A Honda a Senna-korszak előtt is megszenvedett a sikerért

Vágólapra másolva!

Az 1980-as években Honda motorral is versenyző Stefan Johansson felidézte, hogy a McLaren-Honda legendás korszakára akkoriban is éveket kellett várni, a siker nem jött azonnal. Fernando Alonso optimista a szezon második fele előtt.

Nagy érdeklődéssel fogadta a közvélemény legendás McLaren-Honda együttműködés újjáéledését, ám a japán gyártó visszatérése a Forma-1-be egyelőre csúfos kudarcnak bizonyul. Bár a javulás első jelei már láthatók, a McLarenek a szezon féltávjánál is jelentős hátrányban vannak még a középmezőny elejéhez képest is, így egyre többen kérdőjelezik meg, hogy a Honda képes lesz-e ledolgozni a hátrányát. Az 1983-ban a Spiritnél az ő motorjukkal versenyző Stefan Johansson szerint időt kell adni nekik.

„Mindenki a McLaren-Honda együttműködés aranykoráról beszél, amikor évekig szinte mindent megnyertek Alain Prosttal és Ayrton Sennával” – kezdte a korábbi McLaren és Ferrari-pilóta. „Azt viszont hajlamosak elfelejteni, hogy

mire ez az együttműködés elkezdődött, a Honda már öt éve a Forma-1-ben volt,

és fejlesztette a motorját. A kezdeti időszak akkor sem ment számukra simán, ezt én jól tudom, hiszen 1983-ban a Spiritnél vezettem az első autójukat, és a helyzet akkor sem különbözött jelentősen a mostanitól.”

1983-ban sem ment jobban a Spirit Hondának, mint most a McLarennek Forrás: Honda

A Spirit a Honda nyomására 1983-ban lépett be az F1-be egy átépített F2-es autóval, de a japánok erőforrásával szerelt autó sem gyors, sem megbízható nem volt. A Williams 1984-re mégis megszerezte a Hondát , így a brit kis csapat kénytelen volt Hart motorokra váltani. A Spirit 1985-ben anyagi problémák miatt végül kiszállt az F1-ből, 1988-ban pedig az F3000-ben újjáélesztett istálló is megszűnt. Johansson később megfordult a Ferrarinál és a McLarennél is, ahonnan 1987 végén éppen az érkező Senna miatt küldték el. Egy nagydíjgyőzelem sem jött össze neki, viszont 1997-ben a Porschével megnyerte a Le Mans-i 24 órás versenyt.

A Spiritnél „azzal viccelődtem, hogy a hétköznapokon leállok az edzésekkel, mert a hétvégén még több is jut a kelleténél, hiszen a motorok minden egyes edzésen felrobbannak, úgyhogy állandóan vissza kell futnom a bokszba a tartalékautóért. Végül persze összekapták magukat, és egészen addig a legjobbak maradtak, amíg ki nem szálltak az F1-ből” – összegzett a Hondáról a svéd expilóta, aki manapság az IndyCarban versenyző Scott Dixon menedzsere.

Noha a McLarennél láthatóan fogy a türelem a Honda teljesítményét látva, a versenyzők és a menedzsment is próbál higgadt maradni, folytatva az autó fejlesztését a jövőbeli sikerek reményében. Fényt az alagút végén a Hungaroringen elért 5. helyhez hasonló eredmények jelenthetnek, és az eredeti McLaren-Hondáért rajongó Fernando Alonso ki is jelentette, hogy a szezon második felét bizakodóan várja, miután az autóval alapvetően elégedett.

„Még mindig nem tartunk ott, ahol szeretnénk, de a Magyarországon elért eredmény megmutatja, hogy jó irányba tartunk” – mondta el Alonso sokadszorra. "Remek érzés volt beszállni a küzdelembe, és a többi autó ellen versenyezni, és bár az eredmény nagyrészt a kieséseknek volt köszönhető, megmutattuk, hogy a tempónk révén is harcolhatunk a pontokért."

Az autó az egész szezon során csodálatosan kiegyensúlyozott volt,

a versenyeken végig keményen nyomhattam a gázt. Nagyon várom a szezon második felét, szerintem újabb előrelépést látunk majd."

Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma–1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!