A szemünk láttára tűnik el a magyar foci vidéki Aranycsapata

Az, hogy a Dorog kiesett az NB II-ből, a helyi drukkereken kívül talán nem sok embernél okozott álmatlan éjszakákat, de ami azóta történt a klubbal, arra már sokan felkapták a fejüket. A dorogi foci hiába nem tartozott már nagyon régóta az ország élvonalába, megszoktuk, hogy ott vannak stabilan a másod- vagy a harmadosztályban, de most úgy tűnik, az sem biztos, hogy az NB III-ban el tud majd indulni a nagy múltú bányászcsapat.

A dicső múlt

A Dorogi Futball Clubot 1914-ben alapították (akkor még Dorogi AC volt a neve), a legsikeresebb időszakát pedig az 50-es, 60-as években élte. Az 1937-1938-as idényben a szövetség átszervezése miatt az addig másodosztálynak minősülő csoportot harmadosztályúvá alakították, 1939-ben meg is nyerte ezt a bajnokságot a 25 éves klub, ráadásul csupa dorogi születésű játékossal. Újabb átszervezés után megint harmadosztályú bajnokságot volt kénytelen nyerni a Dorog, majd a háború után az MLSZ a kiemelt csapatok közé sorolta a Dorogot, amely megnyerte a nyári bajnokságot, majd osztályozón története során először feljutott az NB I-be 1945-ben. Az első NB I-es csapatban olyan játékosok voltak, mint Dunai János, Farkas Imre, Garai József, Grosics Gyula, Hevesi Sándor, Horváth István, Klausz József, Lampert Mátyás vagy Marosi Ottó.

A következő évadban kiesett a csapat, főleg az őszi gyenge szereplés miatt. Télen érkezett a csapatba Buzánszky Jenő is, aki akkor még csatárként ontotta a gólokat. 1947 tavaszán meg lehetett volna még a bennmaradás, de a Ferencváros ellen a Népsport szerint egy „bírói műhiba" miatt 2-1-re nyert a Fradi.

Egészen pontosan les miatt elvette a dorogiak gólját a bíró. A játékvezetőt a rend őrei végül rendőrruhában próbáltak kicsempészni a stadionból a csillapodni nem bíró tömeg karmaiból. Azonban a drukkerek így is felismerték, ezért újra menekülőre kellett fognia és végül egy magánlakásban bújtatták egészen éjfélig.

A Dorognak két szezon jutott a másodosztályban, majd újra feljutott az élvonalba, de 1948 őszén újabb szurkolói botrány következett. Egy újabb elnézett les miatt kővel megdobták a partjelzőt, majd sokan a játéktérre özönlöttek, és megverték a bírót is. Az incidens miatt az MLSZ négy hazai mérkőzésre eltiltotta a dorogi pályát, de így is feljutott a csapat az NB I-be.

1949-től 19 évadon át megszakítás nélkül szerepeltek az NB I-ben.

A hosszú élvonalbeli szereplés mellett 1949 és 1955 között Magyar Kupa ezüstérem, két alkalommal a Bányász Kupa, egy-egy ízben pedig Népszava Kupa és Felszabadulás Kupa-győzelem, valamint a vidék legjobbja cím társult. Az Aranycsapatba bekerült Grosics Gyula, aki már a Budapesti Honvéd játékosa lett, valamint Buzánszky és Ilku István is.

A Dorog az 1960-as évek első felében érte el legnagyobb sikereit. Két nemzetközi kupasikere, valamint a válogatottban szereplő játékosainak világbajnoki szereplése tette felejthetetlenné ezt az időszakot, emellett pedig ötödször nyerték el a vidék legjobbja címet. Előbb Belgiumban a Húsvét Kupát nyerték kapott gól nélkül, ahol a döntőt a Bayern München ellen játszották. Ezt követően pedig a Rappan Kupában végeztek 2. helyen az olasz Padova mögött. Az NB I-ben is ekkor szerezték meg a legelőkelőbb helyezésüket, miután 1963-ban a 4. helyen végeztek. Sokáig a bajnoki címre is esélyesek voltak, amikor öt fordulóval a befejezés előtt csak egy ponttal lemaradva álltak a listavezető Ferencváros mögött úgy, hogy a tavaszi szezonban veretlenek voltak és mindössze három gólt kaptak.

A következő évadban a Fradit ütötték el a bajnoki címtől, miután a zárómérkőzésen legyőzték, így a Győr lett a bajnok, amellyel először nyert bajnoki címet vidéki csapat a második világháború után. Az ebben a korszakban szerepelt csapatot nevezik Dorogi Aranycsapatnak, amely az ország egyik legjobb gárdája volt, és nemzetközi mércével mérve is igen komoly erőt képviselt, a 60-as években kétszer, összesen hat évig Buzánszky Jenő edzette a csapatot.

A Dorog 1966-ban váratlanul kiesett az NB I-ből, majd rögtön az NB II-ből is. Olyan tehetségeket vittek el a városból, mint Szűcs Lajos, Karába János vagy Szuromi Antal, de így is hajszálon múlott csak mindkét kiesés. 1973-ban sikerült visszajutni az NB I-be, majd az azonnali kiesés után 1976-ban is sikerült visszajutni, de a mai napig ez volt az utolsó NB I-es szereplése a bányászvárosnak, amelynek csapata azóta a másod- és a harmadosztályban ingázik, de 2003 és 2005 között a negyedosztályban is szerepelt.

Buzánszky Jenő és Grosics Gyula is focizott hajdanán Dorogon Forrás: MTI/Máthé Zoltán

1991-ben volt a legközelebb újra az NB I-hez a csapat, amikor az utolsó fordulóban Óbudán 1-0-ra kikapott a III. kerületi TTVE csapatától, amellyel elbukta az élvonalba jutás lehetőségét, az pedig csak egyetlen ponton múlott. Két évvel később a csapatnak megint csak egyetlen pontra lett volna szüksége az utolsó mérkőzésen a Sopron ellen hazai pályán. Hiába támadták végig a meccset, a legjobb helyzetek is kimaradtak. Egy ízben Sikesdi lövése túl is jutott a gólvonalon, de Herbály játékvezető nem ítélte meg, akárcsak a teljesen egyértelmű 11-est. A túloldalon egy kétes tizenegyes és egy s után lőtt két gólt az ellenfél, és 2-0-ra nyert.

A 90-es évek közepén a bánya végérvényesen kivonult a támogatói körből, a klubot a megszűnés fenyegette, szinte teljes csődbe került az egyesület, de az önkormányzat megmentette a csapatot. Azóta több befeketető érkezett, de amilyenlendülettel jöttek, úgy el is tűnt mind és most újra komoly veszébe került a dorogi fociélet.

Búcsú a másodosztálytól, de akár a klub is megszűnhet

A Dorog Pécsett zárta az NB II-es bajnokságot 2023-ban, és az utolsó fordulóban a baranyai csapat 3-0-ra nyerni tudott. A Dorog utolsó lett a 20 csapatos NB II-ben, hat pontra volt a 19. Békéscsaba, a biztos bennmaradás pedig 11-re. A csapat kiesése már május 7-én biztossá vált, két fordulóval a bajnokság vége előtt, és az a szomorú esemény következett be, hogy a Dorog sorsa éppen egy győztes meccs után pecsételődött meg.

A Marián Sluka vezetőedző által irányított csapat hét év után volt kénytelen búcsúzni a másodosztálytól. Május végén jöttek az első, alig hihető hírek, miszerint a klub minden játékosával szerződést bontott.

„A továbbiakban nem tudok részt venni a felnőttcsapat működtetésében. Nem látom biztosítottnak Dorogon az NB-s bajnokságban történő versenyeztetés azon feltételeit, melyek elengedhetetlenek a színvonalas és eredményes szerepléshez" – állt Mayer László, a Dorogi FC elnöke, egyben a felnőttcsapatot működtető Dorogi Futball Szolgáltató Kft. tulajdonosa közleményében.

„Nem anyagi megfontolások vezettek a döntésemhez, az infrastrukturális feltételeket nem látom biztosítottnak az NB III-as indulásra. A felnőttcsapatot működtető kft. vezetését átadom, amelyről már értesítettem Dr. Tittmann János polgármestert, valamint Khéner Lászlót, a Magyar Labdarúgó Szövetség Komárom-Esztergom Vármegyei igazgatóját is. A Dorogi FC elnöki tisztjét továbbra is betöltöm, így a felnőttcsapattal kapcsolatos döntésem az egyesület utánpótlásának további működését nem befolyásolja. Ami a játékoskeretet illeti, június 30-ig az összes labdarúgónk szerződése lejár" – mondta a sportvezető a Kemma megkeresésére.

A Dorog elnöke nem tud tovább részt venni a felnőttcsapat működtetésében Forrás: Dorogi FC/Facebook

A játékosok mellett elköszöntek a vezetőedzőtől is, így egyelőre kérdéses ki vezeti majd a csapatot, de persze az is, hogy melyik osztályban, és milyen játékosokkal.

„A szerződésem június 30-ig él, azonban közös megegyezéssel arról döntöttünk, hogy nem folytatom tovább a munkát a Dorogon. Azóta találkoztam a csapattal, elbúcsúztam a játékosoktól és a vezetőségtől is, megköszöntem az itteni lehetőséget. Sajnálom, hogy nem tudtuk elérni a kitűzött célt, a bennmaradást, és nem tudtunk örömet okozni a szurkolóinknak. Megpróbáltunk mindent, de ez kevésnek bizonyult. A szezon nagy részében nem teljesítettünk rosszul, játékban az ellenfeleink többségével felvettük a versenyt, de a góllövés mindvégig problémát okozott. A téli szünetben szerettünk volna egy gólerős csatárt igazolni, de ez nem egyszerű ilyenkor. Bíztam benne, hogy az utolsó fordulóig lesz esélyünk a bennmaradás kiharcolására, ami ebben a véleményem szerint erős bajnokságban bravúr lett volna, de addig nem jutottunk el. Jól éreztem magam Dorogon, jó közösségben dolgozhattam, nagy kihívásnak tekintettem ezt a munkát, most viszont fel kell dolgoznom, hogy a Szentlőrinc után nem tudtam egy újabb csapatot benntartani a másodosztályban" - nyilatkozta Marián Sluka, akinek a csapata 38 meccsen mindössze 32 gólt tudott szerezni, úgy, hogy a csapatnál öt találattal már házi gólkirálynak lehetett lenni.

„Januárban igazoltam Dorogra a bennmaradás vagy az osztályozós hely elérésének reményében. Szerintem jó úton indultunk el, de a helyzeteinket nem tudtuk gólra váltani, vagy a nagy riválisokkal csupán döntetlent értünk el, úgy, hogy mindegyik meccsen vezettünk. Egyáltalán nem az edzői stábon, hanem a csapat hiányosságain múlott, hogy nem sikerült elérni a célt. Az utolsó forduló után a tulajdonos bejelentette, nem szeretné folytatni tovább, mert nem kap elég támogatást, egyedül pedig belefáradt a működtetésbe. Sok játékost megdöbbentett a bejelentés, többen kötődnek Doroghoz olyanok, akik jó ideje itt futballoznak, s olyanok is, akiket szerződés köt a klubhoz. Nekem ugyan lejár a szerződésem, ha sikerül bent maradni az NB II-ben, meghosszabbodott volna a megállapodás. Sajnos távoznom kell, de reménykedem, hogy társaimmal együtt találunk olyan együttest, amely számít a játékunkra" – nyilatkozta a Nemzeti Sportnak Preklet Csaba.

A Dorog stadionja ma már Buzánszkí Jenő nevét viseli Forrás: Dorogi FC/Facebook

Ilyen hangulatban tartottak június elején szurkoló ankétot Dorogon, ahol a polgármester és a klubelnök is megjelent. Az indulatoktól sem mentes találkozón elsőként dr. Tittmann János polgármester mondta el, hogy elfogadják Mayer László döntését, megköszönték neki az elmúlt több, mint egy évtizedben végzett munkáját és támogatását. A polgármester ismertette, hogy az önkormányzat megvásárolná Mayer Lászlótól a Dorogi Futball Kft.-ben lévő ötven százalékos tulajdonrészét, és hogy dolgoznak azon, hogy az NB III-ban való induláshoz biztosítsák a szakmai hátteret. A polgármester kérdésre elmondta, az önkormányzat a szűkös költségvetése miatt csak a harmadosztályú szereplést tudja finanszírozni.

Mayer László hosszasan beszélt arról, hogy nem anyagi problémák miatt jutottak el a kiesésig. Véleménye szerint a körülmények nem voltak megfelelők, „elfogyott körülöttük a levegő" és a felújított stadion állapota sem segítette a csapatot.

Sitku Illés sportigazgató és Tóth László technikai vezető pedig a játékosállománnyal kapcsolatos kérdésekre válaszolva elárulták: az elmúlt egy-két évben lényegében már minden a Dorog ellen szólt, hiszen a kapcsolataik ellenére sem tudtak olyan futballistákkal tárgyalni, akik ideigazoltak volna. Mayer László végül arra is kitért, hogy tapasztalatai szerint egy NB III-as középcsapat költségvetése 80-150 millió forint, a Magyar Labdarúgó Szövetség pedig 30 millió forinttal járul hozzá a harmadik ligás szerepléshez.

A helyzet tehát nem egyszerű Dorogon: távozik a tulajdonos, július 1-től pedig nincsenek játékosok és vezetőedző sem. A polgármester kérte, hogy a tulajdonos adja át az indulási jogot az önkormányzatnak, ebben az esetben pedig az NB III-ban szerepelhetne a csapat, de egyelőre se játékosok, se edző. Ha a tulajdonos nem adja át a jogot, akkor példa nélküli szezon következhet, ugyanis a Dorog soha nem szerepelt még a harmadik vonalnál alacsonyabban.