Egy elmebeteg döntéssel újabb szöget vertek a vízilada koporsójába

Ha bohóckodni akarna az ember, most elővenné a Hungária együttes Ilyen show nem volt még című számát és folyton azt hallgatná, miközben újra és újra elolvassa azt a döntést, amely pénteken látott napvilágot és amellyel egy újabb szöget vertek be a vízilabda koporsójába.

A LEN, vagyis az Európai Úszó Liga pénteken közzétett híre szerint az olimpiai kvalifikációs Európa-bajnokságot 2024. január 3. és január 16. között rendezik meg az izraeli Netanyában. Ez az esemény már a párizsi olimpia jegyében zajlik tehát.

Ugyanakkor a FINA 2024. február 2. és február 18. között Dohában rendezi meg az úszó és vízilabda-világbajnokságot, amelynek szintén óriási tétje lesz a párizsi olimpiai kvalifikáció szempontjából. Magyarul: az történik, hogy másfél hónapon belül két világeseményre kerül sor a sportágban.

Ilyen show tényleg nem volt még.

Ebben az a legszebb, hogy a 2024 január elejére tett Európa-bajnokságot eredetileg 2023 októberében rendezték volna meg. Ez annyival lett volna kedvezőbb, hogy így az Eb és a vb nem csúszik egymásra és a játékosok lélegzetvételnyi szünethez jutottak volna. De nem, mégis visszatették januárra, közvetlenül a 2024-es világbajnokság elé.

El lehetne a dolgot ütni egy-egy jól irányzott poénnal, de ez a döntés megint csak azt mutatja meg, hogy a nemzetközi és európai szövetség tisztségviselőinek mennyit és a vízilabda. Mert nincs még egy olyan labdajátéksport, amelyben ezt meg lehetne csinálni a sportolókkal. Ám a vízilabdázók örüljenek, hogy léteznek, legyenek boldogok, hogy nem vágták még ki őket az olimpiáról, így aztán mindenki elhűlve nézi, mi folyik éppen most ebben a sportágban.

Nagy Viktor kapus ünnepli a bronzérmes magyar csapat győzelmét a tokiói nyári olimpia férfi vízilabdatornáján a harmadik helyért játszott Magyarország - Spanyolország mérkőzés végén Forrás: MTI/Illyés Tibor

Mindez nem lenne nagy dolog, ha nem érintené a magyar válogatottakat, a tokiói bronzérmes férfi és női csapatot. Természetesen lenne egy mód, hogy mi már hátradőlve nézzük a 2024-es Eb-t és vb-t, ehhez azonban az idén júliusan, Japánban rendezendő világajnokságon kellene megszerezni az olimpiai kvalifikációs helyek egyikét.

Ha az idei vb-n a magyar válogatottak bejutnának a döntőbe, akkor azonnal meglenne a párizsi repülőjegy.

Erre azért van esély, de ha nem sikerül, akkor jön majd az igazi gyilkos harc. A 2024 januári Európa-bajnokságon, Izraelben újabb egy kvóta talál gazdára, majd a 2024 februári, dohai világbajnokságon még hat, de ebből egyet biztosan afrikai csapat, egyet pedig biztosan az óceániai térség legjobbja kap meg.

Szilágyi Dorottya (j) és az orosz Elvina Karimova a tokiói nyári olimpia női vízilabdatornáján a harmadik helyért játszott Magyarország - Orosz Olimpiai Csapat mérkőzésen Forrás: MTI/Illyés Tibor

A nők annyiban vannak nehezebb helyzetben, hogy Párizsban továbbra is csak 10 csapat vehet részt az olimpia női pólótornáján. Az idei vb-n a két döntős kvalifikál, majd a 2024-es Európa-bajnokságon további egy, az egy hónappal későbbi, dohai vb-n pedig további két európai kvóta talál gazdára.

A női vízilabda tehát továbbra is az olimpiák legmostohább csapatsportága, hiszen nincs még egy olyan csapatjáték, ahol ennyire kevés lenne a résztvevő az ötkarikás játékokon.

A LEN és a FINA most tényleg feladta a leckét a vízilabdázóknak, akik - kis túlzással - 2024 januárjában és februárjában az életükért fognak küzdeni Izraelben és Katarban.