A 2023-ban veretlen magyar labdarúgó-válogatott csoportelsőként jutott ki a jövő nyári Európa-bajnokságra, ahol a házigazda Németországgal, Svájccal és Skóciával került egy négyesbe. A Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, Csányi Sándor korábban elmondta, szerinte tovább kell jutni a kvartettből, Orbán Viktor azonban óvatosabban fogalmazott.
„Nem merek ilyet mondani. Ez egy nyílt csoport. Itt bármi megtörténhet. És az, hogy diadalittasan továbbjutunk vagy lógó orral kell eljönnünk, egy vagy két mozdulaton is múlhat. Annak a két mozdulatnak mindenképpen jónak kell lennie. Ez múlhat egy szerencsés vagy szerencsétlen öngólon, mint ahogy történt már velünk ilyen, meg egy kihagyott helyzeten is. Bármi megtörténhet.
Ez egy olyan csoport, amiben istenítélet lesz. Három emlékezetes meccset szeretnék látni
– mondta a magyar kormányfő a Nemzeti Sportnak.
A miniszterelnök elárulta, hogy 2010 óta töretlenül hitt a magyar futball talpra állásában. „Láttam, tudom, hogy a futball mire képes, és milyen teljesítményt hoz ki a magyarokból.
Akárcsak Vlagyimir Iljics, a magyar futball élt, él és élni fog
– mondta. A kormányfő elmondása szerint mégis a futballban követte el a legnagyobb hibát az elmúlt tíz évben azzal, hogy 90 ezres helyett "csak" 64 ezer férőhelyesnek építtette a Puskás Arénát. „Kishitűek voltunk, és ez hiba" – utalt Orbán Viktor arra, hogy a közelmúltban hatalmas túljelentkezés volt a meccsjegyek iránt.
A kormányfő arról is beszélt, hogy a labdarúgó-akadémiák rendszere megváltozik abból a szempontból, hogy
mostantól nem az lesz a fontos, hogy mi történik ott, hanem ahhoz mérik a támogatást, hogy egy-egy intézményből hány játékos játszik a felnőttcsapatban, hányan játszanak később a válogatottban.
„Most a hétvégén például nagyon örültem, amikor kimentem a Videoton–Paks meccsre, és azt láttam, hogy a Fehérvár nyolc magyarral állt föl. A Paks tizenegyét is beleszámítva úgy kezdődött a meccs, hogy
volt tizenkilenc magyar a pályán a huszonkettőből
– emelte ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök hozzátette,
amíg a klubok nem erősödnek meg, addig szükség van erre a mankóra, az állami akadémiai rendszerre.
A kormányfőt arról is kérdezték, hogy az olimpiai számokban idén elért kilenc világbajnoki címet figyelembe véve milyen teljesítményre számít a 2024-es párizsi ötkarikás játékokon.
„Nem látom, mit tud a kajak-kenu, és nem látom, mit tud az úszás. Pedig ennek a két szakágnak a teljesítménye döntő befolyással van az olimpiai érmeink számára. Szurkolok, hogy sikerüljön megtalálni azoknak a világverő egyéniségeknek az utódait, akik az előző olimpiákon hozták az aranyakat, ám most már nem indulnak – nyilatkozta Orbán Viktor.
Nem lehet elvárni, hogy egyszerre minden sportág világszínvonalon teljesítsen.
Fantasztikus kajak-kenu korszakunk volt. Máskor apály volt vívásban, aztán az elmúlt időszakban megjött a dagály, a Szilágyi Áron-féle nemzedék. Következik-e valamiféle szélcsend vagy dagad tovább a vitorla, ezt lehetetlen megmondani.
Az úszóknál kiment Katinka, nem tudjuk, mi van Milákkal. Abban bízunk, hogy az Amerikában készülő Kós Hubert talán csodát tesz
– mondta a miniszterelnök, aki a birkózással és az ökölvívással kapcsolatban is hasonló fel-leívelő pályát említett.
Az olimpiarendezés kapcsán, az atlétikai világbajnokság sikerét látva a kormányfő elmondta, különösen sajnálja, hogy 2024-ben Budapest helyett Párizs rendezi az olimpiát.
„Az elmúlt tíz-tizenhárom évben Budapesten minden fejlesztést az állam hajtott végre.
A fővárost a kormányzati fejlesztések tették vissza a világ térképére.
Időnként fővárosi ellenszélben, emlékszünk az atlétikai világbajnokságra. Ha a város újabb szintet akar lépni, akkor ahhoz kormányzati forrásokat már csak akkor tudunk párosítani, ha van valami nagy cél. A kormány nem akarja Budapestet rávenni egy olimpia rendezésére, mert a városnak is meg kell érnie erre a gondolatra.
Szerintem a sors egy budapesti olimpiával tartozik a magyaroknak.
A kérdés az, hogy a budapestiek ezt a tartozást be akarják-e hajtani."
Orbán Viktor az interjú során beszélt Szoboszlai Dominikról, Hosszú Katinka úszóakadémiájáról, és arról is, hogy a Nemzetközi Dzsúdószövetség és a World Aquatics után érkezhetnek-e Budapestre további nagy sportszervezetek. A teljes interjú ide kattintva olvasható el.