Sehol nem végzett érdemi munkát hónapok óta –
jelentette ki a Sportrádióban a kapitány. – Kristóf korábban azt mondta, úgy gondolja, ha januártól elkezdi a kemény munkát, akkor még meglehet minden, amit szeretnénk, úgyhogy most várjuk a január elejét.
Ha vissza is tér, már biztos, hogy Párizs nem lesz olyan, mint lehetett volna, hiszen azt, amit úszhatott volna, ha szeptemberben beleáll a munkába, biztos nem tudja produkálni az olimpián. Más kérdés, hogy ha egy ilyen istenadta tehetség tényleg elkezd dolgozni januárban, és onnantól ezt teszi egészen az olimpiáig, akár még nyerhet is, ám ez messze nem az lesz, mint lehetett volna."
Arról, hogy milyen állapotban lehet most Milák, a szakember így beszélt:
Katasztrofális. Ha valaki eltöri a lábát, és a gyógyulás után leveszik a gipszet, vékonyabb lesz a lába, hiszen az izmok nem dolgozhattak addig.
Az állóképesség nyolc-tíz nap után kezd elszállni, Kristóf pedig kihagyott fél évet. Ehhez hozzátenném, hogy a víz egy speciális közeg, abban tartózkodni, abban csúcsteljesítményt nyújtani, komplikált, összetett dolog.
Az alapállapotom a Milák-ügyben az értetlenség. Nem tudom, mi történik vele, s nemcsak én, mások sem.
Mert valamit csinálnia kell, ha nem úszik. Valaminek jelenleg fontosabbnak kell lennie az életében, mint az úszás - mondta Sós Csaba.
Arra utaló jel, hogy ennyire kiégett volna, hogy esetleg depressziós lenne, nem volt. Számomra biztosan nem.
Én visszavárom őt, és remélem, vissza is fog térni, mert abban bizonyos vagyok, hogy nincs más olyan, ahol neki a Jóisten ennyi tehetséget, képességet adott volna. Nekem nagyon hiányzik Kristóf, öröm volt őt úszni látni.
Nekem azért sem áll össze a kép, mert mutasson bárki csak egyetlen pillanatot is az elmúlt évekből, amikor azt látta, hogy ez a fickó megingott volna - rendíthetetlen szikla volt; olybá tűnt, sohasem érez fájdalmat, pedig érzett, de még mennyire érzett! Én készülök arra, hogy visszatér. Hogy ez mikor lesz, azt nem tudom.
Megértem, hogy mindenki Párizshoz és a januárhoz kanyarodik vissza, de hangsúlyozom, az olimpiai nagy siker már nem realitás.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg: