Elmebetegnek tartották az önmagával és a szovjetekkel is háborúzó zsenit

Vágólapra másolva!

A négyszeres olimpiai ezüstérmes sakkozót, lapunk szakíróját, Verőci Zsuzsát arra kértük, írja meg a sakktörténelem 10 legnagyobb hatású mérkőzésének történetét. Olyan partikat elevenítünk tehát fel, amelyek vagy megváltoztatták a sakkvilágot, vagy a mai napig a sportág klasszikusai között tartják őket számon.

3. rész: Donald Bryne (amerikai) - Bobby Fischer (amerikai) Grünfeld-védelem [D97], New York, Egyesült Államok, 1956. október 17.
és
Bobby Fischer (amerikai, 2785) - Borisz Szpasszkij (orosz, 2660) Vezércsel [D59] Világbajnoki döntő Reykjavík, 1972 (6. játszma)

Szovjet-amerikai háború Izlandon

Negyvenhét éve, hogy Reykjavíkban az évszázad mérkőzését vívta az amerikai Bobby Fischer a címvédő szovjet Borisz Szpasszkijjal.

Sokan a két világrendszer háborújának is nevezték a meccset, amelyet Fischer 12,5-8,5-re megnyert, s ezzel megtörte a szovjet hegemóniát.

Igazi bajnok volt, nem tűrte a megalkuvást sem játszmáiban, sem a sakkdiplomáciában. Nemzedékek nőttek fel fantasztikus partijain, szemet-lelket gyönyörködtető kombinációin.

Bocsánatkérő levél az éjjeliszekrényen

A sakkvilág 1972-ben Izland fővárosára, Reykjavíkra figyelt. Már a Szpasszkij-Fischer világbajnoki döntő előzményei is óriási sajtóvisszhangot kaptak, hiszen az amerikai nagymester újabb és újabb követelésekkel állt elő. A szervezőkkel, a rendezőkkel vívott harca végigkísérte pályafutását, magasabb pénzdíjakért, jobb versenyzési körülményekért küzdött. Fischer állandó összetűzéseinek gyümölcsét a későbbi nemzedék aratta le.

Még mindig élénken él emlékezetünkben, hogy Fischer a világbajnoki döntő első partijában a h2 gyalog könnyelmű leütése után bajba került, és el is vesztette a játszmát.

A másodikra sor sem került, Szpasszkij játék nélkül nyert. A Szovjet Sakkszövetség határozott utasítása ellenére az orosz világbajnok nem utazott el, elfogadta Fischer bocsánatkérését, aki egyes hírek szerint az éjszaka leple alatt helyezte el levelét a világbajnok éjjeliszekrényén.

Balra Bobby Fischer, jobbra Borisz Szpasszkij. 1972, Reykjavik, ahol a két világrendszer háborúja zajlott Forrás: AFP/-

Fischer sötéttel megnyerte a harmadik játszmát, a negyedikben remizett, majd kettős sikerrel már vezetett. Szpasszkij nem tudott mit kezdeni zsenialitásával, a tizenegyedik játszmában tudta csak legyőzni, négyszer feladásra kényszerült.

Robert James Fischer 12,5-8,5-ös győzelemmel hódította el a világbajnoki címet.

Világelsőként szép terveket dédelgetett, szerette volna megdönteni Emanuel Lasker rekordját, aki 27 évig volt világbajnok, a legnépszerűbb sportágak egyikévé tenni Amerikában a sakkozást. Elképzelései zátonyra futottak, a FIDE vezérkarával nem tudott megegyezni. A világbajnoki döntőt tíz győzelemig akarta játszani, ahol a 9-9 neki, azaz a címvédőnek kedvezett volna. Negyvennégy éve, hogy a FIDE holland elnöke,

Max Euwe megfosztotta őt címétől, és Anatolij Karpovot „koronázták meg".

Nemzedékek nőttek fel Fischer játszmáin, élvezetes, dinamikus sakkot játszott, és korai visszavonulása óriási veszteség volt.

Fischer, Szpasszkij és egy magyar lány Budapesten

Minden egy levéllel kezdődött, amit az akkor 17 esztendős Rajcsányi Zita írt Fischernek 1992 tavaszán. A levélváltás után Zita Los Angelesbe is elutazott, a személyes találkozás után felgyorsultak az események, a Vajdaságban élő Kubát János sikerrel győzte meg a Jugoskandik magán-takarékpénztár igazgatóját, Jezdimir Vasziljevicset, hogy kiemelkedő díjazás mellett sor kerülhetne Szpasszkijjal a visszavágó mérkőzésre. Az ötmillió dolláros díjalapból a győztesnek 3,5 milliót ígértek, az összeg letétbe is került.

Fischer húsz évig egyetlen versenypartit sem játszott,

a Sveti Stefan szigeten és Belgrádban megrendezett mérkőzésig, ami a Jugoszlávia elleni embargó miatt jóval kevesebb figyelmet kapott.

1992. szeptember 2. A Bobby Fischer - Borisz Szpasszkij mérkőzés Jugoszláviában Forrás: AFP/Dragan Filipovic

Fischer az amerikai kormány tiltó levelét a mérkőzést megelőző sajtótájékoztatón látványosan összetépte, Szpasszkij sem törődött a tiltással.

Harminc játszmára volt szükség, hogy Fischer elérje a mérkőzés megnyerésért szükséges tíz győzelmet, 17,5:12,5-re nyert. Győzelemmel rajtolt, majd Szpasszkij a negyedik és ötödik partiban elért nyerésekkel vezetést szerzett. Fischer remi után mesterhármassal nyugtatta meg híveit. Megnyerte még a 11., a 16., a 17., a 21., a 25. és a 30. partit. Az orosz exvilágbajnok a 12., a 20. és a 26. játszmában tudta még feladásra kényszeríteni ellenfelét.

Lépések a telexpapíron

Nem véletlen, hogy Garri Kaszparov „A nagy elődeim" sorozat negyedik kötetét Fischernek szentelte. A szovjet sakkiskola hegemóniáját megszakító bámulatos tehetségű sakkozó 1957-ben nyert először amerikai bajnokságot, bajnoki címet még hétszer szerzett, 1963-ban 11 partiból 11 győzelemmel.

A világ legfiatalabb nagymestereként ünnepelték, nem tűrte a megalkuvást sem a játszmáiban, sem a diplomáciában.

Az amerikai kormány tiltása ellenére 1965-ben játszott a havannai Capablanca emlékversenyen, igaz ezt csak telexen elküldött lépéseivel tehette meg. Fischer 1959-ben már a világbajnokjelöltek tornáján szerepelt. Bled, Zágráb és Belgrád volt a színhelye a sakktörténelem egyik legemlékezetesebb viadalának, amely Mihail Tal győzelmével végződött. Fischer három év múlva sem tudta átverekedni magát a „szovjet falon", a körmérkőzéses rendszer nem kedvezett neki.

1971, Buenos Aires. A szovjet Tigran Petroszjan (balra) és az amerikai Bobby Fischer mérkőzése Forrás: AFP/-

1967-ben Fischer újra próbálkozott, de a zónaközi döntőről nyerő helyzetből visszalépett. Pedig ebben az esztendőben sikerek egész sorát érte el. Első lett Szkopjéban (13,5/17), Monte-Carlóban (7/9). Egy év múlva Netanyában 11,5 pontot gyűjtött 13 játszmából, Vinkovciban tizenegyet 13 partiból. Érdekesen kezdődött az 1970-es év, hiszen a belgrádi rendezők minden árat megadtak volna azért, hogy Fischer játsszon a Szovjetunió-Világválogatott tíztáblás, négyfordulós mérkőzésen.

A dán Bent Larsen azonban ragaszkodott az első táblához, végül Fischer elvállalta a részvételt, és a második táblán 3-1-re legyőzte Tigran Petroszjant.

A kettős helyszínnel megrendezett tornán, Rovinj és Zágráb sakkrajongói ünnepelhették, 13 pontot gyűjtött a 17 játszmából, Buenos Airesben tizenötöt szerzett 17 összecsapásából.

Egy magyar, aki átadta az indulási jogot Fischernek

A belgrádi kompromisszum már biztató légkört teremtett a következő affér megoldásához. Fischernek nem lett volna indulási joga a Palma de Mallorca-i zónaközi döntőn, hiszen nem játszott az amerikai bajnokságon, amely egyúttal zónaversenynek is számított.

Benkő Pál sietett a segítségére, lemondott a részvételről, és helyét átadta Fischernek.

A FIDE a riválisok nagy bánatára elfogadta a cserét, és az amerikai nagymester három és fél ponttal előzte meg Bent Larsent, akitől egyetlen vereségét szenvedte el. Bámulatos eredmény a 23 partiból szerzett 18,5 pont.

Benkő Pál, aki átadta az indulási jogot Bobby Fischernek Forrás: Wikimedia Common/F.N. Broers / Anefo

Következtek a világbajnokjelölti páros mérkőzések. A nyolc között a szovjet Mark Tajmanov volt az áldozata, 6-0 az amerikainak. Hiába nyilatkozta Larsen, hogy jók az esélyei, ő is kapott egy hatost. Petroszjan egy partit tudott nyerni, de 6,5-2,5-ös győzelemmel Fischer elérte álmát, a világbajnoki címért játszhatott, és Szpasszkij legyőzésével a sakkozás tizenegyedik világbajnoka lett.

Menekült az emberek elől

Bobby Fischer az 1992-es „visszavágóig" egyetlen tornán sem szerepelt, de a mérkőzés partijai egyértelműen jelezték, hogy a sakktól nem szakadt el, tudása, zsenialitása nem kopott meg.

A mérkőzés után többé nem tért vissza Amerikába, sokáig élt hazánkban is, jó barátságot ápolt Benkő Pállal és Portisch Lajossal.

Legtöbbször menekült az emberek elől, mániája volt, hogy követik őt, életére törnek. Követte a sakkvilág eseményeit, s aggódással töltötte el a játék jövője. Az ő találmánya volt a Fischer Random Chess, más néven a Chess960. Először 1996. június 19-én Buenos Airesben játszottak bemutató játszmát, ahol Fischer ellenfele a Fülöp-szigeteki Eugenio Torre volt. Az új sakkal a világbajnok célul tűzte ki, hogy a sakkozók kerüljék el a hosszú megnyitáselméleti változatokat, a partikban a kreativitásuk érvényesüljön a hosszas elemzések helyett. A kezdőállásokat már számítógép sorsolja ki, korábban dobókockás megoldás is volt, 960 állás létezik, innen az elnevezés.

2005. március 24-én Bobby Fischer megérkezett Izlandra Forrás: AFP/Thorvaldur Orn Kristmundsson

Alapállásban a gyalogok a hagyományos sakkhoz hasonlóan a második és a hetedik soron helyezkednek el.

A király mindig a bástyák között, a sötét haderő a világoséval megegyezően áll, a figurák ugyanúgy lépnek, ütnek, mint a hagyományos sakkban.

Csak a sáncolás módja különleges, a célok is megegyeznek: a király bemattolása, döntő anyagi előny kiharcolása, a döntetlen elérése. Számos versenyt, rangos páros mérkőzéseket is szerveztek a Fischer-sakk szabályai szerint.

Izland nyújtott menedéket Fischernek

Fischert kalandos utazások után 2004 nyarán Tokió repülőterén tartóztatták le, amikor már érvénytelen amerikai útlevéllel akart a Fülöp-szigetekre utazni. A sakkvilág összefogott kiszabadításáért, az izlandi parlament soron kívül megszavazta állampolgársági kérvényét, és új életet kezdhetett a szigetországban.

2005. március 24-én érkezett meg Reykjavík repülőterére.

Az izlandiak joggal reménykedtek abban, hogy Fischer ismét bekapcsolódik a sakkozás vérkeringésébe. Lesújtó volt a hír, hogy a zseniális bajnok, a 64 kockás világ egyik legnagyobb egyénisége életének 65. évében, 2008. január 17-én meghalt.

Bobby Fischer sírja Izlandon a Laugardaelir temetőben Forrás: AFP/HALLDOR KOLBEINS/Halldor Kolbeins

Emlékét megőrzik fantasztikus játszmái, szemet-lelket gyönyörködtető kombinációi, káprázatos eredményei. Bobby Fischer életét gyermekkorától kezdve a világbajnoki cím megszerzéséig nyomon követő Pawn Sacrifice (Gyalogáldozat) című filmet 2014-ben mutatták be. Az utóbbi években az amerikai bajnokságokon speciális díjat is kitűzve tisztelegnek a nagy bajnok emléke előtt, a százszázalékos eredmény, mind a tizenegy játszma megnyerése 64 ezer dollárt érne.

Egyetlen kombinációs tankönyvből sem hiányozhat az alábbi mestermű, amelyet 13 évesen alkotott.

Donald Bryne (amerikai) - Bobby Fischer (amerikai) Grünfeld-védelem [D97], New York, Egyesült Államok, 1956. október 17.

1.Hf3 Hf6 2.c4 g6 3.Hc3 Fg7 4.d4 0-0 5.Ff4 d5 6.Vb3 dxc4 7.Vxc4 c6 8.e4 Hbd7
Sötét játszhatta volna a 8...b5! 9.Vb3 Va5 10.Fd3 Fe6 11.Vd1 c5!? folytatást is.
9.Bd1 Hb6 10.Vc5 Fg4 11.Fg5?
Fontos tempót veszít, elhanyagolja a fejlődést, a könnyelmű futólépésre taktikai csapások sorozata következett.

11...Ha4!! 12.Va3
Az áldozatul kínált huszár leütése gyors összeomláshoz vezetett volna. 12.Hxa4 Hxe4 13.Vc1 (13.Vxe7 Va5+ 14.b4 Vxa4 15.Vxe4 Bfe8 16.Fe7 Fxf3 17.gxf3 Ff8) 13...Va5+ 14.Hc3 Fxf3 15.gxf3 Hxg5 után.
12...Hxc3 13.bxc3 Hxe4! 14.Fxe7 Vb6
Világos hibája óta mindössze négy lépés történt, de nagy fordulatnak vagyunk szemtanúi, a sötét tisztek ideális támadó pozíciókat foglaltak el.

15.Fc4
Középen rekedt király mellett nem lehet minőséget nyerni, 15.Fxf8 Fxf8 16.Vb3 Hxc3! mutat rá a világos hadállás gyengeségére.

15...Hxc3! 16.Fc5
Nincs jobb, 16.Vxc3 Bfe8 17.Fxf7+ Kxf7 18.Hg5+ Kxe7 19.0-0 Fxd1 20.Bxd1 Vb5 után is nagy sötét fölénye.

16...Bfe8+ 17.Kf1

17...Fe6!!
Gyönyörű taktikai csapás, hiba lett volna 17...Hb5?, mert világos nyerne 18.Fxf7+! Kxf7 (18...Kh8 19.Fxb6 Hxa3 20.Fxe8) 19.Vb3+ Fe6 20.Hg5+-kal.
18.Fxb6

Más lépés sem mentette volna meg világost, 18.Fxe6-ra 18...Vb5+ 19.Kg1 He2+ 20.Kf1 Hg3+ 21.Kg1 Vf1+! 22.Bxf1 He2 fojtott matt jönne. 18.Vxc3 Vxc5! 19.dxc5 Fxc3 20.Fxe6 Bxe6; illetve 18.Fd3 Hb5 hozná sötétet döntő előnybe.

18...Fxc4+ 19.Kg1 He2+ 20.Kf1 Hxd4+ 21.Kg1 He2+ 22.Kf1 Hc3+ 23.Kg1 axb6 24.Vb4 Ba4! 25.Vxb6 Hxd1
A nyolclépéses kombináció döntő anyagi előnnyel zárult, a parti befejezése már nem igényel kommentárt.

26.h3 Bxa2 27.Kh2 Hxf2 28.Be1 Bxe1 29.Vd8+ Ff8 30.Hxe1 Fd5 31.Hf3 He4 32.Vb8 b5 33.h4 h5 34.He5 Kg7 35.Kg1 Fc5+ 36.Kf1 Hg3+ 37.Ke1 Fb4+ 38.Kd1 Fb3+ 39.Kc1 He2+ 40.Kb1 Hc3+ 41.Kc1 Bc2 matt!

Bobby Fischer (amerikai, 2785) - Borisz Szpasszkij (orosz, 2660) Vezércsel [D59] Világbajnoki döntő Reykjavík, 1972 (6. játszma)

1.c4 e6 2.Hf3 d5 3.d4 Hf6 4.Hc3 Fe7 5.Fg5 0-0 6.e3 h6 7.Fh4 b6 8.cxd5 Hxd5 9.Fxe7 Vxe7 10.Hxd5 exd5 11.Bc1 Fe6 12.Va4 c5 13.Va3 Bc8 14.Fb5! a6 15.dxc5 bxc5 16.0-0 Ba7 17.Fe2 Hd7 18.Hd4! Vf8 Timman hibáztatja, és 18...Hf6 19.Hb3 Hd7 javasolja.

19.Hxe6! fxe6 20.e4! d4?
A sötét gyalogszerkezet gyengesége miatt 20...Hf6 21.exd5 exd5 22.Ff3; 20...c4 21.Vh3 Vf7 22.Fh5 Ve7 23.exd5 exd5 24.Bfe1 Vf6 25.Fg4 folytatás is világosra előnyös. 20...d4-re a világos akció feltartóztathatatlanul bontakozik ki.

21.f4 Ve7 22.e5 Bb8 23.Fc4 Kh8 24.Vh3 Hf8 25.b3 a5 26.f5! exf5 27.Bxf5 Hh7 28.Bcf1 Vd8 29.Vg3 Be7 30.h4 Bbb7 31.e6! Bbc7 32.Ve5 Ve8 33.a4 Vd8 34.B1f2 Ve8 35.B2f3 Vd8 36.Fd3 Ve8 37.Ve4 Hf6 38.Bxf6 gxf6 39.Bxf6 Kg8 40.Fc4 Kh8 41.Vf4 és sötét feladta. Ezzel a győzelemmel szerzett Fischer vezetést a mérkőzésen.