Montoya sablonmentes világa

Juan Pablo Montoya, akit tavalyi debütáló évében az idény versenyzőjének választottak, az életét, karrierjét vezérlő érzésekről nyilatkozott. A sztárságról, a luxusról, a barátságról, a hazájáról, a példaképéről, a babonákról, Ayrton Sennáról és Michael Schumacherről - ahogy azt már megszoktuk tőle - véletlenül sem az F1 közhelyekkel teli nyelvezetén szólt.

Lássuk, miként vélekedik Juan Pablo...

A győzelem minősít

A Forma-1-hez kapcsolódó luxusról

A Ferrarihoz fűződő kapcsolatáról
Nem vagyok allergiás a Ferrarira... Amikor az Egyesült Államokban versenyeztem a Cart-szériában két Ferrarim is volt, a 355-ös és a 360-as típus. A 355 mindig is az álomautóm marad!

A Maranellóba szerződésről
Sohasem vágytam arra, hogy a Forma-1-ben a Ferrari-istállóhoz kerüljek. Mindig is azt volt az álmom, hogy a Williams-csapat tagja legyek. Ez ízlés vagy gyerekkori benyomások kérdése. Nem mondom, hogy a Ferrari jó vagy rossz, csak azt, hogy ami felfelé megy, annak egyszer lefelé is kell mennie. Ezt a Williamsnél is megtapasztalhattuk.

A pilóták közötti barátságról
Rubensszel vagyok a legjobb viszonyban, tavaly Mikával is beszélgettünk néha, de ennyi és nem több. Túl sok a feszültség köztünk az állandó rivalizálás miatt. A pilóták megbeszélésein is mindenki csak azzal van elfoglalva, hogy a másik szemére hányja: feltartottál az időmérő edzésen, nem néztél bele a visszapillantó tükrödbe, satöbbi, satöbbi... Bár nekem nincs kifogásom a kis csipkelődések ellen, csak élvezetesebbé teszik a verseny.

A legmélyebb tiszteletről
A legkorábbi Forma-1-es emlékem Ayrton Senna versenyzése. Apámmal néztük tévén, ahogy McLarenjében harcolt Alain Prost ellen. Imádtam nézni, ahogy harcol. Ayrton különbözött mindenki mástól. ő volt számomra az igazi hős, a példakép.

A félelemről
Tényleg nem szoktam félni. Nem rémít meg a sebesség. A sebességet csak felhasználom a céljaim eléréséhez. Ha félsz 300 km/órával vezetni, valószínűleg rossz munkát választottál.

Michael Schumacherről
Talán sok gyerek néz fel ma úgy Michaelre, mint annak idején én tekintettem Ayrtonra, de én nem látom benne azt, amit Ayrtonban láttam. Nagyra tartottam, tiszteltem, ő volt számomra a legnagyobb hős. Mindenki mástól különbözött. Michael más. Ma ő a legjobb, de távolról sem verhetetlen.

A büszkeségről
Büszke vagyok a hazámra, Kolumbia sokat jelent számomra. Fantasztikus ország, büszke vagyok rá, hogy tehetek érte valamit. Elképesztő, hogy az emberek hány százaléka követi a Forma-1-es futamokat, csak azért, hogy lásson versenyezni. Az európai futamok idején képesek felkelni éjjel két órakor, hogy élőben hallgassák rádión vagy nézzék tévén a versenyeimet. Elég kevés időt tudok otthon tölteni mostanában, de ha megérem, időskoromban biztos, hogy visszaköltözöm. Addig is próbálom a barátaimon keresztül tartani a kapcsolatot a hazámmal, ezügyben Felipe (Massa, a Sauber sofőrje) barátom a felelős, akivel gyerekként rengeteget rosszalkodtunk, s ha találkozunk egycsapásra visszafiatalodunk komisz kölykökké.

A győzelemről
Azért vagyok a Forma-1-ben, hogy legjobb tudásom szerint versenyezzek. Nem vagyok kíméletlen vagy erőszakos, csak jól akarom végezni a munkám. A Forma-1 a győzelemről szól. Itt a győzelem minősít.

Az ovális pályákról
Az oválpálya tényleg ijesztő. Amikor először vezettem rajta, teljesen új érzésekkel szembesültem. Ha beérsz a kanyarba, egyszerűen vonzza a kocsidat az emelkedő, és a kocsi borzongatóan "lenyom" a pilótaülés aljára. Ezen nem igazán tudsz úrrá lenni, de nem is kell, mert ha nem szállsz el, egyszerűen átvisz a lendület a kanyar ellenkező végébe, s kijössz a hurokból. Alex Zanardi árulta el a titkot: csak azt kell mindig figyelned, hogy hol jár a jobb kereked.

A babonákról
Igazából nem vagyok babonás, de mindig a jobb oldalról szállok be az autóba. Az nem érdekel, melyik oldalon szállok ki, de mindig a jobb oldalon lépek be. Steve Levenson, aki még 1994-ben volt a szerelőm, beszélt rá, hogy próbáljam ki egyszer, és azóta így csinálom.

Az F1-es pilóták szupersztár státuszáról
Ezt jobb, ha egy kicsit tisztázzuk! Engem nem nagyon érdekel a csillogás és a hírnév. Ez a felhajtás körülöttünk azoknak szól, akik kívülről nézik a Forma-1-et. Én azért vagyok itt, hogy versenyautót vezessek és futamokat nyerjek.

A mélypontról
Nem éreztem valami jól magam Kanadában tavaly. Monaco után meg akartam mutatni, hogy tényleg gyors vagyok. Nem gondoltam végig, hogy a Kanadai Nagydíj 69 körig tart, mindent egycsapásra akartam. Ez volt az egy alkalom tavaly, amikor valóban nagyon dühös voltam magamra, mert annyira buta hibát követtem el.

A malajziai büntetésről
Miután meghallottam, hogy megbüntettek, végigvágtattam a bokszutcán. Alig akartam elhinni, hogy engem láttak hibásnak, s emiatt be kell mennem. Arra tisztán emlékszem, amikor elhúztam az összes boksz előtt, egyre csak az járt az eszemben: "Jézus Isten, már őt is megelőztem, őt is megelőztem." Rengeteg autót megelőztem akkor már, és biztos voltam benne, hogy újra meg tudom tenni.

Németh Andrea

Ajánlat:

Juan Pablo Montoya

Korábban:

• Montoya szerint Schumacher sportszerűtlen
• Schumacher-Montoya párharc kibontakozóban
• Ralf Schumacher nem balhézik Montoyával
• Montoya fogyózik

Fórum:

Juan Pablo Montoya Fan Club