A táv olimpiai címvédője, és világcsúcstartója - 2:01:39 óra – két és fél éve Monzában már nekifutott ennek, pontosabban egy másik projektnek. Akkor a Nike finanszírozta a felkészülést, a nyulakat, a Formula 1-es pálya bérlését, és minden mást ahhoz, hogy a valaha volt legnagyszerűbb maratoni futónak egyáltalán esélye legyen a két óra áttörésére. A Breaking2 Project kudarcot vallott, hiszen a kitűzött céltól Kipchoge 25 másodperccel elmaradt.
Viszont a 2:00:25 másodperces futása után ráébredt arra, hogy a felvezető autó mögötti szélárnyék, és váltott irammenők segítsége nélkül is képes lehet az aktuális világcsúcs megdöntésére. Sokáig nem kellett várni erre, hiszen 2018. szeptember 16-án Berlinben 2:01:39 óra alatt futotta le a 42 195 métert, és lett minden idők legjobb eredményének birtokosa, immár versenykörülmények között is.
Ezek után került a képbe Jim Ratcliffe. Ha az olvasónak most fogalma sincs, hogy ki is ez a figura a sport világában, ne csodálkozzon. Tavaly őszig lényegében senki sem volt ebben a bizniszben. Nem úgy az igazi bizniszben. A vegyészmérnök végzettségű brit addig építgette cégeit, míg tavaly áprilisban ő lett a leggazdagabb brit ember. Vagyonát 21 milliárd angol fontra becsülik. Az egyébként rendkívül visszahúzódó multimilliárdos ekkor látta elérkezettnek az időt, hogy a sport pozitív üzletét kihasználva elkezdje tovább népszerűsíteni, reklámozni az egyébként szinte mindennél környezetkárosítóbb vegyipari cégét, az INEOS-t.
Tavaly üzleti partnere, és támogatója lett a 2021-ben esedékes, óriási presztízsű Amerika-kupa vitorlásversenyen induló brit csapatnak, amely innentől kezdve INEOS TEAM UK néven fut tovább. Az idén tavasszal az utóbbi években rendre a Tour de France győztesét adó Team Sky kerékpárcsapatát vásárolta fel, és nevezte át Team Ineos-ra. A korábban a környezettudatosságot zászlajára tűző bringások ettől kezdve kevésbé erőltették ezt a dolgot. Viszont a fiatal, mindössze 22 éves kolumbiai, Egan Bernal révén hozták a kötelezőt, a Tour összetett első helyét.
Ratcliffe itt nem állt meg, hiszen az idén augusztus 22-én felvásárolta a francia labdarúgó-bajnokságban szereplő OGC Nice csapatát is. A nizzai csapat egyelőre nem hasít úgy a Ligue 1-ben, mint amelyik rögtön a PSG-t akarná letaszítani a trónról, hiszen kilenc forduló után csak a kilencedik a tabellán. De nyilván ez is egy hosszú távú projekt, amelyre egy-két év múlva lesz érdemes ránézni közelebbről.
Kipchoge futása egyrészt hosszútávú, hiszen mi másnak neveznénk a maratoni futást, mint hosszútávnak, másrészt viszont nagyon is rövid távú. Hiszen nem igényel hosszú, és igazán nagy összegeket felemésztő befektetést. A pontos összeg nem ismert, amit Kipchoge kap azért, hogy nem indul más maratonikon, és kizárólag erre fókuszál. Az ő esetében rendre titkosak a pénzdíjak. De a berlini világcsúcsakor a rajtpénze, a győzelme, és a világcsúcsért kapott bónusza szakértők szerint valahol a több negyedmillió és az félmillió euró között szórhatott - Jim Ratcliffe ezt licitálta túl.
Persze, ha a nizzai futballcsapat megvásárlására, és majdani megerősítésére, finanszírozására gondolunk, ahhoz képest a kenyai klasszis, és stábjának kifizetése mellényzsebből történik.
No, meg a segítőié is. Hiszen ne feledjük, a közelgő eseményre immár 41-en jelentkeztek be, hogy diktálják az iramot. Vagyis Kipchoge-vel együtt összesen 42-en lesznek a 42 kilométerre – meg a maradék 195 méterre a bécsi Práterben kialakított, nagyjából 10 kilométeres útvonalon. Már Douglas Adams is megmondta a Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvében, hogy a Végső Válasz az Élet Értelme, meg a Minden kérdésére a 42.
Komolyra fordítva a szót, függetlenül attól, hogy sem a felvezető autó szélárnyéka, sem a váltott irammenők miatt nem hitelesíthető a rekord, ez rendkívül komoly teljesítmény lesz. Még akkor is, ha ez egy cirkuszi showműsor, a védőháló nélküli triplaszaltó kategóriájú látványosság, és a nagyon komoly sportteljesítmény közötti meghatározhatatlan zónában terül el.
Justin Gatlin valami hasonlót már bemutatott, amikor egy japán tévé show-ban 20 méter/másodperces hátszéllel, valóságos szélturbinák segítségével futott 9.45 másodpercet.
Aki a következő napokban – a hírek szerint jelen állás szerint október 12-én, szombaton lesznek a legideálisabbak a körülmények a kísérlethez – ellátogat a bécsi Práterbe, hogy szemtanúja legyen ennek a történelmi tettnek, azért legyen tisztában vele, hogy ez nem lesz egyenértékű mondjuk Roger Bannister 4 percen belüli 1 mérföldes futásával, amely valódi, előre meghirdetett, fix időpontú versenyen, igazi ellenfelek legyőzése mellett született.
Ezzel együtt Kipchoge kísérlete egy újabb, nagyon komoly lökést adhat a maratoni futásnak. A magunk részéről azon egyáltalán nem csodálkozunk majd, ha ez a kísérlet sikerrel jár. De azon se, ha belátható időn belül valaki ennek hatására valós versenykörülmények között is képes lenne áttörni a két órás álomhatárt.