Amit a Magyar Nagydíjról tudni kell

A Forma-1-es világbajnokság 13., számunkra legfontosabb futamát rendezik vasárnap a Hungaroringen.

A Hungaroring Budapest centrumától 19 kilométerre, az M3-as autópálya mentén, Mogyoród község határában található. A pálya természetes völgyben fekszik, s karéj formában 50 hektár lelátó öleli körül. Ezen kiváló természeti adottságok miatt a nézőtér bármely pontjáról a versenypálya nyolcvan százaléka belátható; ezért is hívják lapos tányérnak, hiszen a nézők a képzeletbeli tányér szélén ülnek, s onnan kísérik figyelemmel a versenyeket.

A versenypálya teljes hossza az 1986-os átadáskor 4013,786 méter volt, az 1989-es évben kisebb korrekciót hajtottak végre. Az az évi Forma-1-es versenyre egy kanyarkombináció átvágásával, ezáltal egy járulékos előzési lehetőség biztosításával a versenypálya gyorsabb lett, hossza azonban 3968 méterre csökkent. Az 1997. évi átalakítások során az aszfaltcsík hossza a célegyenes áthelyezése miatt 3982 méterre módosult. A Hungaroring 2003. évi átépítésekor alakult ki a mai versenyvonal, a célegyeneshez 202 métert "adtak hozzá", a teljes hossz 4384,08 méterre változott.

A versenypálya szélessége a célegyenesben 15 méter, a többi szakaszon, az elérhető legnagyobb sebesség függvényében 10, illetve 11 méterre csökken (előzni nem igazán lehet). A legalacsonyabb és legmagasabb pont között a relatív szintkülönbség 36 méter. A Hungaroring hagyományosan a legporosabb pályák egyike, a pénteki szabadedzéseken kell a pilótáknak nagyjából letakarítania a pályát (igaz, a szél szombatra visszahord mindent). A lassú tempó és a technikás kanyarok miatt a Renault - Monte-Carlóhoz hasonlóan - könnyen meglepheti az eddig egyeduralkodó Ferrarit, de mások is alakíthatnak nagyot, hiszen a Magyar Nagydíjon a múltban már többször születtek meglepő eredmények.

Az időjósok "mindig megbízható" előrejelzései szerint könnyen elképzelhető egyébként, hogy eső lesz a vasárnapi futamon, holott mifelénk többnyire az óriási hőség szokott gondokat okozni.

A Magyar Nagydíj 1986-ban kapcsolódott be a sportág vérkeringésébe, az eddigi versenyek során a brazil Ayrton Senna és a német Michael Schumacher egyformán háromszor nyert. Két-két elsőséggel követi őket a szintén brazil Nelson Piquet, a brit Damon Hill, a kanadai Jacques Villeneuve és a finn Mika Häkkinen. A brit Nigel Mansellt, a belga Thierry Boutsent, a brazil Rubens Barrichellót és a spanyol Fernando Alonsót egyszer-egyszer intették le elsőként.

Az eddigi 18 Forma-1-es Magyar Nagydíjon ketten értek el mesterhármast (futamgyőzelem, edzéselsőség, leggyorsabb kör a futamon): 1994-ben a német Michael Schumacher, míg egy évvel később a brit Damon Hill nevéhez fűződött a bravúr.

Az érvényes jeggyel rendelkezők az Árpád-hídtól ingyenes buszjárattal juthatnak el a mogyoródi Templom térre (pénteken fél kilenc és fél 12, valamint 14.45 és 18, szombaton 7 és fél 12, 14.45 és 18, míg vasárnap 7.30 és 11, 16-18.30 óra között), a tribünjeggyel rendelkezők számára - érkezési sorrendben - ingyenes parkolóhelyeket tartanak fent, utóbbiak csütörtökön délután négy és hét óra között a boxutcát is meglátogathatják a 8-as kaputól indulva.

A pálya neve: Hungaroring
Debütálásának éve: 1986
Futamok száma: 18

Aszfaltminőség: poros
Ideális gumikeverék: lágy/puha
Gumikopás: közepes
Padlógázarány: 51%
Üzemanyagf-ogyasztás: közepes
Elérhető csúcssebesség: 310 km/h

Körrekord edzésen: 1:21.688 (Fernando Alonso, Renault, 2003)
Körrekord versenyen: 1:22.095 (Juan Pablo Montoya, Williams-BMW, 2003)

Időeltolódás: nincs
Verseny startja: 14.00

A legutóbbi győztesek:
2003: Fernando Alonso (Renault)
2002: Rubens Barrichello (Ferrari)
2001: Michael Schumacher (Ferrari)
2000: Mika Häkkinen (McLaren-Mercedes)
1999: Mika Häkkinen (McLaren-Mercedes)
1998: Michael Schumacher (Ferrari)
1997: Jacques Villeneuve (Williams-Renault)
1996: Jacques Villeneuve (Williams-Renault)
1995: Damon Hill (Williams-Renault)
1994: Michael Schumacher (Benetton-Ford)

http://www.hungaroring.hu/