Csak nagyon kevés magyar sportoló lehetett a történelemben, aki annyira bírta a nyomást, mint Szilágyi Áron. Londonban ha nem is a semmiből, de nagyon fiatalon, 22 évesen lett olimpiai bajnok, majd négy évvel később Rióban sikerült megvédenie a címét.
Tokióba úgy utazhatott el, hogy az ötkarikás játékok közeledtével egyre többen találtak rá arra a statisztikára, hogy ő lehet az első a kardvívás történetében, aki három egyéni olimpiai aranyérmet nyer meg. Ez a nyomás nagyon sok embert összetört volna, azonban ő pontosan tudta, hogy mi a siker titka, így az öt meccséből egyedül az elődöntőben kellett igazán izgulni, amikor 15-13-ra verte grúz ellenfelét.
Az a fajta magabiztosság és pozitív kisugárzás, ami nem csak a páston, de az élet többi részén is jellemzi őt, sokak számára teszi példaképpé. Mivel a magyar kardcsapattal „csak" bronzérmet szerzett Tokióban, így maradt még motivációja a 2024-es párizsi ötkarikás játékokra is.
Egyéniben már csak a világbajnoki cím hiányzik a gyűjteményéből, elmondása szerint a jövő évi kairói vb-n szeretné ezt az eredményt is abszolválni.
21 évesen világbajnokként és Milák-csúcstartóként toronymagas esélyesként érkezett meg Tokióba, ahol az egyik legnehezebb versenyszámban, a 200 méteres pillangóúszásban várta el tőle mindenki kötelezően az aranyérmet. A téli felkészülés során a koronavírust is elkapó versenyzőt sem törte meg a nyomás, a döntőben két és fél másodperccel járt a világ előtt és 1:51.25-ös új olimpiai rekordot úszva beteljesítette Sós Csaba szövetségi kapitány jóslatát.
Az pedig, hogy a 200 pillangó megnyerése után gyengébbik számában, 100 pillangóban is megszorongatta a világ legjobb sprinterét, a Tokióban öt aranyérmet nyerő Caeleb Dresselt, csak a hab volt a tortán. Sőt, az elődöntőben pár perc erejéig az övé volt ennek a számnak az olimpiai csúcsa is, de aztán Dressel elvette tőle.
A másnapi fináléban az amerikai világrekordot úszott, Milák pedig 49.68-as új Európa-rekorddal lett mögötte ezüstérmes. Szeptemberben egy korszak lezárult a fiatal magyar sportoló pályafutásában, hiszen amellett, hogy elérte a nagy célt és olimpiai bajnok lett, a munkáját immáron nem Selmeci Attila, hanem Virth Balázs irányítja.
Magyarország a 2000-es olimpia után nyerte meg ismét a kajak-kenu mini-éremtáblázatát az ötkarikás játékokon. Ha ez nem lenne elég, a királyszámnak tekinthető K-1 1000 méteren is kettős magyar siker született. Kopasz Bálint a teljes fiatalkorát szinte teljesen beáldozva, rendkívül tudatosan készült arra, hogy 2021. augusztus 3. az ő napja lesz.
Már két évvel ezelőtt a szegedi olimpiai kvalifikációs világbajnokságon jelezte, hogy ő lesz az, akit a tokiói olimpián le kell majd a többieknek győzni az aranyéremhez. Azonban megnézve azt a magabiztosságot, kiegyensúlyozottságot és fölényt, amivel a tokiói döntőben kajakozott, nem sok ideig volt kérdés, hogy az aranyérem az ő nyakába kerül majd a végén.
Szintén öröm, hogy a 24 éves olimpiai bajnok mögött a még nála is két évvel fiatalabb Varga Ádám jött be másodikként a célba. A dominanciát akkor tehetnék teljessé, ha összeállnának egy párosra is, azonban a felek saját bevallása szerint erre a jövőben nem sok esély mutatkozik a két kajakos eltérő stílusa miatt. Éppen ez volt az oka, hogy Kopasz és Varga nem ugyanabban a hajóban lapátoltak Tokióban sem a K-2 1000 méteres számban.
Mivel a K-1 200 méteres számban Tótka Sándor sprintelt a leggyorsabban és lett olimpiai bajnok, így a magyar férfi kajakosok rég látott sikerű olimpiát tudhatnak magukénak.
Ugyan az érmeket nem érdemre osztják, de a sors hatalmas igazságtalansága lett volna, ha nem Lőrincz Tamás nyeri meg a magyar birkózósport történetének 20. aranyérmét. A 35 esztendős klasszis már 2006-ban Európa-bajnoknak mondhatta magát, és azóta is ott volt a legjobbak között.
Míg 2012-ben Londonban még a 66 kilogrammosok között lett ezüstérmes, addig most Tokióban már a 77 kilogrammos súlycsoportban tette fel a koronát elképesztő pályafutására. Két évvel ezelőtt Kazahsztánban a hőn áhított világbajnoki cím is összejött a számára, aki immáron kétszeres családapaként tudott felérni a csúcsra.
Három évvel fiatalabb öccse, Viktor közel járt ahhoz, hogy egy nappal Tamás sikere után az ő nyakába is aranyérmet akasszanak. Végül a 87 kilogrammosok között a döntőben kikapott Zhan Beleniuktól, de így is boldogan jöhetett haza testvérével a japán fővárosból. Tamás már úgy utazott ki Tokióba, hogy már előtte bejelentette, hogy a játékok után visszavonul, így győztes meccsel búcsúzhatott a szőnyegtől.
Lőrincz Tamáshoz hasonlóan legendás vitorlázónk számára is a japán fővárosban ért véget fantasztikus pályafutása. A 35 éves legenda egy olyan országot képviselve szerzett ezüstérmet finn dingiben, amelyiknek nincs tengerpartja. Ez az ország Magyarország, és éppen ez teszi olyan mesebelivé és hihetetlenné az ő történetét.
A megnyert éremfutam után Berecz elmondta, hogy jobban örült ennek az ezüstnek, mint a győztes brit ellenfele az aranynak. A dobogós vitorlázók önfeledten ugrottak bele a vízbe és közösen ünnepelték a sikerüket. A Detre fivérek 1980-as bronzérme után először született magyar érem vitorlázásban olimpián, egyben ez a legfényesebb siker eddig.
Egy másik fényes siker szintén az ő nevéhez fűződik: 2018-ban ő lett a magyar vitorlássport első világbajnoka, amit egy évvel később egy vb-ezüst követett, az elmúlt két esztendőben pedig ő lett a finn dingi Európa-bajnoka.
Nincs az az Isten, hogy még egy olimpiára felkészüljek. Elég sokat nélkülözött a családom, elég fontos éveket hagytam ki a gyerekeim életéből. Most jött el az idő, hogy velük legyek és élvezzem az életet
– adott egy rendkívül emlékezetes nyilatkozatot közvetlenül az olimpiai ezüstérmének megszerzése után.
Csipes Tamara ezüstérmes lett a három számban is diadalmaskodó Lisa Carrington mögött a női K-1 500 méteres döntőben, míg az ötszörös olimpiai bajnok Kozák Danuta a negyedik helyen ért célba. A finálé után Csipes Tamara percekig örömkönnyekben fürdött, ugyanis 18 éves kora óta először sikerült Kozák Danuta előtt végeznie.
„Rengeteg munkám van ebben, főleg amióta a kislányom megszületett. Nagyon örülök, hogy kaphattam egy lehetőséget, mert még soha életemben nem tudtam megmutatni, mit tudok nyár végén.
Tudtam, hogy ez életem legnagyobb lehetősége, és ha ezt elszúrom, akkor totális idióta vagyok. Voltak olyan időszakok, amikor egyáltalán nem érdekelt, de ebben most tényleg benne volt a szívem
– értékelt örömkönnyek közepette a két nappal később a női kajak négyes tagjaként Rio után ismét aranyérmet ünneplő versenyző.
Két nagy visszavonuló a vizes sportokban is volt. Cseh László és Nagy Viktor is befejezte pályafutását. „Ennyi volt az én időm. Ennyi volt az én versenyzésem. Itt az idő, hogy átváltsak a civil életemre" – mondta az úszó, akiről még Michael Phelps is mindig nagy elismeréssel beszélt és egész karrierjében az egyik legnagyobb riválisának tartotta.
Kettejük pályafutása valósággal összefonódott, elég csak a 2016-os riói 200 pillangóra gondolni, amelynek fináléjában Chad Le Clos-val együtt hárman holtversenyben értek célba ezüstérmes pozícióban. Sokat mondó a magyar klasszis irányában az uszodában meglévő tisztelettel kapcsolatban, hogy Tokióban a 200 méteres vegyesúszást megnyerő Wang Shun meghajolva gratulált neki eredményes pályafutásához.
Nagy Viktor már négy-öt évvel ezelőtt is úgy gondolta, hogy a tokiói olimpián játssza pályafutása utolsó mérkőzését. A világ- és Európa-bajnok kapus végül bronzéremmel zárta karrierjét, ráadásul pályafutása utolsó 17 medencében töltött percében gólt sem kapott Spanyolországgal szemben.
„Ma nem"
– nyolc évvel ezelőtt a világbajnokságon szállóigévé vált a mondás, amivel nagyon sok ellenfele dolgát nehezítette meg, cserébe nagyon sok szurkolót szerzett magának a válogatottban.
Vas Kata Blanka már a tokiói olimpia előtti egy évben is elkezdte bontogatni a szárnyait a kerékpárja nyergében ülve. A tokiói olimpia óta pedig tehetségéről már nem csak mi, de a nemzetközi sajtó is ódákat zeng. A hegyikerékpáros mezőny legfiatalabb indulójaként úgy lett 4. helyezett és érte el a magyar kerékpársport történetének legjobb helyezését, hogy érett versenyzésével körről körre javított a pozícióján.
A 20. születésnapját csupán szeptemberben ünneplő versenyző nem csak hegyikerékpározásban, hanem cyclocrossban és az országúton is fantasztikus eredményeket ért el idén. A legtöbb pénz az utóbbi szakágban van, így Blanka jövője is az országútra húzhat. Ebből a szempontból biztató, hogy az U23-as Európa-bajnokságon ezüstérmes lett, a felnőtt vb-mezőnyversenyben pedig 4. helyen ért célba.
Az ősszel ő lett minden idők első magyar világkupa-győztese cyclocrossban, miután az Overijse-i futamot megnyerte. Nem véletlen, hogy a világ legjobb női csapata, a SD Worx szerződtette őt idén, így az, amit a tokiói olimpia óta földön-sárban-aszfalton produkál, az csak a kezdete lehet egy óriási pályafutásnak.
Két dolog miatt éli „reneszánszát" a karate 2021-ben Magyarországon. Az egyik a Cobra Kai nevű sorozat a Netflixen, a másik pedig Hárspataki Gábor egészen hősies tokiói teljesítménye. A 25 éves „magyar karatekölyök" jól használta ki, hogy sportága először – és úgy néz ki, utoljára – ott lehetett az ötkarikás játékok programjában.
A 75 kilogrammos súlycsoportban úgy ért el bronzérmet, hogy törött orral kellett farkasszemet néznie a világ legjobbjaival. A japán ellenfelével szemben az utolsó pillanatban bemutatott fejrúgása azt jelentette, hogy bejut az elődöntőbe, így biztosan bronzéremmel zárja a tornát.
Az olimpia után az Origo Sportnak bővebben mesélt a törött orral megvívott küzdelmekről, az utolsó másodperces győzelmekről, a boltban ráköszönő idegenekről, és arról is, hogy szüksége volt-e a világ legnépszerűbb küzdősportjának az egyszeri olimpiai szereplésre.
A magyar női vízilabda-válogatott 2000-ben még nem jutott ki az olimpiára, az azóta lezajlott négy ötkarikás játékokon viszont rendre a 4. helyen végzett. Az, hogy mekkora feszültség szabadult fel annak hatására, hogy „végre" sikerült megnyerni a bronzmeccset a mieinknek, a könnyek között nyilatkozó legenda, Keszthelyi-Nagy Rita szavaival lehet a legjobban érzékeltetni.
A bronzéremig vezető úton Bíró Attila együttese a csoportkörben 10-9-re legyőzte az elmúlt években verhetetlennek számító USA-t is, majd a negyeddöntőben Hollandia ellen egy fantasztikus utolsó játékrésszel sikerült a négy közé jutást is kiharcolnia a csapatnak. Az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal sem sikerült bejutni a fináléba, ezúttal is a spanyolok voltak a mumusaink.
Viszont az orosz csapat elleni helyosztón már sikerült egyet fordítani a kockán és 11-9-re diadalmaskodni. A válogatott mindent eldöntő gólját az egész olimpián lenyűgöző teljesítményt nyújtó kapusunk, Magyari Alda dobta. Először az olimpiák történetében mindkét vízilabdacsapatunk felállhatott a dobogóra.
A tokiói olimpia tíz legemlékezetesebb nemzetközi sztoriját a következő oldalon nézheti meg!