A szemerkélő eső ellenére szépen megtelt a pálya környéke,
nagyjából 1000 ember szoríthatott a helyi csapatnak, de érkezett pár tucat ferencvárosi szurkoló is.
A beengedésnél az okozott egy kisebb fejtörést, hogy nem lehetett bevinni esernyőt, hiszen mindenki rendeltetésszerűen szerette volna használni az eszközt, de a biztonsági előírások azok biztonsági előírások.
A Dunaharaszti csapata javuló formát mutat a bajnokságban, hiszen győzelmekkel készült a csapat a Fradi ellen, de arra senki nem számított, hogy ennyire kiélezett lesz a küzdelem.
A kiemelt helyre, azaz a fedett lelátóra bejutó nézők sem gondolták, hogy hiányozni fog az ellenféltől a mellettük helyet foglaló Dibusz Dénes, Lovrencsics Gergő vagy éppen a bajnokságban bombaformában szereplő Varga Roland.
Az első félidőben kicsit megilletődötten kezdett a Haraszti,
de a többek között Leandróval, Priskinnel, Moutarival, Bognárral, Paintsillel és Pedrosóval felálló Fradi sem hajtotta túl a hazai csapatot. Thomas Doll, a vendégek mestere a 15. percig bírta ülve nézni a történéseket, majd hevesen gesztikulálva és irányítva szemlélt a találkozót egészen a lefújásig.
Doll felkelése és a hazai csapat feljavulása szinte teljesen egy időben történt, a korábban a Fradi kötelékébe is tartozó Szenes Bence, akinek édesapja egyébként bajnoki címet is nyert a Fradival, kétszer is komoly helyzetbe került. A félidőben a gólnélküli állásnak köszönhetően mindenki boldogan indult a büfé felé, a fiatalabbak a Fradi kimaradóival fotózkodtak és aláírásokat gyűjtöttek.
A második félidőre beállt Mészáros Dániel.
A neve hallatán felmordult mindenki. „Na, majd ő megeszi a fáradt Fradi-védőket" – lehetett hallani a nézőtérről. Az NB III nyugati csoportjának tízedikje azonban hátrányba került, egy szabadrúgás után Botka Endre vette be Króner Péter csapatának kapuját, majd mindenki várta a szokásos forgatókönyvet, hogy az első nehéz gól után az esélyesebb csapat majd bedarálja a kicsiket, de nem így történt.
Mészáros élete egyik legszebb gólját szerezte, ollózva lőtt gólt tévés meccsen a Ferencvárosnak!
Kell ennél több? Talán annyi még kellett volna, hogy a DMTK kihúzza az utolsó perceket, de ez nem sikerült, újabb szabadrúgásból mattolták a hazaiakat, Leandro fejese mentette meg csapatát a túlórától és az esetleges nagyobb blamától.
A lefújás után szomorkodásnak azonban nyoma sem volt.
Az edző (a hazai) büszke volt csapatára, a nézők Mészáros nevét skandálták, többen azt találgatták, hogy egy kanyart vagy esetleg az egyik kispadot fogják-e elnevezni róla. Ami biztos, a vesztes csapat nyert nagyobbat ezen a kupameccsen, a tartás és a szép gól önbizalmat adhat a fiúknak a további NB III-as küzdelmekre és a fociszeretők is megtanulhattak pár nevet a tévés meccsen.
„Látatlanban aláírtam volna a 2-1-es vereséget.
Pont mondtam is magamban a meccs előtt, hogy nem gondoltam volna, hogy a Fradi ennyire komolyan veszi majd ezt az összecsapást, én még több kimaradóra számítottam – mondta Króner Péter. – Tudtam, hogy fel kell kötni a gatyánkat, de fegyelmezettek és szervezettek voltunk. Próbáltunk középen zártan védekezni, nem akartuk hagyni, hogy Bognár kibontakozhasson. Ez szerencsére sikerült.
A pontrúgásoktól tartottam, ezért külön bosszant, hogy pont ezekkel tudtak minket megverni. A végén kicsit elfogytunk, jött egy rövidzárlat.
Mészáros Dani gólja parádé volt, Szenes Bencének is voltak helyzetei, összességében talán nekünk voltak a nagyobb lehetőségeink. A Fradinak sok pontrúgása volt, de nem voltak veszélyesek, kár ezért a két hibáért. Le a kalappal a csapat előtt."
„Az előzményekre nem is emlékszem. Annyi maradt meg a fejemben, hogy hullik lefele a labda. Gondoltam egy váratlan húzással meglepem Holczer Ádámot, ez szerencsére bejött és még a tévé is közvetítette. Mindenképp elteszem majd a felvételt.
Életem három legszebb góljában biztosan benne van, az meg, hogy a Fradinak lőttem, külön kuriózum,
ezt életem végéig fogom mutogatni. A vége egy kicsit zavar, de ez a Fradi ellen talán megengedhető, de ez így is egy gyönyörű eredmény a csapattól" – mondta Mészáros Dániel.
„Igazi kupahangulatú meccs volt, erre is készültünk.
Sok ilyen meccsen vagyok túl, tudtam, hogy nehéz lesz.
A lényeg, hogy sikerült továbbjutni – mondta a mérkőzést eldöntő ideiglenes csapatkapitány, Leandro. – Ugyanúgy készültünk, mint egy bajnokira. Tudtuk, hogy keményen fognak védekezni. A kontrákra és a pontrúgásokra építettünk, ez pedig be is jött. A széleket próbáltuk erőltetni, de sajnos középen próbálkoztunk és nehézzé tettük magunknak a meccset.
A végén mondtam, hogy van még öt perc, ne tegyünk még félórát a lábunkba a szombati meccs előtt."
„Nagyot küzdöttünk, kihoztuk magunkból a maximumot. Bosszantó ez a két gól, talán ha jobban figyelünk, ezek elkerülhetőek lettek volna, kihúzhattuk volna a hosszabbításig –
mondta Szenes Bence, akinek az édesapja Szenes Sándor 1992-ben bajnokságot nyert a Ferencvárossal.
„Jól lezártuk a területeket, a kétosztálynyi különbséget talán sikerült ma eltűntetnünk. Nem volt veszítenivalónk, felvállaltuk a játékot, talán elérhettünk volna jobb eredményt is, de ez most jól jött a csapatnak, hiszen nem kezdtük jól a szezont, de az utóbbi három bajnoki 8-0-s gólkülönbséggel hoztuk, ez a mai pedig tovább növelheti az önbizalmunkat."
Magyar Kupa, 6. forduló
Dunaharaszti MTK-Ferencvárosi TC 1-2 (0-0)
Dunaharaszti MTK Sporttelep
Játékvezető: Nagy Róbert
Dunaharaszti: Gyatyel – Bíró, Rétsági, Ferenczi, Márton – Farkas (Mészáros, 52.), Gacsal, Dallos (Vitányi, 82.) – Mendebaba (Rebecsák, 62.), Szenes, Rusvay. Vezetőedző: Króner Péter
FTC: Holczer – Pedroso, Leandro, Blazic, Botka – Spirovski, Bognár I. - Csernik, Paintsil (Gorriarán, 58.), Moutari (Kundrák, 61.) – Priskin (Sternberg, 80.). Vezetőedző: Thomas Doll.
Gólszerzők: Mészáros (86.), ill. Botka (63.), Leandro (90+2)
Sárga lap: Rétsági (45.), ill. Csernik (80.)