Barcelona, Circuit de Catalunya. Minden modern Forma-1-es pálya archetípusa, és nem mellesleg az a hely, ahol a Ferrari az előszezoni tesztek során először kezdhetett reménykedni benne: az idén végre tényleg harcba szállhat majd a győzelemért. Bár a téli eredmények gyakran megtévesztőek, és a Ferrari autói néha a korábbi években is gyorsak voltak itt, ezúttal – ahogy azt az idény előtti elemzésünkben mi is kifejtettük – nyomós okuk volt bízni magukban.
Hogy a legnyilvánvalóbbat említsük, mind a négy gumikeveréken ők futották a legjobb kört,
az ultralágyon, a szuperlágyon és a lágyon Kimi Räikkönen, a közepesen Sebastian Vettel. Amint azóta bebizonyosodott, ez távolról sem volt véletlen; az SF70H legfőbb erőssége éppen az, hogy a riválisainál, különösen a Mercedesnél, kevésbé érzékeny a körülményekre.
Ám a csapatok most, a Spanyol Nagydíj hétvégéjén teljesen más hőmérsékleti és pályaviszonyokkal szembesültek, miután a tesztekhez képest sokkal melegebb volt, sőt péntekre még egy kis eső is lemosta az aszfaltot. „Évről évre így megy: a teszteken nagyon jó a pálya, aztán amikor ilyenkor idejövünk, sokkal csúszósabb" – jegyezte meg Räikkönen a pénteki edzésnap végén.
És tényleg: a versenyzők egész nap estek-keltek. Súlyos következményekkel járó hibát nem követtek el, kisebbeket viszont annál többet, amihez a váratlanul támadó, erős széllökések is hozzájárultak, többek között Lewis Hamiltont, Max Verstappent és Sebastian Vettelt is lesodorva a pályáról. „Az autó szó szerint kanyarról kanyarra másképp viselkedik – magyarázta Hamilton. – Befordulsz a kanyarba, minden jónak tűnik, de hirtelen jön az oldal-, hát-, vagy szembeszél, és azonnal megváltozik a balansz.
Olyan ez, mint több labdával zsonglőrködni a szélben: nem tudod, hová fognak esni."
Délután sokkal rosszabbak voltak a körülmények, olyannyira, hogy Hamilton a lágy gumikon mindössze 7 tizeddel ért el jobb időt, mint délelőtt a közepeseken. Pedig a két keverék között sokkal nagyobb, háromszor-négyszer ekkora a különbség, és a nap végére elvileg az aszfaltnak is tisztábbnak kellett volna lennie.
Az előszezonban látott időket meg sem közelítette a mezőny. Räikkönen a tesztelés utolsó napján a szuperlágy Pirelliken állította be az új, 1:18.634-es körrekordot. Ez a keverék most, a nagydíj hétvégéjén nem áll a csapatok rendelkezésére, amit egyébként nehezményeznek is, de a Ferrari finn versenyzője a télen a lágyakon is 1:19.267-es kört tudott futni; Hamilton ettől pénteken még 1,6 másodperccel elmaradt, bár az egy évvel ezelőtti nyitónap legjobb idejére rengeteget, 3,1 másodpercet vert. Persze várható is volt, hogy az aerodinamikailag igényes Circuit de Catalunya kidomborítja majd az új technikai szabálycsomag előnyeit.
A Ferrarik ezúttal nem igazán találták a helyüket a pályán, különösen Vettel nem, aki úgy érezte, mintha „valaki más" vezetné az autóját. „Bárki is volt az, remélem, holnapra eltűnik..." – élcelődött. A napi összesítésben ő 0,418, míg az egész nap magabiztosabbnak tűnő Räikkönen 0,310 másodperccel maradt el Hamiltontól, ennél azonban sokkal fontosabb, hogy
egész nap, egyik gumikeveréken sem tudták megszorongatni a Mercedest.
Vajon ez az első jele annak, hogy a Mercedes kezd elhúzni a fegyverkezési versenyben? Könnyű lenne erre a következtetésre jutni, miután a Spanyol Nagydíjra – amely az európai szezon nyitányaként mindig az első igazán jelentős fejlesztési csomag bevetésének helyszíne – mindenkinél, még a gyakorlatilag B-specifikációjú autót építő Red Bullnál is látványosabb újításokkal érkeztek.
A Mercedes technikai stábja tényleg lenyűgöző munkát végzett. A legnagyobb figyelmet a félprofilból elefántagyarra, oldalról hólapátra emlékeztető, alsó szoknyaként funkcionáló első légterelő kapta, pedig az csak a hab a tortán. Teljesen új a keskeny orrkúp is – olyannyira, hogy alá kellett vetni a kötelező töréstesztnek –, de az első futóműre szerelt szárnyacskák és a kamerákat befogadó szárnyprofilok formája szintén kifinomultabbá vált, a padlólemez széle pedig az oldalsó légbeömlők és a hátsó kerekek előtt is más kialakítást kapott. Kicsit átgyúrták a cápauszonyt is, és az egész autót fogyókúrára fogták. A sebességváltó tömegén sikerült spórolniuk a legtöbbet, bár a becslések szerint csak a 6 kg-os túlsúly kb. felétől sikerült megszabadulniuk.
A Mercedes versenyzői a pénteki edzésnap után érezhető, de nem drámai fejlődésről számoltak be.
„Az autónk jobb, mint Oroszországban volt – mondta az ottani győztes, Valtteri Bottas. – Ez a fő. Látszik, hogy a csapat kemény munkája megtérül, de biztosra veszem, hogy mindenki előrelépett. A mi fejlesztéseink talán látványosabbak, mint másoké, a küzdelem azonban ettől függetlenül nagyon szoros lesz."
Hamilton ugyanígy látta, és hozzátette, hogy a két élcsapat közötti különbség szerinte nem változott. „Úgy tűnik, továbbra is csak egy tizedmásodperc választ el minket a Ferraritól, ugyanannyi, mint az előző versenyen, tehát mindketten hasonló mértékben fejlődtünk" – vélte.
A Mercedes fejlesztései azért is szenzációsak, mert a legnagyobb csinnadrattával a Red Bull B-specifikációjú autóját harangozták be, ám az a kifinomultság terén még így is elbújhat a W08 (vagy az SF70H) mellett. Max Verstappen az időmérő-szimulációk során közelebb került ugyan Hamiltonhoz, mint az idén jellemző volt – 0,636 másodpercre megközelítette –, de ez önmagában nem ok az ünneplésre, mert a mindenki által tökéletesen ismert Barcelonában eleve kisebbek szoktak lenni a különbségek a szokásosnál.
Most a Force India hátránya volt nagyjából akkora, mint Szocsiban a Red Bullé. Az arányok azonban nem sokat változtak: ami az egy mért körös tempót illeti, a Red Bull annyival maradt el a Ferraritól, mint a Ferrari a Mercedestől, sőt a közvetlen üldözői – konkrétan a Renault-k – még közelebb is férkőztek hozzá.
A versenyzőik ennek ellenére optimistán nyilatkoztak az új autójukról.
Jó lépést tettünk előre, kicsit csökkentettük a hátrányunkat a Ferrarihoz képest
– mondta Verstappen. – A Mercedes viszont szintén jelentős fejlesztési csomagot hozott, úgyhogy ők még mindig előttünk vannak." Daniel Ricciardo egyetértett a csapattársával, bár elismerte, hogy szombaton még többre lesz szükségük, ha az időmérőn meg akarják szorongatni Vettelt és Räikkönent.
És a Ferrari? Bár az ő autójukon nincsenek látványos újítások, nem izgatják magukat különösebben. „Nem tudom, ki hozta a legtöbb fejlesztést, de szerintem nem is ez számít, hanem az, hogy ki hozta a legjobbakat" – mutatott rá Vettel. A csapat főnöke, Maurizio Arrivabene pedig érdekes módon arról beszélt, hogy
Maranellóban tavaly megtanulták a leckét, és az összes riválisuk fejlesztéseit gondosan tanulmányozzák.
„A Mercedes ránézésre lenyűgöző, már tegnap szemügyre vettük. De a Red Bullt is alaposan megnéztük – mondta pénteken. – Idén az az egyik mantránk, hogy figyelnünk kell, és ha észreveszünk valami érdekeset, tanulmányoznunk kell. Azonban a saját utunkat járjuk, megvan a saját programunk, és a jövőben is azt fogjuk követni."
A Ferrari szempontjából első ránézésre nem túl biztató a Mercedes 3-4 tizedes előnye egy olyan pályán, ahol a télen ők voltak a gyorsabbak. A hosszú etapok alapján pedig még borúsabbak a kilátásaik.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a péntek délutáni köridőkön a szokásosnál is nehezebb kiigazodni.
A csúszós pálya és a sűrű forgalom miatt – az edzés utolsó 20-30 percében gyakorlatilag mind a húsz autó folyamatosan kint volt – nagyon ingadoztak az időeredmények. Erre rátett egy lapáttal, hogy a versenyszimulációkat félbe kellett hagyni, mert az edzést piros zászlókkal megszakították, amíg a 9-es kanyar kijáratától eltakarították a Carlos Sainz Toro Rossójáról leszakadt alkatrészeket.
Ez csak pár percet vett igénybe, ám addig mindenki beállt a bokszba, és nem tudjuk, ott változtattak-e az üzemanyagszintjükön. Ráadásul, ahogy a Williams technikai stábját irányító Paddy Lowe rámutatott, „miután a gumik kihűltek, sokszor nehéz újra működésre bírni őket, ami megkérdőjelezi az adatok hitelességét mind a tempó, mind a gumikopás szempontjából."
A Spanyol Nagydíj az utolsó olyan verseny, ahová a Pirelli választott gumikat, mégpedig a skála legkeményebb feléről: mindenki 7 szett lágyat, 4 szett közepeset és 2 szett keményet kapott a hétvégére. Az utóbbi a versenyzők többsége szerint csak dísznek jó, de az olasz cég Barcelona „híresen gyors, hosszú kanyarjain, az érdes aszfalton és a várhatóan magas hőmérsékleten" túl azzal magyarázta az óvatosságát, hogy az új fejlesztések révén az autók még gyorsabbak lettek a kanyarokban. Amúgy ugyanerre hivatkozva írtak elő még a szokásosnál is magasabb, 22,5/20 psi-s keréknyomást elöl/hátul.
A csapatok péntek délután nagyon hasonló programot követtek: először a lágy, aztán a közepes gumikon gyakoroltatták a versenyzőiket a futamra. A többségük, köztük a Mercedes, az utóbbival csak 2-4 kört tett meg egyhuzamban, ami nem minősül hosszú etapnak. Ettől csak a Ferrari, a Red Bull, a Renault és a Williams tért el, holott a közepes – amely érdekes módon a lágynál alacsonyabb üzemi hőfokon működik jól – bizonyult a legnehezebben munkára fogható keveréknek az idén.
A hosszú etapok elég sokkolóak voltak
– ismerte el Vettel. – Vetettem rájuk egy pillantást, és mindenki küszködött a pályaviszonyok miatt. Én a közepes gumikon mentem, és eléggé csúszkáltam, nagyon érdekes volt. Vasárnapra remélhetőleg jobb állapotba kerül az aszfalt, akkor minden rendben lesz."
A 42-44 fokos pálya a közepes Pirellikhez egész egyszerűen túl meleg volt, pedig vasárnap is használni kell majd őket. A Spanyol Nagydíjon az elmúlt években a két kiállásos stratégia számított optimálisnak, és ez várhatóan az idén is így marad. A gumik ugyan tartósabbak lettek, de Barcelonában sokkal gyorsabbak kopnak, mint két héttel ezelőtt, Szocsi tükörsima aszfaltján.
A Mercedesek a lágy gumikkal körönként kb. 0,13 másodperccel lassultak (Verstappen sokkal többel, 0,23 másodperccel), míg a közepesek durván fele ilyen ütemben használódtak el.
A gond az, hogy sokkal lassabbak voltak: a Pirelli azt ígérte, „csak" 1,5 másodperc lesz a különbség a két keverék között, ám péntek délután egy mért körben gyakorlatilag ennek a duplája volt.
A hosszú etapokon kisebb az eltérés, de a bokszstratégiát így is megnehezíti. Verstappen tavaly úgy aratta emlékezetes győzelmét a Mercedesek még emlékezetesebb ütközése után, hogy 12 kört ment a lágy gumikon, majd egy 22, és végül egy 32 körös etapot a közepeseken. A csapatok most talán remélni fogják, hogy a verseny nagyobb részét teljesíthetik a lágyakon, ez azonban a hőmérséklettől is függ majd.
És végül a köridőkről. A lágy gumikon Hamilton és Bottas fej fej mellett haladt; bár a brit versenyző átlaga volt a jobb, a normális köreiket nézve lényegében egyformán gyorsak voltak. A Ferrari – konkrétan Räikkönen, mert ő használta ezt a keveréket – nem tudta tartani velük a lépést, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a motor túlmelegedése miatt egy ideig biztosan nem is nyomhatta rendesen a gázt. A 10. és a 15. köre között cserébe nagyon egyenletesen ment, úgy tűnt, a Ferrari megint jól menedzseli a gumikat.
Átlagok a lágy gumikon
Nico Hülkenberg hosszú etapja azt sugallja, hogy a Renault kezdi gatyába rázni a versenytempóját. A közepes gumikon csak kevesen töltöttek a pályán elég sok kört, ők azonban mind nagyon hasonló időkre voltak képesek, beleértve Vettelt is, aki átlagosan alig 7 századot vert Ricciardóra. Íme:
Átlagok a közepes gumikon
A Ferrari tehát a pénteki adatok alapján sem egy mért körben, sem a hosszabb etapokon nem áll túl jól. Az SF70H potenciálja azonban mostanra mindenki számára nyilvánvaló lehet, és Arrivabene abszolút helyesen rámutatott, hogy a melbourne-i nyitónapon ugyanilyen reménytelennek látszott a helyzetük, vasárnap Vettel mégis legyőzte Hamiltont. Ez most is benne van a pakliban, de egyelőre a Mercedes a barcelonai favorit.
Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!