Sokszor elhangzott már, de egy kis ismétlés sosem árt. A 2011-ben megrendezett The International (mostantól TI) volt az első 1 millió dolláros főnyereménnyel kecsegtető esport torna, amely egyben kikövezte az utat más esport tornáknak és persze az elektronikus sportok komollyá tételében is nagy szerepet játszott. Az eseményről dokumentumfilm is készült, melyben három profi játékos felkészülését, az eseményen való szereplését és azt követő időszakot követhetjük figyelemmel. Habár Dendi, a Natus Vincere mid játékosa korábban is nagy népszerűségnek örvendett a Free To Play című 1 órás dokumentumfilm hozta meg számára az igazi hírnevet. A nem sokkal a verseny előtt megformálódott ukrán csapat, a NaVi végül a döntőben legyőzte a legnagyobb esélyként számontatott kínai EHOME-ot, ezzel pedig örökre beírták magukat az esport történelemkönyvbe.
Évekkel később a Dota egyik legismertebb kommentátora, TobiWan elárulta, hogy Dendi megosztotta vele a siker kulcsát. Mivel a kölni rendezvényen a két zajszűrő fülkét egy közös színpadon egymás mellé helyezték a versenyzők nem csupán láthatták ellenfeleiket, de azok mozzanatait is érezhették. A kínai csapatoknak volt egy szokása, ami abból állt, hogy minden egyes alkalommal, amikor egy komolyabb lépésre szánták el magukat, például csapatostul oldalba kapták az ellenfelet, stb, dobolni kezdtek a lábukkal. Erre az apró, de mégis számottevő jelzőre figyelt fel a NaVi, és a legtöbb esetben ki tudták kerülni az őket érő támadásokat.
Miután Dendi csapatával megnyerte az első TI-t az azt követő 2 évben a is döntőben kötöttek ki, ám sose sikerült újra megszerezniük a The International trófeáját, a pajzs alakot formáló Aegis of the Immortalt – avagy csak röviden Aegist. Habár évekig a kompetitív Dota csúcsán maradtak manapság kevésbé mondható el róluk ugyanez, hiszen 2015 óta alig látni őket komoly rendezvényeken (például tavaly először ki sem jutottak a TI6-ra), és csak ritkán kerülnek a dobogós helyezés közelébe. Ez a lejtmenetet vevő teljesítési tendencia az első TI után ütötte fel fejét, és egy fokozatos, lassú leépüléssel zárult, ami a mai napig fel-felüti a fejét, és nem csak a NaVi-t, de egy kivétellel (Team Liquid) az összes korábbi TI nyertest érinti.
A harmadik The International győztese a svéd Alliance nevű csapat volt, akik nem csupán atlétáik átütő személyiségjegyeiről, az általuk népszerűvé tett taktikáról, de barátságukról is híresek voltak. A csapat eredeti 5 játékosa a TI3-at követő győzelmük után sokáig együtt maradtak, hogy közösen vágjanak nekiújra a The Internationalnek. A TI4-es súlyos vereségüket követően azonban a csapat – ahogy várható volt – széthullott, csupán hárman maradtak együtt a régi felállásból.
2014-et követően több alkalommal is cserélődtek a csapatban játszó játékosok, ám Jonathan „Loda" Berg, Henrik „AdmiralBulldog" Ahnberg és Joakim „Akke" Akterhall mindig stabil pontként szolgáltak az Alliance-ben. Miután 2015-ben nem sikerült kvalifikálniuk a TI5-re, és egyik régi csattársuk Gustav „S4" Magnusson kivált a korábbi gruppjából 1 ember híján újra összeállt a 2013-ban domináló teljesítménnyel repesztő fogat. (Jerry "EGM" Lundkvist helyére az Alliance korábban beugrójátékosaként játszó Johan „MyNuts" Andersson került.)
Habár az ikonikus ötös négyharmadban újra összeállt a csapat mégsem teljesített stabil eredménnyel, és úgy tűnt, hogy a TI3-as brigádot idéző formációnak ismét széthullás lesz a vége. Nem csupán a versenyeket, de a kvalifikációs mérkőzéseket is sorrá elbukták, ami kétségek között hagyta az Alliance rajongóit. Aztán eljött a Frankfurt Major, és annak regionális selejtezői.
Olybá tűnt az Alliance nem sokáig fogja húzni a frissen megalakult Team Liquiddel, és az akkoriban kiváló teljesítményt nyújtó Ninjas in Pyjamaszal szemben, ám a kommentátorok és közönség legnagyobb megdöbbenésére nem így lett. Miután egy szoros széria után 2-0 arányban kiejtették a Liquidet úgy festett, hogy a NIP véget vet a dalnak. Az első mérkőzést gond nélkül vették, majd a második menetben azonnal fejjel rohantak a falnak.
Az NIP látszólag gond nélkül kijátszotta az Alliance tagjait, és 41 perc játék után beverték az svédek trónját védő összes épületet. Az Alliance az 55. percnél óriási hátrányból hozta vissza a meccset, melyet megnyerve kvalifikálták magukat a frankfurti tornára. Eközben az NIP-re olyan mértékben negatívan hatott a vereség, hogy pár héttel később teljesen széthullott a csapatuk, a szervezet pedig feloszlatta a Dota 2 gruppját, és azóta sem tértek vissza.
Annak ellenére, a versenyszerű Dota 2 felépítése sok szempontból támadható szinte sose hallani bundabotrányokról, igaz ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem volt rá példa. 2013-ban, a Starseries 6. évadának utolsó mérkőzése a Rox és a ZRage között dőlt el, ahol az első 10 perc látszólag rendben zajlott, majd a történet fordulót vett. A Rox oldalán történő rosszabbnál rosszabb döntéshozatal egyre nagyobb hátrány hozott magával, ami végezetül egy totális vereséggel zárult.
Ekkor még senki sem sejtette, hogy a csapat egyi tagja, nevezetesen Alexei „Solo" Berezin internetes előzmény-listája lesz a kulcs a rejtély megfejtéséhez. Solo pár órával a mérkőzés előtt a barátnője felhasználói fiókját használva bejelentkezett egy online fogadóiroda honlapjára és feltett 100 dollárt a saját csapata ellen. Mivel az elemzés alapján a mérkőzésnek fölényesen a Rox javára kellett volna eldőlnie Solo a meccs „eldobásával" 322 dollárt kaszált, vagyis több mint a tripláját nyerte a feltett összegnek.
A turpisságra hamar fényderült, ugyanis a versenyt szervező StarLadder nyomozást indított az ügy végett. Mivel úgy gondolták, hogy az egész csapat felelős a bundázásért, ezért a játékosokat 3 év eltiltással sújtották, Solo-t pedig véglegesen bannolták a tornákról. Később Berezin hivatalos beismerés tett, hogy megkímélje társait a büntetéstől és elismerte, hogy egyedül ő a felelős a történtekért. A csapat azonnali hatállyal megvált az ígéretes tehetségnek látszó fiatalembertől, és helyére egy korábbi játékosuk került. Solo szerencséje, hogy komoly megbánást tanúsított, ezért a permanens eltiltásnak egy év után vége szakadt, azonban a Dota 2 közösség nem felejt. Az esetet követően visszatérő poénná vált a 322-as szám, ami Dota és Counter-Strike tornák közvetítésekor a Twitch-chaten üti fel a fejét olyan alkalmakkor, amikor egy játékos megkérdőjelezhetően mondhatni „bundagyanússan" rosszul játszik.
Berezin azóta jó útra tért, és jelenleg a legjobb Dota 2 játékosok között emlegetik. Az általa vezetett Virtus.Pro a 2018-as szezon a Pro Circuit listájának első helyén áll, és nem úgy látszik, hogy egy könnyen letaszíthatják őket a trónról.