Értelmetlen pénznyelő vagy hatékony nemzetközi marketingeszköz? A Forma-1-es Magyar Nagydíj és otthona, a Hungaroring élesen megosztja a közvéleményt, az azonban kétségtelen, hogy
a 130 hektáros területével az ország legnagyobb sportlétesítményének számító mogyoródi pálya mára elavulttá vált.
A csilliárdokból épült, közel-keleti vagy ázsiai, többnyire az F1 udvari építésze, Hermann Tilke által tervezett „Tilkedromokkal" nyilván nem veheti fel a versenyt – ezt egyébként nem is várja el senki –, de a jórészt még az 1980-as évekből származó infrastruktúra ma már retróként is egyre kevésbé vállalható.
A jelentősebb sporteseményekre, mint amilyen a Forma-1 vagy a Német Túraautó-bajnokság (DTM), százas nagyságrendben érkező külföldi újságírók egy részének tetszik, hogy Magyarországon időutazást tehet a sport egy ártatlanabb korszakába. Mégsem feltétlenül jó reklám, ha a sajtóközpont folyosóin nyújtózó linóleumot, az ütött-kopott gipszkarton falakat, és úgy általában a szocreál építészet remekbe szabott emlékeit viszik magukkal, és közvetítik a nézőik, olvasóik felé. A 2001-ben a főépülethez toldott, a versenyirányításnak is helyet biztosító Millenniumi tornyot, a bokszok bővítését, a pályakórházat és a lenti irodákat leszámítva a pálya létesítményei alig estek át valamilyen fejlesztésen az elmúlt harminc év során. Noha Bernie Ecclestone a Hungaroringgel szemben alapvetően türelmes volt – nem adott olyan határozott ultimátumot a modernizáció kapcsán, mint például az angliai Silverstone-ban –, régóta nyilvánvaló, hogy az átfogó felújítás előbb-utóbb még akkor is elkerülhetetlen lesz az F1 megtartásához, ha a Magyar Nagydíjnak 2026-ig érvényes szerződése van.
A teljes egészében állami tulajdonú Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, Gyulay Zsolt 2015 nyarán említette először, hogy „önfenntartó motorizációs központtá" szeretnék fejleszteni a pályát. Ezt három lépcsőben képzelték el, a tavalyi versenyszezonra elvégzett teljes újraaszfaltozás (amely egyébként 1986 óta az első volt) lényegében a nulladiknak tekinthető. Múlt december végén a sajtóban és a Hungaroring honlapján is megjelent két számítógépes látványterv a felújított pályáról, de félreértés, hogy valóban így fog kinézni: ezeket még 2015-ben ahhoz az előzetes tanulmányhoz készítették, amelyet Gyulay az Origo GPhírek-nek nyilatkozva „homályos koncepciótervnek" nevezett.
A grafikák egy víziót tükröznek,
és egy videóanimációval, valamint egy több mint százoldalas, a pálya jelenlegi állapotát és a modernizáció lehetőségeit taglaló színes albummal együtt lényegében afféle étvágygerjesztőül szolgáltak, hogy a minisztériumnak is megmutassák, hosszabb távon mit lehetne kihozni a Hungaroringből.
A kormány hamar a kezdeményezés mellé állt, és a 2017-es költségvetésből elkülönített 5 milliárd forintot a létesítmény felújításának elindítására. Az anyagokba mi is belenézhettünk, sőt exkluzívan közölhetjük az említett animáció egy rövidített változatát is (a már nem aktuális részleteket – ezekről majd később szó lesz – kivágták belőle). Erre, illetve a képekre támaszkodva részletesen elmagyarázzuk, hogy mi micsoda a koncepcióterven, és várhatóan mi fog belőle ténylegesen megvalósulni.
A Hungaroring nemcsak területileg, hanem funkcionálisan is elkülöníti a három ütemet: úgy fogják fel, hogy az első főként a nézők, míg a második a sportszakma igényeit elégíti ki, a harmadik pedig olyan kiegészítő szolgáltatásokat foglalna magába, amelyek a versenyek nélküli hétköznapokon is kicsábíthatják a pályára a látogatókat.
„Az első szakasz, ami a másodikhoz viszonyítva könnyebb, vonatkozik a pályacsíkon kívüli részre, a 14-es kanyartól végig az 1-esig – magyarázta Gyulay Zsolt az Origo GPhírek-nek. – Közte lesz a mostani Supergold tribün helyén egy fejépület, abban szeretnénk megvalósítani a promóterklubot, a kommentátorállásokat. Itt kapnának helyet az értékesítendő skyboxok, illetve a konferenciatermek, amelyek fontosak, így ugyanis jobban ki tudnánk adni a pályát a különféle programokra.
Jelenleg azért nem jönnek annyian, mint szeretnénk, mert nincs szeparált konferenciaterem, és nem lehet lifttel felhozni az autókat, ahogy például Ausztriában."
Bár a figyelem leginkább a nemzetközi versenyhétvégéken, különösen a Forma-1 ideje alatt irányul a Hungaroringre, a pályának valójában a köztes időben való hasznosításból származik állandó bevétele, a céges rendezvények lebonyolításához mégis hiányzik a kellő minőségű infrastruktúra. Az autós cégek például többnyire kénytelek a hűvös, szellős és nem túl dekoratív garázsokba betelepülni a bemutatók idején, ezért gyakran más helyszínt választanak inkább. Pedig a szorosabb együttműködés a Magyarországon jelenlévő autóipari szereplőkkel – elsősorban a Mercedesszel, az Audival, vagy mondjuk a Hankookkal – kézenfekvő lenne, és Gyulay bízik benne, hogy ha kedvezőbb feltételeket biztosítanak nekik, gyakrabban is fognak jönni.
A pálya belső és külső oldalának összekapcsolása érdekében alagutat kell fúrni a célegyenes alatt.
Gyulay azt mondja, ilyenből eleve háromra is szükség van, hiszen a jelenlegi egyetlen átkötés, a „Marlboro-híd" kapacitása szinte nevetségesen kicsi – a nagyobb rendezvények idején, amikor több tízezer néző van kint, gyakran egyirányúsítani kell. Először ide, majd a fejépület és végül a rajtrács alá kellene létesíteni egy-egy alagutat, hogy a nézők, az újságírók és a sportszakmai személyzet is zavartalanul tudjanak közlekedni.
A jobb megközelíthetőséget hivatott biztosítani a koncepcióterven a 2-es és a 3-as kanyar közötti pályaszakasz felett látható új híd is, amelyen a Hungaroring belsejébe lehet bejutni. Járművek számára használható híd jelenleg csak egy van, az 1-es és 2-es kanyar között, de a belül lévő létesítmények, például a tanpálya és az off-road pálya innen is körülményesen, a szervizúton végigdöcögve érhetőek el. Holott az előbbi a Hungaroring egyik olyan szolgáltatása, amelyet most is sokan vesznek igénybe a hétköznapokon, ezért a menedzsment annyira fontosnak tartja, hogy már a modernizáció első ütemébe belefoglalta a hozzá tartozó kiszolgálóépület fejlesztését.
„Ez nagyon fontos, mert a tanpálya évi 365 napon keresztül működik – mondta Gyulay. – Az épületet bővíteni kell, hiszen az elmúlt időszakban is rengeteg baleset-megelőzési programban vettünk részt, gyerektáborokat csináltunk, a minisztériummal együttműködve oktatásokat tartottunk. A tantermeket szintén muszáj lesz bővíteni."
Mindezen felül tervben van egy, kamionok számára alkalmas pálya létesítése is, mivel a jelenlegi két csúszófelület csak személyautókat és buszokat fogad.
Habár a zsámbéki drivingcamp infrastruktúrája lényegesen modernebb, Gyulay úgy véli, a sokéves üzemeltetési és szakmai tapasztalat jóvoltából a Hungaroring tanpályája még ma is életképes.
A célegyenes mellé visszatérve, az első ütemben a megvalósuló fejépületben új tévékommentátor-állásokat kell kiépíteni, hiszen azok már most is ott vannak a célegyenes melletti lelátók felett. A Gyulay által említett „skyboxok" tulajdonképpen a néhány stadionban is látható VIP páholyokat takarják, és az épületben helyet kapna a promóterklub – VIP-fogadóhelyiség – is, amely egyébként nem azonos a Forma-1 hétvégéjén használt, a csapatok és szponzorok vendégei számára fenntartott Paddock Clubbal; az a garázsok felett van, és a tervek szerint ott is marad.
„Mindehhez hozzátartozik az áramellátás, a szociális helyiségek – mondta Gyulay a célegyenes külső oldalát érintő modernizációról.
Teljesen újra kell tervezni az egészet, mert a jelenlegi áramellátás, a víz- és csatornarendszer gyakorlatilag döglött. Tavaly nyolc vagy tíz csőtörésünk volt."
Ez egy rendezvény kellős közepén nyilván különösen kínos, de az előzetes tanulmány már régebben kimutatta, hogy az infrastruktúrával együtt az elöregedett közműhálózatot is ki kell cserélni: szinte az összes jelenlegi létesítményt gazdaságosabb lebontani és újra felépíteni, mint tovább toldozni-foldozni.
Teljesen megújul a lelátórendszer is, amelynek a gerincét a célegyenes külső oldalán, azaz a 14-es és az 1-es kanyar közötti tribünök alkotják. „Itt 38-40 ezer széknek kell lennie, ebből kb. 12 ezer fedettnek – árulta el Gyulay. – Ezt fixen ki kell építeni, mert erre van üzleti igény." A rendezvények zömén ugyanis a pálya egyéb részein (alapvetően a domb tetején lévő sikántól a 12-es kanyarig húzódó szakasz mentén) elhelyezett lelátókat egyáltalán nem is nyitják meg, mert nincs annyi néző, hogy érdemes legyen, és nem mellesleg túl nagy területet kellene ellenőrizni hozzá. Ezek lényegében csak a Forma-1 hétvégéjén elérhetőek a közönség számára.
Gyulay hangsúlyozta, hogy a grafikák a 2015-ös koncepcióterv részeként készültek el, ezért az épületek nem feltétlenül úgy fognak kinézni, mint azokon.
A tervezőt és a kivitelezőt majd pályázat keretében választják ki.
Az egyik esélyesnek a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) tűnik, az az állami cég, amely országszerte számtalan uszoda, stadion és egyéb létesítmény tervezését, rekonstrukcióját, illetve üzemeltetését végzi, vagy vesz máshogy részt a beruházás lebonyolításában.
Gyulay ugyanakkor bízik benne, hogy a Hungaroring menedzsmentjének tanácsait azért figyelembe veszik majd. „Ez egy állami beruházás lesz, mi a szakmai igényeket tudjuk hozzátenni. Nekünk kell megmondanunk, hogy egy Forma-1-es pályára mi kell, és ezt a jogot nem is szeretnénk elveszíteni" – magyarázta.
Végre kiépül a zajvédelem
A környékbeli települések lakói régóta panaszkodnak a nagy rendezvények alatt messzire terjedő motorhang miatt, ezért a Hungaroring végre készíttetett egy részletes tanulmányt a zajterhelésről. Még ebben az évben befejeződik a több tízmillió forintból létesített, teljesen majd 2018-tól felálló zajmonitoring rendszer kiépítése – ennek részeként Mogyoródra és Kerepesre is hangnyomásmérőket telepítenek –, amelynek az adatai alapján később online is bárki figyelemmel kísérheti, hogy a pálya átlépi-e a megengedett szintet. „Eljutottunk arra a pontra, hogy zajvédelmi tervet készítettünk, és ezt a hatóság végre is hajtatja velünk. Most forrást is kaptunk rá" – árulta el az Origo GPhírek-nek Gyulay Zsolt. Zajfogóként stratégiai pontokon, a terepviszonyokból adódóan főleg Kerepes felé további, csaknem 10 hektár erdőt fognak telepíteni a pálya köré.A már említett, a 2017-es költségvetésben szereplő 5 milliárd forint nem fedezi az első ütemet. „Gyakorlatilag csak arra jogosít fel minket, hogy elinduljon egy tervezési folyamat, mert egy 40 milliárdos ingatlannál ez is akkora összeg, amit mi már nem tudunk megengedni magunknak" – állította Gyulay, hozzátéve, hogy a meglévő infrastruktúra bontását az idei versenyszezon után, legkésőbb október 1-jén muszáj lesz megkezdeni, mert különben az új létesítmények nem készülnek el a 2018-as idény rajtja előtt.
Az első ütemhez tartozó, már említett fejlesztésekkel járó kiadások zömét majd a 2018-as állami költségvetésbe lehetne betervezni. „Évekről beszélünk, 2017-re van 5 milliárd – árulta el Gyulay.
Az első szakasz 2018 tavaszáig tart, és összesen legalább 20 milliárd forintba kerülhet a tervezéssel, engedélyeztetéssel együtt.
Ezt egyelőre csak úgy gondolom a koncepcióterv alapján."
Hogy pontosan mennyi lesz, az értelemszerűen a kész tervekből fog kiderülni. Ami pedig a látványt illeti, a Hungaroringen szeretnék, ha a tervező a koncepcióból indulna ki, mert „az mindenkinek tetszett". Ránézésre egyébként a grafikákon szereplő épületek illeszkednek a modern európai pályákon, például a Red Bull Ringen vagy Silverstone-ban már megszokott látványvilághoz, de egyben elég egyediek ahhoz, hogy akár a tévén keresztül is könnyen be lehessen azonosítani őket.
A felújítás második, a sportszakma igényeit kielégítő, a pálya belsejére kiterjedő ütemének megvalósítása 2018 őszén kezdődhetne el, ám Gyulay azzal kapcsolatban már pesszimistább, hogy ezt teljesen le lehetne bonyolítani a holtszezonban, a 2019-es versenyek tavaszi kezdete előtt. Ehhez ugyanis a jelenlegi Millenniumi torony és főépület helyén egy teljesen új épületet kellene emelni – akárcsak most, ebben kapna helyet a versenyirányítás, az FIA irodái és a sajtóközpont –, illetve hozzá kapcsolódóan a csapatok által használt garázssornak is meg kellene újulnia.
A második ütemben áthelyeznék az „alternatív paddockot" is, vagyis azt a területet, ahová a nagyobb sportesemények idején a betétsorozatok – például a Forma-1 alatt a GP2 – települnek ki. Jelenleg az 1-es kanyar belsejében, illetve a 2-es és a 13-as kanyar között lévő részt használják erre a célra, de az elképzelés szerint átköltöztetnék a 11-es és a 12-es kanyar közé, természetesen a pálya belső oldalára.
A rendes paddock alá pedig, ahol most a VIP-parkoló van, építenének egy mélygarázst.
Hogy ez szükséges-e, arról megoszlanak a vélemények, bár a nagy nemzetközi rendezvények idején kétségkívül túl kevés autó fér el azon a területen, csak a kiválasztottak kapnak ott helyet.
A Hungaroringen egyébként régóta problémát jelent a parkolás, nemcsak a résztvevők, a sportszakma és a sajtó, hanem éppúgy a nézők számára is, akik sokszor kénytelenek a pálya körül ad hoc jelleggel a domboldalon létesített, fizetős helyeken megállni. Az áldatlan helyzet abból adódik, hogy a Hungaroring melletti földek, és így a parkolók szintén magántulajdonban vannak.
„Amikor annak idején kihasították a területet, kicsit szűkre szabták ezt a 130 hektárt, hiszen ki vagyunk szolgáltatva a környező földtulajdonosoknak – állította Gyulay.
Ahol a parkolók vannak, az nem a mi területünk.
Vannak rá elképzelések, hogyan tudnánk magunkhoz csatolni olyan részeket, ahol kulturáltabban lehetne megoldani a parkolást, de ez nem olyan egyszerű."
A pálya megközelíthetősége viszont biztosan javulni fog a közeljövőben, mert Gyulay szerint tavasszal megkezdik a Fót és Kerepes közötti átkötő út kiépítését, amelynek az M3-asról külön lehajtója lesz. A beruházás négy ütemben valósul meg: az első kettőben a lehajtó és az azt Fóttal összekapcsoló szakasz, majd az autópályától a Hungaroringig vezető, végül pedig az onnan Kerepesig tartó út fog megépülni.
A Hungaroring felújításának második ütemére majd a 2018-as és 2019-es állami költségvetésből kellene elkülöníteni a pénzügyi fedezetet.
És ezzel elérkeztünk a koncepcióterv ránézésre legérdekesebb, egyben legbizonytalanabb részéhez. A kiadott grafikákon számtalan különleges ínyencséget találhat a figyelmes szemlélő, de Gyulay hangsúlyozta, hogy ezek inkább csak egy víziót tükröznek, semmint egy határozott, végleges elképzelést.
A lényeg az lenne, hogy az év 365 napjában fogadhassák a közönséget a Hungaroringen, amely tulajdonképpen így válhatna az említett „önfenntartó motorizációs központtá". De vajon mivel lehet kicsábítani az embereket egy versenypályára, ha épp nincs verseny?
Egy jó vidámparkkal"
– feleli mosolyogva Gyulay. Ha óriáskerékről nincs is szó (pedig amúgy Szuzukában vagy Le Mans-ban szervesen hozzátartozik a környezethez), kötélpályás kalandparkról, gokart- és RC-pályáról igen, sőt még egy kabinos felvonóról is, amely az 1-es kanyar feletti dombra vinne fel, jó kilátást biztosítva a Hungaroringre. Erről a dombról egy aszfaltozott szerpentinen is le lehetne gurulni valamilyen kiskocsi-féleséggel.
Lesz-e MotoGP?
Gyulay az elmúlt hetekben ismét utalt arra a korábban már felvetett lehetőségre, hogy a mogyoródi pálya vendégül látná a MotoGP-t is, mert az F1 mellett szerinte még ez hozhat nagy jegybevételt. A jogdíját ugyanakkor, akárcsak a Magyar Nagydíjét, állami forrásból kellene fedezni, mivel a Hungaroring nem tudná kigazdálkodni önállóan, ezért „először szükség lenne egy kormánydöntésre vagy szándéknyilatkozatra, hogy igény van rá". A versenymotorok fogadásához egyébként muszáj lenne átalakítani a bukótereket is a Nemzetközi Motorkerékpáros Szövetség, a FIM elvárásainak megfelelően. Ebből a szempontból néhány kanyar, például a 12-es, ahol a szemközti rézsű miatt szűk és nehezen bővíthető a hely, problémát jelenthet.Az ötletek egyelőre elnagyoltnak tűnnek, az irány azonban világos. Az élményparkhoz társulna egy látogatóközpont – a képeken ez a nagy, lapos épület az 1-es kanyaron túl – és egy múzeum is, ahol például a gyűjtők tulajdonában lévő veterán és/vagy ritka autókat lehetne megtekinteni. Nyugat-Európában elég sok ilyen kiállítás van, az ingolstadti Classic Oldtimer Hotelben például nemrég véletlenül mi is elképesztően gazdag versenyautó-kollekciót fedeztünk fel, de hogy Magyarországon lenne-e elég anyag egy tisztességes gyűjteményhez, az kérdésesnek tűnik. A Le Mans-ihoz hasonló kaliberű felhozatalra azért nyilván nem érdemes számítani.
A civileken túl a Hungaroring cégeket és szakmai szervezeteket is szívesen látna állandó jelleggel a pályán.
„Már jelentkezett olyan iskola, illetve olyan szakmai műhelyek, amelyek kitelepülnének ide – mondta Gyulay. – Bérleti díjat fizetnének, és megtöltenék élettel a Hungaroringet akkor is, amikor épp nincs rendezvény." Ez persze önmagában nem lenne újdonság, hiszen régen működött a pályán állandó autóversenyző-iskola, és csapatoknak is voltak bázisai a Hungaroringen, de a környezetet érdemes lenne tudatosan eleve úgy kialakítani, hogy a helyszín erre alkalmassá – kissé túlzó kifejezéssel a hazai autósportélet Szilícium-völgyévé – váljon. Az elképzelés eléggé magától értetődő, hiszen az infrastruktúra rendelkezésre áll ahhoz, hogy a csapatok elvileg helyben tesztelhessenek is. Elvégre a Hungaroring belsejében még off-road pálya is van.
Gyulay ugyanakkor nem látja akadályát annak sem, hogy a mogyoródi létesítmény más sportoknak is otthont biztosítson. A 2024-re megálmodott budapesti olimpia lehetséges helyszínei között kezdetben szerepelt a Hungaroring, például a kajak-szlalom versenyeit ott rendezhették volna. A koncepcióterven többek között ezért vannak mesterséges tavak (a területen sok a föld alatti forrás), és bár a végleges olimpiai helyszínek közé a pálya nem került be,
Gyulay így sem tartja kizártnak mondjuk egy triatlonközpont létesítését.
Akár az országúti kerékpárosok is járhatnának edzeni a Hungaroringre, ahol sima az aszfalt, és nem kell tartaniuk a gépjármű-forgalomtól, sőt a koncepcióba elvi szinten belevettek még egy hegyibicikli terepet is, amit a belső területen alakítanának ki. A triatlonközpont részeként felmerült továbbá egy, a környékbeli települések lakosai által is igénybe vehető uszoda építése.
A Hungaroring modernizációja három ütemben
1. ütem (2017-18)
+ Új, 3 szintes fejépület a célegyenes külső oldalán: irodák, konferenciaterem, kommentátorállások, skyboxok, promóterklub
+ Lelátók ugyanitt
+ A vezetéstechnikai pálya kiszolgálóépületének bővítése
2. ütem (2018-19?)
+ Új főépület a célegyenes belső oldalán: versenyirányítás, sportszakma, sajtóközpont
+ Új bokszok
+ Mélygarázs
+ Alternatív paddock a 11-es/12-es kanyar között
3. ütem (2019-20?)
+ Látogatóközpont
+ Kalandpark
+ RC pálya
+ Triatlonközpont, uszoda, MTB-pálya
Gyulay szerint azonban kormányzati akarat kell ahhoz, hogy az autósporton kívül más sportágak is megtelepedjenek a Hungaroringen, mert „nem hoznak annyi pénzt, mint amennyi beruházást igényelnek. Viszont ez a magyar állam tulajdonában lévő legnagyobb sportingatlan, az infrastrukturális fejlesztés során ezért abban is lehetne gondolkodni, hogy milyen sportágakat lehet költséghatékonyan elhelyezni itt."
A harmadik ütem legkorábban 2019/20-ban valósulhatna meg, egyelőre azonban csak elképzelés szintjén létezik. Amint Gyulay is megjegyezte,
az első két szakasz a fontos ahhoz, hogy 2026-ig biztonságban lehessen versenyt rendezni"
a Hungaroringen.
Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!