Bernie Ecclestone, az F1 korábbi ügyvezetője kulcsszerepet játszott a Force India megmenekülésében. A 87 éves üzletember a Forbesnak a csapat megvásárlása előtt adott nyilatkozatában a későbbi vevőt, a Lawrence Stroll által vezetett konzorciumot tartotta a legesélyesebbnek, sőt, biztos volt abban, hogy végül a kanadai üzletemberé lesz az istálló. Mint ismert, a Williamsnél versenyző Lance Stroll édesapját számos tehetős üzletember támogatta az adásvétel létrejöttében.
A Force Indiát július 27-én helyezték csődeljárás alá, majd 11 nappal később mentette meg a Stroll által vezetett konzorcium.
Szerintem Lawrence a legesélyesebb ajánlattevő. Meg fogja venni, eléggé biztos vagyok ebben
– nyilatkozta Ecclestone három nappal a csődeljárás megindítása után a Forbesnak. – Pár nap múlva pont kerül az ügy végére, én pedig nem félek tőle, hogy nem lesz minden rendben."
Ecclestone régóta társa Lawrence Strollnak, aki a Liberty Media érkezése előtt azon is elgondolkodott, hogy ajánlatot tesz a Forma-1 megvásárlására.
Az F1-et azonban végül a Liberty vette meg, amely ha nyíltan nem is mondta ki, nem kért Ecclestone jelenlétéből. A sportág évtizedekig mindenható urának tartott üzletember azonban ha nincs is ott a versenyeken, teljesen nem vonult vissza, mint azt a Force India eladásában betöltött szerepe is mutatja. „Az egész reggelt a Force India-üzleten dolgozó emberekkel töltöttem" – mondta a Forbesnak.
Nem csak Stroll, hanem a konzorciumban helyet kapó John McCaw Jr is jól ismeri Ecclestone-t. Ő az egyike a McCaw testvéreknek, akik úgy gazdagodtak meg, hogy saját telekommunikációs cégüket 12,6 milliárd dollárért 1994-ben eladták az AT&T-nek.
Négy évvel később John McCaw Jr nagyjából 40 millió dollárt fizetett Ecclestone-nak nyolc darab történelmi Ferrari sportkocsiért, amelyeket a már akkor sem elhanyagolható gyűjteményébe vásárolt.
A McCaw család számára nem ismeretlen a motorsport sem, John bátyja, Bruce, 1993 és 2002 között a PacWest Champcar-csapat tulajdonosa volt és olyan pilótákat alkalmazott, mint Mauricio Gugelmin, Mark Blundell vagy Scott Dixon.
A konzorcium élén álló Lawrence Stroll amellett, hogy fia a Williams pilótája, más módon is kapcsolatba hozható az autóversenyzéssel, többek között övé a kanadai Mont-Tremblant pálya, amelyet az egyik legszebb elhelyezkedésű aszfaltcsíknak tartanak, 1968-tól 1970-ig pedig F1-es futamoknak is otthont adott. Stroll üzlettársa közel három évtizede a 72 éves, tehetős hongkongi családból származó, a textiliparban utazó Silas Chou. Ketten együtt építették fel a Tommy Hilfiger divatmárkát, majd tették ezt a Michael Korsszal is, amelyet 2011-ben tőzsdére vittek. Az övék volt a luxusékszerekkel kereskedő Asprey is, amely a Ferrarit szponzorálta az 1990-es években.
A divatszakmából érkezett John Idol is, aki korábban a Michael Kors társtulajdonosaként és vezérigazgatójaként dolgozott együtt Strollal a cég felépítésén.
A pénzvilágból is tagjai a konzorciumnak, például Andre Desmarais, aki Kanada hetedik leggazdagabb családjának sarja.
A Power Corporation nevű családi vállalkozást édesapja, a néhai Paul Desmarais építette fel, fia jelenleg elnökként és társ-vezérigazgatóként dolgozik benne. Főként pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkoznak, de a kommunikációban és az energiagazdálkodásban is érintettek.
Szintén a pénzvilágot képviseli Michael de Picciotto svájci bankár is, aki korábban az egyik legnagyobb magánbank, a nagybátyja által alapított Union Bancaire Privée ügyvezető igazgatója volt.
Innen 2016-ban távozott, hogy az Engel & Völkers felügyelőbizottságának alelnöke legyen. A hamburgi székhelyű ingatlanközvetítő csúcsminőségű ingatlanokkal foglalkozik, amelyekbe a yachtok és a repülők is beletartoznak. Egyetlen név maradt a listán, méghozzá Jonathan Dudmané, aki a nagynevű ügyfelekre és azok családjaira szakosodott Monaco Sports and Management tanácsadócég vezetője. Többek között Lawrence Stroll is régóta Dudman ügyfele.