Csak olyan obligát kérdések jutnak az eszembe, hogy mit érez most, de sutba a közhelyekkel, hogyan sikerült ezt a vb-t megnyerni?
Hogy mit érzek? Nem tudom szavakba önteni.
Valami misztikus dolog ez az egész. Tudja, a világbajnok kap egy hatalmas aranykupát, amelyre az én nevemet is felvésik majd. Ezt tényleg nem tudom elhinni. Ott lesz a nevem örökre ezen a serlegen.
Hogyan készült a mindent eldöntő futamra?
Úgy keltem fel, hogy az összetettben második helyen álltam.
Megtehettem volna, hogy egy biztonsági hajózással tartom ezt a második helyezést, de ez eszembe se jutott.
Nekimentem, teljes lendülettel a versenynek.
Ebben persze az is benne volt, hogy akár a nyolcadik helyen is végezhetek, de nem ott kötöttem ki.
Mikor tudatosult önben, hogy megvan a vb-arany?
Csak a verseny legutolsó szakaszán. Tudja, ez az egész nagyon kemény meló, 190-es pulzussal toljuk a hajót előre, ilyenkor sok mindenre nincs ideje az embernek. Én sem foglalkoztam azzal, hol jár a legnagyobb ellenfelem, a svéd Max Salminen.
Az utolsó szakaszon a cél felé vitorlázva néztem először hátra, akkor láttam, hogy a hatodik-hetedik helyen halad. Ekkor esett le, hogy én vagyok a világbajnok.
Mi az a finndingi?
A Finn Vitorlás Szövetség az 1952-es, Helsinkiben olimpia előtt tervezői pályázatot írt ki. Erre a pályázatra adta be a svéd Rickard Sarby a finndingi terveit. A tesztversenyeket a prototípus fölényesen megnyerte, ezzel bekerült a hajó az olimpiára és azóta is töretlen a hajóosztály népszerűsége. A hajó 4,5 méter hosszú, minden felszerelésével együtt 123 kg, vitorlája 10 négyzetméter. Szigorú előírások alapján építik és biztosítja azt, hogy a különböző helyeken épült hajók egyformák legyenek. Így a vitorlázó tudás dönt a versenyeken, nem a hajók közti különbség. (forrás: Vitorlazas.hu)Most nagyon sokan teszik fel azt a kérdést, hogyan tud egy tenger nélküli ország világbajnokságot nyerni a finndingiben?
Nézze, ma már ez nem feltétlenül hátrány – mármint az, hogy Magyarországnak nincs tengere. Én a felkészülés 90 százalékát külföldön végzem, tengereken. Ott vannak az edzőpartnereim is, akikkel együtt edzünk.
Ami a magyarok nagy előnye, hogy van egy Balatonunk és egy Velencei-tavunk. Az ottani, úgynevezett trükkös szelet csak ezeken a tavakon tudjuk megismerni, és ezt a tudást visszük magunkkal a tengerre.
Ez némi előnyt jelent a vetélytársakkal szemben.
A következő órákban, napokban lesz pár száz olyan ember, aki a 2020-as tokiói olimpiát emlegeti majd, miközben az új világbajnok hátára súlyos zsákot pakol. Ettől nem tart?
Nem, mert azt a zsákot én magam teszem fel a hátamra. Már a 2016-os riói olimpiára is úgy mentem ki, hogy érmet szeretnék nyerni, nem lesz ez másképpen 2020-ban, Tokióban sem.
Ez a világbajnoki győzelem arra volt jó, hogy most már az olimpián is minden lehetséges. Akár az is, hogy nyerjek.
Járt már Japánban, ott, ahol az olimpiai versenyek lesznek?
Nem. 2019-ben megyünk oda először. Annyit tudok, hogy nagy hullámok lesznek és nagy szél is. Világbajnokként igyekszem a lehető legjobban felkészülni Tokióra.
A magyar vitorlássport eddig a Majthényi Szabolcs-Domokos András repülőhollandi kettős révén szállította a vb-érmeket, de a repülőhollandi nem olimpiai szám. A finndingi az. Belegondolt abba, hogy mától ön az első olyan sportoló, aki vb-t nyert olimpiai számban?
Most, hogy mondja, szinte beleremegek ebbe. Itt sétálok az eredményhirdetésre, látom a kupát, amelyet mindjárt a kezembe vehetek. Ez az eredmény a vitorlássport egyik csúcsa. A másik csúcsot 2020-ban, Tokióban lehet megmászni.
Már szerdán nagyon boldog voltam, amikor kiderült, hogy én szereztem az első olimpiai kvótát Magyarországnak. Most viszont az örömöm tényleg határtalan.
Eddig egy bronz volt a csúcs az olimpián
Az 1980-as moszkvai olimpián a Detre-testvérek (Detre Szabolcs és Zsolt) nyert bronzérmet a repülőhollandi hajóosztályban. A Tallinban elért 3. helyezés a magyar vitorlássport eddigi legjobb helyezése olimpián.