Palotai a csontzenét mesterien dirigálta, a vb-döntőt elvették tőle

Nem volt olyan futballszakértő és szurkoló, aki az 1978-as labdarúgó-világbajnokság Argentina-Hollandia döntőjére ne Palotai Károlyt jelölte volna játékvezetőnek. Főleg azok után, ahogyan a magyar bíró az argentin-brazil középdöntő meccset levezette. Bár sokak szerint a 78-as Mundial „igazi” döntője a két dél-amerikai csapat összecsapása volt, ez aligha vigasztalta Palotait, akinek teljesítménye alapján járt volna a vb-finálé. A szombaton meghalt nagyszerű játékvezetőre a rosariói meccs felidézésével emlékezünk, amely a futballvilágban a „csontzene” elnevezést kapta. 

Különös, a világ számára cseppet sem megnyugtató hangulatú labdarúgó-világbajnokság volt az 1978-as, amelyet Argentínában nagy mértékben árnyékolt be az 1976. március 24-én történt puccs.

A hadsereg három fegyvernemének parancsnokaiból álló junta Jorge Videla tábornok vezetésével vette át a hatalmat,

kicsivel több mint két évvel a Mundial kezdete előtt. A holland labdarúgó-válogatott a történtek miatt vissza akart lépni a tornától, végül csak hosszas hezitálást követően utazott el Dél-Amerikába, ahol az 1974-es vb-hez hasonlóan ismét ezüstérmet szerzett.

Tankok és katonák Buenos Airesben, 1976. március 24-én, amikor Videla tábornok és a hadsereg katonai puccsal átvette a hatalmat Forrás: AFP/-

Az 1978-as világbajnokság Videla tábornoknak arra is tökéletes volt, hogy elhitesse a világgal:

a dél-amerikai országban minden rendben van, a foci vébék addigi történetének legnagyszerűbb eseményét rendezik meg Argentínában.

Videlának rendkívül fontos volt a házigazda válogatott jó szereplése, hogy – ha időszakosan is –, de háttérbe szoruljon a rezsim összes szörnyűsége. Az NSZK-ban megjelenő Stern magazin így írt erről:

Argentínában, ahol a jogról és a szabadságról beszélni sem lehet, most futballoznak, és a világ az országban dúló terror helyett csak a gauchók és a tangó hazájával ismerkedik meg a tévéközvetítések során.

Jorge Rafael Videla tábornok gratulál a világbajnok argentin labdarúgó-válogatottnak Forrás: AFP

A tizenhatos döntőnek a magyar válogatott is résztvevője volt. Ma már azt is tudjuk, hogy a vb második meccsét lejátszó magyar és argentin csapat közül csak az utóbbi nyerhetett, erről a portugál Garrido játékvezető „gondoskodott”.

Hiába vezetett ugyanis a magyar csapat Csapó Károly góljával a 10. percben 1-0-ra, előbb a 15. percben Luque, majd a 83. percben Bertoni is gólt lőtt, miközben a portugál bíró Nyilasit, majd Törőcsiket is kiállította.

Bár mindkét magyar futballista elvesztette a fejét, így Garrido piros lapjai jogosnak tetszettek, de ne feledjük el, hogy a portugál játékvezető gyakorlatilag elfordított fejjel nézte, ahogy a kék-fekete csíkos mezben játszó hazaiak szinte agyonrúgják a magyar játékosokat. Ezt elégelte meg Nyilasi és Törőcsik – utóbbi elmondhatatlanul sokat kapott a durva hazai csapattól. A bírónak intézett magyar nyelvű káromkodásözönből Garrido alighanem egy szót sem értett, de az sejthette, hogy nem a dicséretét zengik az ideges magyarok. A 2-1-es vereséget követően Baróti Lajos társulata még kikapott az olaszoktól és a franciáktól, majd utazhatott haza.

Az argentin közönség a házigazdák minden egyes találkozóján félelmetes hangulatot teremtett Forrás: AFP/Staff

Nem úgy Palotai Károly, akiről ez a történet valójában szól.

Az olimpiai bajnok futballistából a világ egyik legjobb játékvezetőjévé vált sportembernek az 1978-as már a második labdarúgó-világbajnoksága volt.

1974-ben, Hannoverben ő vezette a Hollandia-Uruguay (0-2) világbajnoki csoportmeccset, majd 1978-ban Buenos Airesben az Ausztria-Spanyolország (2-1) mérkőzésen volt a játékvezető. A magyar bíró ekkor már a világ legjobbjai közé tartozott. 1975. május 7-én Düsseldorfban ő fújta a Mönchengladbach-Twente UEFA Kupa döntő első összecsapását, 1976. május 12-én Glasgow-ban pedig a Bayern München-St.Etienne Bajnokcsapatok Európa Kupája döntőjét.

Ilyen előélettel érkezett meg Palotai az 1978-as világbajnokságra.

Az akkori szaksajtó szerint Palotai joggal reménykedhetett abban, hogy övé lesz a vb álommérkőzése, a döntő. Amelyet az argentin és a brazil csapat játszik majd le – legalábbis így tippelt minden megkérdezett a Mundial kezdete előtt.

Palotai Károlyt a világ egyik legjobb játékvezetőjeként tartották számon Forrás: Guardian

Majdnem így is történt. Ám azzal, hogy a brazil válogatott a svédek és a spanyolok ellen is csak döntetlent játszott, nem tudta megnyerni a C-csoport küzdelmeit.

A csoportban elért második helyezés azt jelentette, hogy a középdöntőben összekerült egymással az argentin és a brazil válogatott.

(Ha a brazilok nyerik a csoportjukat, ez biztosan nem következik be, ebben az esetben tényleg létrejöhetett volna az álomdöntő. Azzal azonban, hogy azonos középdöntőbe kerültek, ennek az esélye elszállt, hiszen innen csak a csoportgyőztes masírozhatott be a fináléba.)

Az argentin válogatott vb-döntőt játszhatott 1978-ban Forrás: DPA/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Wolfgang Weihs

Mondanunk sem kell, hogy Dél-Amerika és az egész világ felfokozott hangulatban várta 1978. június 18-át, amikor Rosarióban összecsapott egymással Argentína és Brazília.

Ezt a meccset - az egész világbajnokság legrázósabb mérkőzését - a FIFA játékvezetői bizottsága Palotai Károlynak adta.

A Képes Sport 1978. augusztus 8-i számában Palotai Károly így beszélt erről. „Ez a 90 perc nemcsak sportmérkőzés volt, hanem két nemzet megmérettetése is egy kicsit. Brazília a vb-felkészülés időszakában tudatosan kerülte a találkozást Menotti argentin válogatottjával. (A selejtezőkben nem kellett játszaniuk, mert a házigazdák automatikusan a tizenhatos döntő résztvevői voltak - a szerk.) Mindenki mindent egy lapra tett fel, mert előzetesen ezt a csatát várták a vb-döntőnek.”

Lukács László, a Népszabadság sportrovatának vezetője 1978. június 17-én, azaz egy nappal a mérkőzés előtt azt írta, hogy Palotai Károly élete legnehezebb feladata előtt áll. A fővárosi Carlton Hotelben elszállásolt bírókat szinte hermetikusan elzárták a külvilágtól. A FIFA éppen az argentin-brazil meccs előtt rendezett közös vacsorát a bíróknak és az újságíróknak. Két nap volt még ekkor a nagy összecsapásig, Palotai Károly így beszélt az érzéseiről.

Azt hiszem, életem legnehezebb mérkőzése előtt állok, pedig már volt néhány rázós meccsem. Dehát majd nagyon vigyázok rá, hogy ne kerüljek külső befolyások alá. Remélem, megúszom ezt is.

A brazilok súlyos csalódásként élték meg, hogy Peru kipörgette őket a vb-döntőből Forrás: DPA/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Sven Simon

Lukács László már ekkor azt pedzgetette, hogy bár a vb-döntő levezetésére a legnagyobb esélyesének Palotai Károlyt tartották, ez az argentin-brazil ütközet az előrehozott vb-finálé, így joggal lehetünk büszkék arra, hogy a rangos feladatot a magyar bíró kapta meg. Azt is tudjuk, hogy a felfokozott várakozásokat követően a világ – Argentína kivételével – nagy csalódásként élte meg a 0-0-s döntetlent és a meccset kísérő csontzenét.

Palotai Károly az első perctől kezdve igyekezett megfékezni az indulatokat, kiosztott négy sárga lapot és összesen 50 szabadrúgást ítélt.

Az első sárgát amúgy a 44. percben kapta meg Chicao, tehát majdnem egy teljes félidőn keresztül Palotai úgy tartotta féken a két együttest, hogy nem kellett a zsebébe nyúlnia. A mérkőzést követő nemzetközi szakvélemények szerint minden idők legjobb labdarúgó játékvezetését láttuk.

Palotai Károly sokat tett azért, hogy a gyepen és a stadion lelátóján is nyugalom legyen, bíráskodása egyszerűen káprázatos volt –

írta jelentésében a DPA német hírügynökség.

„A játékosok olyan felfokozott hangulatban léptek pályára, hogy a meccs előtt tíz percig azon gondolkodtam, egyáltalán be tudom-e fejezni az összecsapást?” – emlékezett vissza Palotai Károly a rosariói ütközetre.

Az elején szóval, gesztikulálással igyekeztem megfékezni a csontzenét, próbáltam később a sárga lapos figyelmeztetéshez folyamodni.

Szegény játékosok, szerintem ők csak szenvedői voltak egy nemzeti méretű, felfokozott várakozásnak, bizonyításvágynak. Felemelő érzés volt egyébként, életem legszebb emléke ez a meccs. Külön öröm, hogy a hármas sípszó után mindkét csapatból többen odajöttek és megköszönték a bíráskodást.

Mit mondjak? Könnyebb volt a szívem.

Az előtte való éjjel alig aludtam, de Rosarióban nem is lehetett. Volt abban nagy adag taktika is, hogy az egész éjjel tartó autóduda-koncert, meg ki tudja, hányféle csalafintaság próbálta megszöktetni az álmot a brazil játékosok szeméből."

Végül minden összejött, az argentin válogatott világbajnok lett. Daniel Passarella, a házigazdák csapatkapitánya a Jules Rimet kupával Forrás: AFP/Staff

Ezzel a 0-0-s döntetlennel, na meg azzal, hogy a perui válogatott argentin származású, Argentínában született és a perui állampolgárságot a vb előtt felvevő kapusa, Ramon Quiroga, na meg a perui védelem hat gólt engedett be a középdöntő utolsó, Argentína-Peru mérkőzésén, a házigazdák jobb gólkülönbségüknek köszönhetően előzték meg a brazilokat és jutottak a vb-döntőjébe.

Amelyet azonban nem Palotai Károly, hanem az olasz Sergio Gonella vezetett.

„A bíróküldés előttünk is ismeretlen csatornákon forrja ki magát” – kommentálta mindezt Palotai Károly, aki a brazil-olasz bronzmérkőzésen lengethetett, azaz partjelző volt. Ezt adta neki a FIFA bíróküldő bizottsága, amely négy órán keresztül tanácskozott arról, ki vezesse a döntőt. Ma már azt is tudjuk, hogy a nemzetközi játékvezetéstől akkor búcsúzó olasz Gonella és az uruguayi Barreto volt a kalapban. A dél-amerikaiak mindenképpen azt akarták, hogy az uruguayi vezesse a döntőt – még szép.

Palotairól hallani sem akartak -

a FIFA a rá nehezedő hatalmas nyomás közepette annyit tudott elérni, hogy ismét európai bíró vezessen, ahogy a futball világbajnokságok addigi történetében mindig. Látszólag szembeszálltak tehát az argentin érdekekkel. Látszólag.

A holland Jan Poortvliet (narancssárga mezben) és az argentin Daniel Bertoni összecsapása az 1978-as labdarúgó vb döntőjében. A háttérben a meccset vezető olasz Sergio Gonella Forrás: DPA/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Schnörrer

Mert a döntőben Gonella is megtette a magáét – erről a vesztes hollandok tudnának mesélni pár fejezetet, akik viszont azt szerették volna, hogy Palotai fütyüljön. Nem jött be az elképzelésük.

Az olasz kollégámról már a Mundial előtt mindenki tudta: visszavonulni készül. Szép búcsút érdemelt. Megkapta –

mondta Palotai, aki elmesélt még egy történetet.

„Amikor Rosarióba vittek minket repülővel, természetesen mindenki tudta, hogy az álomrangadót én vezetem. Nosza, a pilóta behívott a fülkébe, tett egy tiszteletkört a város fölött csak a fotózás kedvéért.

Amikor kellőképpen kigyönyörködtük magunkat segítőimmel, így szólt az argentin pilóta: ugyan, fütyüljön már úgy Palotai úr, hogy a következő utamon is jó kedvem legyen.

Palotai Károly játékvezető a Haladás VSE-MTK-VM NB I-es labdarúgó mérkőzésen Szombathelyen 1983. novemberében Forrás: MTI/Németh Ferenc

Az 1978-as labdarúgó-világbajnokságot Argentína csapata nyerte meg, mert a döntőben hosszabbítás után 3-1-re verte Hollandiát. Palotai Károly 1982-ben, élete harmadik, egyben utolsó világbajnokságán az Ausztria-Franciaország (1-0) csoportmérkőzésen vezethetett.

Vb, vagy Eb-finálét nem kapott, az 1976-os BEK-döntő mellett övé volt az 1981-es Liverpool-Real Madrid (1-0) döntő is.

Bár világbajnoki döntőt nem kapott, óriási szerepe volt abban, hogy az 1994-es vébén Puhl Sándor lett a világ első magyar bírója, aki ebben az óriási elismerésben részesült. Palotai Károly lobbitevékenysége nélkül Puhl Sándor sem érhetett volna fel a csúcsra.

Palotai Károly 2018. február 3-án, szombaton, 82 éves korában halt meg.

(A cikket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével írtuk meg.)