Az interlagosi pálya rajtrácsa egy emelkedőn helyezkedik el, a féktáv már lejtőn van, az egyes kanyar pedig kifelé dől. E leírás alapján akár még hatalmas izgalmakat is várhattunk volna a Brazil Nagydíj startjánál, de egy dolog mégis ellenünk dolgozott: a rajtrács itt is egy kicsit túl közel van a kanyarhoz, semhogy az élen komoly csaták alakulhassanak ki. Az élmezőny jól indult, még a gyors Senna-sikán sem zavarta meg a versenyzőket, így meglepően unalmasra sikerült a verseny rajtja. Igazából csak akkor alakulhattak volna ki nagy párharcok, ha az élen valaki beragad. Az idei szezon tapasztalatai alapján erre nem sok esély volt, de azért bíztunk benne.
Sebastian Vettel, Mark Webber és Jenson Button nem tévesztett, jól jöttek el a rajtvonalról, így nem volt kérdés, hogy az első három helyen ők fordulhatnak. Lewis Hamilton azonban kicsit megtorpant, és a célegyenes végén sem volt elég határozott. A legjobban induló Fernando Alonsónak még küszködnie sem kellett, olyan lehetőséget kapott, amit bolond lett volna veszni hagyni. Sőt, még hatalmas helyet is hagyott Lewisnak, Fernando ugyanis tudta, hogy a következő kanyarban úgyis jobb helyzetben lesz. Hamilton annyira elóvatoskodta az első féktávot, hogy Felipe Massa is beért mellé. Jól látta, hogy előtte a Hamilton-Alonso páros össze fog csukni.
A Brazil Nagydíj első köre
Az élen állók közül Nico Rosberg rontotta el a legjobban az elindulást: az ötödik helyről egy pillanatra még a hetedik helyre is visszaeshetett volna. Massa nagyon elment mellette, Adrian Sutillal szemben azonban csak egy esélye volt, ha nem engedi be maga mellé a belső ívre (balra). Ezt még az elején jól levédte, így Sutil hiába volt mellette egy pár pillanatig, az egyes kanyarban már Nico volt jobb helyzetben. Mondjuk ehhez az is kellett, hogy Sutilnak útban volt Massa, míg Rosberg azért be tudott bújni mellé.
Idén már megszokhattuk, hogy Fernando Alonso mellett általában Michael Schumacher villog a rajtoknál, sőt a hétszeres világbajnok a tényszerű statisztikák szerint is a legjobb volt ezen a téren. Most azonban emberére akadt: Bruno Senna már ekkor nagyon kemény volt vele. Schumacher csak átlagosan rajtolt, így Bruno átvágott előtte, és fogta a belső ívet. Schumacher ezért maradt az ideális féktávon, innen elvileg rövidebbet lehet fékezni. A következő momentum azonban már nehezen értelmezhető: Senna a balos kanyar elején jobbra ráhúzott Schumacherre, hogy az külső íven ne tudjon mellé fordulni. Nagyon kemény manőver volt, azonban Schumachert ezt sem zavarta meg, egy ügyes manőverrel áthúzott a brazil mögött, és máris újra támadta Sennát. Bruno ekkor is határozott volt, nagyon higgadtan leterelte Schumachert a rázókőre, így a hármas kanyarban Michael lesodródott, és ezzel ütemet vesztett. Ennek köszönhetően Paul di Resta könnyen bebújhatott Schumacher mellé, így a német veszített egy helyet. Az idei rajtoknál erre még nem nagyon volt példa.
A Brazil Nagydíj rajtjának legnagyobb vesztese mégsem ő, hanem régi vetélytársa, Rubens Barrichello. Könnyen előfordulhat, hogy Rubens karrierjének ez volt az utolsó F1-es rajtja - mivel az 1-es fokozat áttételét esőre számítva túl hosszúra állították be, és talán a tét miatt is, borzasztóan indult. Az egy dolog, hogy beragadt, de utána sem tudta eldönteni, hogy melyik pozíciót védje. A pálya közepén kóválygott, miközben kívül-belülről kerülgették a vetélytársak. Olyan volt, mint egy gyenge kezdő, aki annak is örül, hogy ezt túléli. Aki nem a célegyenesben kerülte ki, az a Senna -sikánban alázta meg, miközben Rubens képtelen volt felvenni a saját tempóját. Így fordulhatott elő, hogy a tizenkettedik pozícióból rajtoló brazil a hármas kanyar után már csak a huszadik volt, nyolc helyet vesztett. Ennél szebb momentummal is búcsúzhatott volna.