon szerencsések a magyarok, hogy ilyen versenyzőjük és ilyen versenyhétvégéjük van. Tavaly még Norbi csapattársaként voltam a Hungaroringen, óriási élmény volt. Idén tavasszal az extratesztünk után is maradtam még két éjszakára Budapesten, mert imádom a várost.

A magyar szurkolók pedig egyszerűen fantasztikusak! Bárcsak minden országban olyan lenne a WTCC, mint nálatok. Bárcsak olyan szenvedéllyel szurkolnának mindenhol, mint Magyarországon.

Amit különösen élvezek, hogy a magyarok nemcsak Norbiért lelkesednek, hanem az összes versenyzőért.

Elképesztő szeretet vesz körül minket, rengeteg ajándékot kapunk a magyar szurkolóktól.

Amit adhatunk ezért cserébe, az egy fantasztikus verseny és egy izgalmas világbajnokság. A Hungaroring nekem mindig különleges élmény, az egyik legkedvesebb emlékemet is onnan őrzöm a telefonomon. Tavaly, a verseny napján Norbi reggel 9 körül kinyitotta a boksz ajtaját, és az egész tribün tombolt.

Megmutatja?
Persze!

„Szóval, nagyjából 9 óra lehetett, Norbi kisétált a bokszból, és ez fogadta. Eső volt és hideg, de mégis tele volt a tribün. Szerencsés vagyok, hogy a csapattársa lehettem akkor, hatalmas élmény volt! Sehol a világon nincs ilyen, csak Magyarországon. Ez egy igazi HUNbelievable élmény. Örökre megtartom, mert nagyon kedves nekem.”