A történetet a norvég közszolgálati tévé (NRK) honlapja tárta először a világ elé, a Dániasport.hu című weboldal pedig magyarra fordította.
Sander Sagosen a világ egyik legjobb kézilabdázója.
Azt mondják róla, hogy ésszel játssza ezt a játékot és olyan dolgokat lát meg a pályán, amit senki más.
Sokan, sokszor kérdezték már meg tőle, hogyan csinálja, de konkrét választ nem tudott adni. Egészen addig nem, amíg ki nem próbált egy szemüveget.
A történet az oslói Sognsvann norvég sporttudományi iskola kézilabdapályáján kezdődött. Sagosen itt próbálta meg először, milyen lenne szemüvegben játszani. Miután rájött, hogy a dolog nem kivitelezhetetlen, elkezdődött a kisérlet. A szemüveget három norvég kutató adta rá. Ők kézilabdázás közben szerették volna megfigyelni Sagosen látását. "Van valami Sagosen látásában"- mondta a korábbi norvég válogatott játékos, Glenn Solberg. „Sagosen olyan megoldásokat talál, amiket senki más nem lát." Ezzel egyetértett a norvég válogatott edzője, Christian Berge is.
A szövetségi kapitány azt mondta, hogy Sagosent a különleges látása különbözteti meg a pályán a többiektől.
A 25 éves játékos szinte minden pillanatban látja a gólszerzés lehetőségét. A szövetségi kapitány azt fejtegette, hogy Sagosen mintha előre látná, mi fog a következő pillanatban történni.
A norvégok leírták, hogy Sagosen képességei nem egyedülállóak.
Szerintük a Barcelona focista klasszisa, Lionel Messi, vagy az olaszok volt futballistája, Andrea Pirlo hasonló képességekkel rendelkezett.
Igaz, rajtuk semmiféle kisérletet nem végeztek el. Ami ezekben a sportolókban közös, hogy képesek voltak maguknak kifejleszteni egy extrém sportspecifikus látásmódot. Mivel a sportkutatások területén Norvégia a világ élvonalában jár, nem csoda, hogy rávették Sagosent a kutatások segítésére. Korábban ugyanis a kézilabdát kihagyták a kutatásokból,
Sagosen az első kézilabdázó, akivel együtt dolgoznak.
Ráadtak egy szemüveget és úgy vélték, ezzel belelátnak majd a sportoló elméjébe. Mert ez a különleges eszköz tényleg olyan volt, mintha ablakot nyitott volna Sagosen agyában. A szemüvegben ugyanis beépített kamerák voltak, amelyeken keresztül pontosan lehetett látni azokat a dolgokat, amelyeket Sagosen nézett. Ebben a szemüvegben négy kamerát helyeztek el, ezek pedig folyamatosan filmezték a játékos szemmozgását.
Ez a szemüveg egy olyan eszköz, amely forradalmasíthatja a sportkutatásokat.
Korábban több világklasszis sportolót kérdeztek már arról, hogy miért éppen azt csinálták egy adott pillanatban a pályán, amit tettek. Erre senki sem tudott pontos választ adni. Eleinte természetesen a labdarúgókat vizsgálták meg. Majd jött Sagosen, aki szintén nem tudta megmagyarázni, hogy egy kulcspillanatban mit miért tett.
Amikor visszatekintek a legjobb mérkőzéseimre, azokban van egy közös dolog: nem emlékszem egyetlen gondolatra sem a meccsek során. Az a helyzet, hogy mindig ösztönösen játszom. Vakon hiszek abban, hogy elég gyorsan meg tudom hozni a szituációnak megfelelő helyes döntést. Soha nem gondolok arra, hogy a védőjátékos melyik karjával mikor és hogyan próbál megállítani. A kézilabda olyan gyors játék, hogy nem gondolkodhatok. Csak bízom magamban, hogy nem fagyok le és megcsinálom, amit éppen tennem kell"
- így beszélt erről korábban Sagosen.
A kutatók rájöttek, hogy a világ legjobb sportolói elérték azt, hogy a testük és az elméjük automatikusan együtt tud működni.
Amikor ez a működés automatikussá válik, akkor nyújtják a legjobb teljesítményt.
Ezért érzik azt, hogy semmiféle előre kigondolt szándék nem működik abban a pillanatban, amikor tényleg a legjobbak. A kutatók Sagosen esetében azt helyezték a fókuszba, hogy a kézilabdázó mikor és hogyan lő? Sagosen minden egyes mozdulata azzal indul, amit a kutatók rögzítésnek és keresésnek neveznek.
Azt látták, hogy a norvég sportoló agya szinte beszkennelte azokat a kulcspontokat, amelyek szükségesek a tökéletes lövés végrehajtásához.
Ebben a videóban jól látható mindez. Sagosen a mozgás megkezdése előtt kétszer is a kapura és a védőjátékosra néz. A videón a sárga köröket érdemes nézni.
A korábbi kutatások bebizonyították, hogy a legjobb irányítók, a legtöbb passzt adó játékosok rengeteg fejmozdulatot tesznek, mielőtt kiosztanak egy kulcspasszt.
Az olasz Andrea Pirlo egy ilyen esetben 10 másodperc alatt hat fejmozdulatot tett, mielőtt passzolt volna és ezzel helyzetbe hozta a társát.
Ugyanilyen képessége volt a Chelsea volt játékosának, Frank Lampardnak, vagy a Liverpool egykori futballistájának, Steven Gerrardnak is. Mindez azonban nem csak a futballban létezik. Az NBA-ben Larry Bird, Michael Jordan, Charles Barkley, Stephen Curry, az NHL-ben Wayne Gretzky és Mario Lemieux rendelkezett hasonló képességekkel.
És most rájöttek arra, hogy Sagosen is képes lehet hasonlóra. Ő fontos szerepet játszik mind a klubjában, mind a válogatottban. Ő az, aki eldönti, hogyan kezdje és fejezze be az akciókat. A kutatók és Sagosen edzője úgy gondolja, hogy a játékos olyan átfogó látással rendelkezik, hogy mindig hat-hét módot lát a támadás megoldására. Válogathat és ez teszi őt szinte teljesen megállíthatatlanná.
Sander Sagosen nem olyan ember, aki extrémnek tűnő dolgokat csinál, de mégis szélsőséges, mert ő az, aki mindig új megoldásokat keres és sikerül is megtalálni neki ezekből a legjobbat. Ebben a pillanatban senki sem tudja ezt utánozni" –
mondta Håvard Tvedten, az NRK-k kézilabda-szakértője.
"Mindig szerettem az a játékos lenni, aki az utolsó, döntő gólpasszt elvégzi, vagy a mindent eldöntő lövést belövi az ellenfeleknek" - mondta Sagosen.
Azt hiszem, tízből kilencszer választom a legjobb megoldást, de ehhez ott kell lennem a középpontban"
A kutatóknak hatalmas szerencséjük volt, hogy Sagosen imád tanulni, így azonnal partnernek bizonyult ebben a kísérletben. A szemüvege minden fontos pillanatot rögzített.
A videók azt mutatták, hogy Sagosen lövés közben alig nézett közvetlenül a kapura.
Nem fókuszált száz százalékosan a kapusra, és szinte soha nem nézett a védő karjaira és lábára. Amikor elkezdte megközelíteni a célt, valójában lenézett a talajra. A játékos így beszélt erről:
A kézilabdában a játékosok olyan közel vannak egymáshoz, hogy olvassák egymás szemét. Mindig megpróbálok szembenézni a céllal, hogy veszélyes legyek rá, de megpróbálom elrejteni a tekintetemet is" –
magyarázta Sagosen. Ez pedig igazolta a kutatók elméletét. Mégpedig azt, hogy a sportolók - jelen esetben Sagosen - a periférikus látásukat vetik be a cél érdekében. Amikor tehát Sagosen a személvel a védő nyakára összpontosít, érzékeli az ellenfél kapusának, a kapu sarkainak és az összes többi védőjátékosjátékos helyzetét – a periférikus látásával.
Látja őket anélkül, hogy elárulná mit is figyel valójában.
Tehát nem tudják, mit tervez. Ezt a következő videó mutatja meg, ahol Sagosen hétméterest lő. Mindent az ő szemével - a beépített kamerás szemüveggel - látunk.
A hétméteres során azt látjuk, hogy Sagosen az ő kedvenc mozdulatával indít, egy pillantással a kapus nyakára és mellkasára néz. Aztán agyával rögzíti a célt. Sagosen úgy tesz, mintha az egyik sarokba nézne, de a valóságban a másik sarokra figyel és lő – periférikus látását használva.
Igyekszem minél tovább várni, mert tapasztalatom szerint ekkor tudom végrehajtani a legjobb lövéseket "-
mondta Sagosen és elmagyarázta, hogy erre egy végső csuklómozdulattal képes, azzal szabja meg a labda irányát. Ez tehát azt jelenti, hogy a védekező játékosok és kapusok számára gyakorlatilag lehetetlen elolvasni Sagosent.
Pontosabban: lehetetlen kitalálni a gondolatait.
A kérdés most már csak az: Sagosen tényleg jobban, másképpen lát, mint a többi ember? Vagyis, mint az átlagemberek?
A válasz: nem.
Ezt pedig egy újabb kisérlet bizonyította be. A kutatók egy nagy tévéképernyő elé ültették a norvég játékost. Ráadtak egy 3D-s szemüveget. A képen golyók jelentek meg. Sagosen a szemével három golyót egyszerre próbált meg követni, amelyek a mozgás során szinte egybeolvadtak. Majd a képet kimerevítették. Sagosennek most meg kellett volna mutatnia, melyik az a három golyó, amit követett? De nem volt erre képes.
A feladatot megismételték, itt már Sagosen jobban teljesített, de nem ért el kiemelkedő eredményt. Mindez azt igazolta, hogy egy átlagember ugyanerre a teljesítményre lenne képes a golyók esetében, de a kézilabdapályán persze nem.
Nem vettem észre, hogy különösebben gyors lenne az elmém. Nem voltam túl jó az iskolában, a matematikában vagy bármi másban sem voltam különleges. Ezek a képességeim csak akkor kerütek a felszínre, amikor a kézilabdához kötődtek" –
mondja Sagosen.
Sagosen gyerekként a családjával rengeteg kézilabdameccset nézett meg. A Kiel, vagy a Barcelona játékát. Azt nézték, hogy a világ legjobb játékosai mit és hogyan csinálnak. Aztán a gyerek Sagosen elment edzeni, vagy meccseket játszani.
Édesanyja pedig a legtöbb meccsét videóra vette.
Aztán hazamentek és együtt megnézték, elemezték ezeket a felvételeket. Összehasonlították őket a világ legjobb játékosainak teljesítményével. Sagosen ezekből hihetetlenül sok mindent megtanult. Meg is mutatunk egy részletet a Sagosen gyerekkorából.
Ezeken a gyerekmeccseken is feltűnt már, hogy Sagosen mennyire tehetséges, mennyire kiemelkedik a többiek közül. Azt mondta, hogy neki ezek az otthoni elemzések jelentették a világot.
Azt hiszem, ez segített abban, hogy elemzőbb legyek, hogy a pályán minél többféle helyzetet felismerhessek" -
mondta a játékos.
A kutatók pedig a következőket szűrték le a kisérletekből: Sagosen a legjobb. Egy kevésbé jó játékosnak, ha több variációja van egy helyzet eredményes befejezésére, nagyobb bizonytalansággal rendelkezik.
De Sander Sagosen soha nem kételkedik abban, hogyan is kell kihasználnia a lehetőségeket.
Ugyanazokra a dolgokra összpontosít, de ezek alapján sok és különböző lehetőség közül választhat.
Abban azonban a kutatást vezetők, a Sagosen-család és a játékos is egyetértett, hogy
Sagosen fejlődésére rendkívüli hatással voltak azok az órák, amiket a videó előtt töltött.
A sporttudománnyal foglalkozó szakemberek véleménye az, hogy a videós elemzéseknek óriási szerepe kellene hogy legyen az élet minden területén, mert az emberiség a felgyorsult életvitelnek is köszönhetően egyre vizuálisabb viselkedési formákat sajátított el.
Sander Sagosen 2020. december 29-én Kölnben megnyerte a Bajnokok Ligáját klubjával, a német Kiel csapatával.
A fordításért még egyszer köszönet a Dániasport.hu oldalnak.