A végsőkig küzdött: döbbenetes részletek a keresésről, a Mount Everest lesz Suhajda Szilárd végső nyughelye

Talán már nincs is olyan ember az országban, aki ne hallott volna Suhajda Szilárd szívszorító drámájáról. A magyar hegymászót kereső nepáli mentőcsoport azt jelentette, hogy fel kell adniuk a keresést, mert reménytelen már megtalálni - a mentőexpedíció egyik tagja elárulta, hogy mindent megtettek, hogy megtalálják Suhajda Szilárd holttestét, de nem jártak sikerrel. Később kiderült, hogy a felszerelését megtalálták az érte küldött mentőcsapat tagjai, így mindenki biztosra veszi, hogy a Suhajda már nem él. Édesapja közösségi oldalán búcsúzott fiától, és ha a légimentők meg is találják a férfit, a család kérésére a holttest a hegyen marad majd. Közben a meghalt magyar mászó egykori iskolája gyertyagyújtást szervezett Suhajda Szilárd emlékére, míg a népszerű orvosszakértő, dr. Kulja András a közösségi médiában beszélt arról, hogy pontosan mi is történhetett több mint 8000 méteres magasságban a hegymászóval.

Talán úgy a legkönnyebb megérteni, mi is történhetett Suhajda Szilárddal több mint 8000 ezer méteres magasságban, ha elolvassuk a Semmelweis Egyetemen 2016-ban végzett sebész szavait a tragédiával kapcsolatban.

"Az emberi szervezet a tengerszinthez közeli magassághoz alkalmazkodott, az itteni légnyomáshoz, az itteni oxigénsűrűséghez.

Ahogy egyre feljebb megyünk, csökken a levegő sűrűsége, és ezáltal csökken az egy légvétellel a tüdőnkbe, és ezáltal a vérünkbe kerülő oxigén mennyisége"

- mondta az orvos.

Ilyen magasságokbn már másképp működik az emberi szervezet Forrás: Origo

Az orvosszakértő nyilatkozata szerint már 2000 méter magasságban jelentkeznek a magaslati betegség első tünetei. Fejfájást, szédülést, hányingert tapasztalnak ilyenkor a hegymászók, ami azért következik be, mert a csökkent oxigénszintet próbálja kompenzálni a szervezetünk.

"Gyorsabbá válik a szívverés, gyorsabban lélegzünk és kitágulnak az ereink is. Az értágulat következménye pedig az, hogy a kapillárisokban megnő a nyomás, ennek következtében a falukon keresztül több folyadék lép ki,

ez tüdővizenyőhöz, tüdőödémához vezet, ami azt jelenti, hogy tovább romlik a légzés hatékonysága. Az agyban pedig agyduzzanatot, agyödémát okoz.

Az a probléma, hogy az agy egy zárt térben található, és ha tovább fokozódik az agyödéma, akkor az hozzányomódik a koponyacsonthoz, és létfontosságú részei kerülnek nyomás alá" – folytatta a doktor, hozzátéve, ha a hegymászó 2000 méter körül marad, bizonyos szinten a szervezete még képes alkalmazkodni a körülményekhez, azonban ha továbbmegy, a tünetek fokozódnak.

Körülbelül 7000–9000 méter az a szint, amit halálzónaként szoktak emlegetni. Itt a levegő sűrűsége egyharmada a tengerszintinek. Ebben a magasságban az a nagyon nehéz, hogy ha csak az ember egyhelyben áll, akkor is energiát veszít.

Sokan gondolják, hogy ilyenkor miért nem pihen meg a hegymászó: azért, mert

ha ilyenkor megpihen, az olyan, mintha egy viharos tengerben az éjszaka közepén próbálna meg pihenni – nem tudunk, mert küzdenünk kell a fentmaradáshoz.

Ugyanígy küzd a szervezet minden légvételnél, minden pillanatban.

Arról nem is beszélve, hogy –20 fok van ebben a magasságban, úgyhogy a fagyás is egy óriási veszély. Ezért ha egy hegymászó nem tud időben visszafordulni és leereszkedni, akkor valószínűleg már nem fog leereszkedni. Valószínűleg ez történt Szilárddal is" – osztotta meg gondolatait a szakértő.

Mikel serpa és Gelje serpa indultak Suhajda felkutatására Forrás: --Mikel serpa / Instagram

A magyar hegymászóért indított mentőcsapat magyar idő szerint vasárnap ért le a hegyről. A mentőexpedíció egyik tagja elárulta, hogy mindent megtettek, de sok esélyük nem volt.

Biztos, hogy Szilárd nem él, nagyon sajnálom"

- nyilatkozta Mikel serpa a Világgazdaságnak. Ő volt az egyik tagja annak a mentőexpedíciónak, amely még május 26-án, pénteken reggel indult el, hogy lehozzák Suhajda Szilárdot a Mount Everest 8750 méteres magasságából.

"Most érkeztünk meg Luklára a 2-es táborból" - tette hozzá a lapnak a serpa. Lukla egy kisváros Nepál északkeleti részén. Mintegy 2860 méter magasan fekszik, közvetlenül a Mount Everest lábánál.

Mikel serpa egyértelművé tette, hogy Suhajda Szilárd nincs életben.

"Mindent megtettünk, minden tőlünk telhetőt, de nem találtuk meg a holttestét" – mondta. Rábukkantak Suhajda Szilárd sátrára a 4-es táborban, körülbelül 7950 méteren.

A sátorban sisakokat, kesztyűt és gyógyszereket is találtak, azokat lehozták. Ő és a barátja, Gelje serpa jól vannak, de nagyon fáradtak. Mikel és Gelje serpa szűk 20 óra alatt jutott fel 8800 méteres magasságba, miközben ez normál körülmények között négy teljes nap.

Suhajda Szilárdért egy ország aggódott, sajnos reménytelenül Forrás: Origo

A csúcson ráadásul több órán át kutattak, fel és le mozogtak a hegyen, ami borzasztó terhelés.

Az édesapja közösségi oldalán búcsúzott fiától, és

ha a légimentők meg is találják a férfit, a család kérésére a holttest a hegyen marad majd, bár a légi felderítés még folyamatban van.

Az ATV Híradó forrásai szerint a holttest a család kérésére mindenképpen a hegyen marad. Ha biztonságosan megközelíthető helyen van, akkor a mászó eszközeit elhozza a mentőcsapat. Egyrészt, hogy pontosabb képet kapjanak a történtekről, másrészt utolsó emlékként a családnak, akik azt kérték: a nyilvánosság kizárásával gyászolhassanak.

Szilárd édesapja közösségi oldalán búcsúzott fiától. Azt írta:

Sziszikém! Nincs szavam a nepáli hírekhez. Ha igaz is, ami a lehetetlennel ér fel, bennem mindig élsz."

Nedeczky Júlia hegymászó, pszichológus szerint az sem kizárt, hogy a csúcsot is elérte, csak meghibásodott nyomkövetője nem küldött adatokat róla.

"Szilárd egy nagyon erős ember volt, nagyon elszánt, úgyhogy én sajnos el tudom képzelni, hogy ő addig ment, amíg fel nem ért" - vélekedett.

Az eltűnt magyar mászó nagy szeretetet kap itthon is, az egykori iskolája gyertyagyújtást szervezett Suhajda Szilárd emlékére. A Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium a hivatalos Facebook-oldalán bejelentette, hogy május 28-án este 8 órakor az iskola épülete előtt gyertyát gyújtanak az eltűnt hegymászó emlékére. A bejegyzést egy Suhajda Szilárdtól származó idézettel zárták:

"Nemcsak az ismeretlen és a világ felfedezését jelenti odafent lenni: önmagad megismerését is.

Az ember elveszik és magára talál: a test és lélek új állapotait ismered meg. Újjáértelmeződik múlt, jelen és jövő. Újjászületsz."

Suhajda Szilárd már nem térhet haza a családjához Forrás: MTI/Mohai Balázs

Suhajda Szilárd az egyik legeredményesebb magyar expedíciós hegymászó volt. A 8051 méteres Broad Peaket 2014-ben, első és máig egyetlen magyarként a 8611 méteres K2-t 2019-ben, a 8516 méteres Lhocét pedig 2022-ben mászta meg pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók segítsége nélkül. A Mount Everesten a nyomkövetője alapján mért 8795 méteres elért magassággal Suhajda Szilárd az, aki a legmagasabbra jutott magyarként palack és serpák nélkül.