Az elődöntőhöz képest változtatott a magyar váltó összetételéna a Lina, Bánhidy Ákos edzőpáros, azaz Varnyú Alex helyett ezúttal az olimpiai bajnok Burján Csaba futott negyedikként Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang és Krueger John-Henry mellett. Az ellenfelek közül a hazai jégen futó hollandok tűntek a legveszélyesebbnek, de az oroszokat, és az elmúlt években sokat fejlődő olaszokat sem lehetett lebecsülni.
A hollandok a várokozás szerint rögön az élre álltak, őket követték a mieink, a harmadik-negyedik helyen pedig az oroszok és az olaszok előzgették egymást, de utóbbiak 20 körrel a vége előtt kicsúsztak. Tíz körrel a vége előtt sajnos nálunk is volt egy bukás, az Eb-döntőhöz hasonlóan ismét Burján Csaba csúszott ki, de Liu Shaoang gyorsan leváltotta, így a harmadik helyen ért célba a magyar csapat – ami a másodikként végző oroszok kizárása után végül egy ezüstérmet jelentett a mieinknek.
A magyar csapat története legsikeresebb vb-jét zárta három arany- és ugyanennyi ezüstéremmel, ami még akkor is kiváló teljesítmény, hogy az ázsiai csapatok – Dél-Korea, Kína és Japán – nem vállalták a szereplést a koronavírus-járvány miatt. Az olimpiai bajnok férfi váltó ezüstérmes lett, egyéniben pedig Liu Shaoang 500 méteren és összetettben diadalmaskodott és 1000 méteren ezüstérmesként zárt, míg bátyja, Liu Shaolin Sándor az 1000 méter aranyérme mellé összetettben második lett.
Az éremtáblázat (arany-, ezüst és bronzérmek):
Hollandia 6 1 2
Magyarország 3 3 -
Kanada 1 2 1
Olaszország - 1 5
Oroszország - 1 2
Belgium - 1 -
Franciaország - 1 -