Talán nem túlzás sporttörténeti jelentőségű változásnak nevezni azt, hogy tavaly gazdát cserélt a Formula-1 kereskedelmi jogait 2100-ig birtokló cégbirodalom. Az új tulajdonos, az amerikai Liberty Media lényegében azonnal lemondatta Bernie Ecclestone-t, aki az 1970-es évektől kezdve a világ második legnépszerűbb sportágát faragta az autós gyorsasági világbajnokságból.
Ecclestone irányítása alatt az F1 többször is átalakult, de a brit üzletember mindig megoldotta, hogy pozícióban maradjon. A körülötte összegyűlt amerikai mágnások között viszont lényegében tehetetlen volt. Ecclestone érdemei elismerése mellett a bennfentesek alapvetően pozitívan értékelték, hogy a 87 esztendős veteránt egy háromtagú triumvirátus váltotta az F1 élén.
Még az sem aggasztotta a közvéleményt, hogy az új elnök-vezérigazgató, Chase Carey és a kereskedelmi igazgató, Sean Bratches egyáltalán nem járatos F1-es körökben, de levadászták sportigazgatónak Ross Brawnt, akit – legalábbis eleinte – a paddockban mindenki elfogadott, és azt várták tőle, hogy tervezett, stratégiai pályára állítja a sportág szabályalkotási folyamatát.
Az új menedzsmentnek tavaly szerencséje volt, hiszen Lewis Hamilton és Sebastian Vettel csatája miatt nőtt az érdeklődés a versenyek iránt, ezért alapvetően kedvező környezetbe érkeztek.
Azonban számos olyan problémával találkoztak, amelyekre az iparági ismeretek hiányában nem voltak felkészülve, ráadásul akadnak olyan területek is, amiket Bernie Ecclestone is bevallottan elhanyagolt, de idővel, türelemmel és befektetésekkel kiaknázható üzleti potenciált hordoznak magukban.
Közben a nyakukba szakadt a tízévente ismétlődő hatalmi harc is a csapatokkal megkötött szerződések miatt.
A Liberty egy rendkívül bonyolult, offshore cégeket is tartalmazó hálózatot vásárolt meg, ennek pénzügyi rendezését és átalakítását továbbra is végzik, nem mellékesen tőzsdére is vitték az anyavállalatot.
Végletesen leegyszerűsítve az a lényeg, hogy a tévétársaságoktól, a pályáktól, licencelt termékek gyártóitól (pl. videojátékok) és az F1 hivatalos szponzoraitól a kereskedelmi jogok tulajdonosa bevételeket szerez, ezek egy részét jogdíj címén (eltérő arányban) visszaosztja a csapatoknak, jelképes összeget fizet az FIA-nak. A bevételek nagyjából felét pedig működési költségekre fordítja, valamint nyereséget termel.
Tekintettel arra, hogy az F1-es csapatok költségei az elmúlt 30-40 év során az egekbe szöktek, és a saját szponzori bevételeik ezt a dohányreklámok betiltása (és a 2008-ban beütött válság) miatt már nem igazán követik, a jogtulajdonos – még Ecclestone irányítása alatt – kénytelen volt óriási összegű jogdíjkifizetéseket vállalni a csapatok felé.
A profit megtartása érdekében viszont a lehető legalacsonyabban tartották a saját kiadásokat
(ezért Ecclestone nem költött semmire, ami nem termelt azonnal bevételt), kiszipolyozzák a tévétársaságokat, a versenyek rendezőit és ezáltal áttételesen a szurkolókat is. A rendszer már recsegni kezdett, amikor az előző tulajdonos a hitelek visszafizetése után inkább kiszállt és jött a Liberty a szép, új világ ígéretével.
Noha az F1 működése roppantul összetett dolog, Ecclestone vezetésével mégis egy meglepően kis csapat irányította a sportág ügyeit. Ennek mellékhatása, hogy a döntések ki voltak téve az üzletember személyes szeszélyeinek, és bizonyos funkciók (például a központi marketingtevékenység) lényegében nem léteztek. A Libertynél úgy vélték, hogy ez így nem mehet tovább, ezért megkezdték egy új F1-es központi szervezet építését a St James’s Marketnél bérelt új irodában.
Ross Brawn vezetésével 2017 végére felállt egy technikai munkacsoport (a NASCAR mintájára), Sean Bratches pedig marketing- és szponzorációs szakembereket kapott.
A Forbes tavaly májusi értesülése szerint a Liberty 75 fős személyi állománya 150 főre növekszik, de az ügynökségekkel és egyéb beszállítókkal együtt a szám ennél valószínűleg sokkal nagyobb.
A bővítés első körben a közönségnek tett gesztusokban nyilvánult meg. Ecclestone korábban nagy vihart kavart azzal, hogy egy nyilatkozatban a szponzorok érdekeit a közönség elé helyezte, a Liberty viszont folyamatosan azt hangoztatja, hogy közelebb kívánják hozni a sportot a szurkolókhoz. Szinte rögtön elkezdték fellendíteni az F1 közösségi médiás csatornáit, így a korábban elhanyagolt terület a tartalmak és a követők száma terén is a legsikeresebb sportágak nyomába eredt.
Pozitívan fogadta a közönség azt is, hogy 2017 óta a pilóták és a csapatok is posztolhatnak rövid videókat az autójukról és a pályákról, ami ellen a tévétársaságok sem emeltek kifogást.
Szintén a közönségnek próbáltak kedveskedni az európai helyszíneken megjelenő szurkolói zónák (Fan Zone-ok) kialakításával. A korábban ajándéktárgypiacnak tűnő területeken családbarát játékok, szimulátorok, kerékcsereverseny, DJ-k és egyéb attrakciók jelentek meg, a paddockba bárpultok, pingpongasztalok és egyéb pihentető eszközök kerültek. Ezeket még úgy is értékelték a szurkolók, hogy kifejezetten bazári hatást keltettek, és a látványosságok még mindig nincsenek egy DTM-futamon, vagy az egykori World Series by Renault hétvégéken tapasztaltak szintjén. A folyamat várhatóan folytatódik az ajándéktárgy-áruházak bevezetésével, holott a terv a NASCAR-ban már megbukott.
Nyitottak a VIP-vendégek felé is: Paul Stoddart, Baumgartner Zsolt és Patrick Friesacher révén az F1-es hétvégék része lett az autóztatás az ősrégi Tyrrellekből épített kétüléses Minardikkal, továbbá az F1 Experiences márkanév alatt kibővítették a Paddock Club néven ismertté vált VIP-szolgáltatások tartalmát.
A közönség kiszolgálásával kapcsolatos törekvések – bár nem voltak világmegváltók – egészen addig pozitív fogadtatást élveztek, amíg a Liberty erőszakkal be nem vezette az F1 új arculatát. Hivatalosan az Abu-dzabi Nagydíj dobogóján leplezték le az új logót és az új éra kezdetét ígérő arculatot, de az interneten már napokkal korábban megkezdődött a háborgás a VHS-korszak gyengébb sci-fijeit idéző logó és feliratok miatt. Az „újítás” 2018-tól már mindenhol látható, ellentétben a hagyomány részeként kezelt grid girlökkel, akiket az Ausztrál Nagydíjtól gyerekek váltanak fel a rajtrácson.
Az F1 vezetése tavaly decemberben vetette fel, hogy a pályákon dolgozó hoszteszek már nem képviselik kellően a korszellemet, ezért megpróbálták átértékelni a szerepüket. A sajtóban és a közösségi médiában egyre
terebélyesedő vita közepette aztán inkább fogták magukat és betiltották az egész jelenséget, majd a Formula E példáját követve gyerekeket invitáltak a rajtrácsokra.
Az internetezők alapvetően ezt is elismerően fogadták, azt viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Liberty a korábbi szavazások és online felmérések után újabban már nem kíváncsi a közönség véleményére, nem folytatják az egyeztetést a szurkolókkal az őket érintő ügyekben.
Ha a pályákkal, a tévétársaságokkal és a szabályrendszerrel kapcsolatos újdonságok is érdeklik, akkor lapozzon!
