Aki egy kicsit is érdeklődik Kimi Räikkönen pályafutása iránt, valószínűleg legalább titkon reménykedett abban, hogy a finn pilóta ferraris pályafutása nem Sebastian Vettel árnyékában ér majd véget. Räikkönen 2014 óta finoman szólva sem volt sikeres a Scuderiánál, de Austinban megidézte azt a pilótát, akit korábban generációja egyik legjobbjának tartottak.
Ő valószínűleg még nem kezdte dörzsölni a tenyerét, de a körülmények már pénteken elkezdtek Räikkönen kezére játszani. Az esős szabadedzések lényegében haszontalannak bizonyultak a száraz időmérő és a napos időjárás közepette megrendezett futam kapcsán, Valtteri Bottas előre is bocsátotta, hogy elsősorban a szimuláció eredményeire kell majd alapozniuk a beállításokat.
Vasárnapra a mezőny nem tudott olyan szinten felkészülni, ahogy egy időjárási szempontból magától értetődő futamra, ennek is köszönhető, hogy alternatív taktikák és gumikkal kapcsolatos kételyek merültek fel. Ezek ritkán látható izgalmakat hoztak, és végül oda vezettek, hogy a Mercedes tőlük szokatlan módon beáldozták a pályán elfoglalt helyet egy gyorsabbnak vélt forgatókönyv kedvéért.
Räikkönen azonban két kulcsfontosságú pillanatban is meglepte őket.
A rajtnál majdnem két év után először pozíciót tudott javítani Lewis Hamilton megelőzésével, majd el is rontotta a brit pilóta taktikáját azzal, hogy hosszú körökön keresztül maga mögött tartotta a Mercedest, ami így nem tudott ideális tempót autózni. A 2007-es világbajnok mindkét esetben a legszebb éveit idézte azzal, hogy korrekten, de kérlelhetetlenül támadott és védekezett.
Azt kívülről csak találgatni lehet, hogy mi vezetetett Räikkönen részéről az attitűdváltozáshoz. Az Olasz Nagydíjon már ízelítőt adott ebből, akkor viszont a Ferrari nem volt elég gyors a győzelemhez. Az akkori fellángolást azonban Szingapúrban, Szocsiban és Szuzukában nem követte folytatás, ami nem azt támasztja alá, hogy elengedték a (talán nem is létező) gyeplőjét a szezon végére.
Azt viszont meg kell hagyni, hogy Vettel újabb öngóljai nagyon kellettek ahhoz, hogy a Ferrari ezen a hétvégén kénytelen legyen Räikkönenre építeni.
A német pilóta pénteken teljesen szükségtelenül összeszedett egy rajtbüntetést, ami még akkor is igen kínos baki, ha lényegében már csak az a kérdés, hogy Hamilton melyik futamon lesz világbajnok. Vettel ezzel lehetővé tette Räikkönen számára, hogy Hamilton mellől induljon, majd összeütközött Daniel Ricciardóval, visszaesett a középmezőnybe, kiírva magát a győzelemre esélyes pilóták sorából.
Ekkor lehetett arra számítani, hogy a Mercedes nem kockáztat, Vettel lemaradását látva inkább konzerválják Hamilton 2. helyét, ami világbajnoki címet ért a brit pilótának, de a stratégia révén megpróbálták az élre hozni a brit pilótát. A virtuális Safety Car alatti bokszkiállás általában ügyes húzás, most viszont nem vált be a pályán elfoglalt pozíció feladása, részben épp Räikkönen miatt.
Monzától eltekintve rég láthattunk Räikkönentől olyan precíz védekezést, mint Austinban.
Ez lehetővé tette a számára, hogy beváljon a Ferrari mérnökei által kitalált taktika, aminek a kulcsa az volt, hogy a finn pilóta 35 körön keresztül életben tartotta a lágy gumikat a második etap során. Ennél csak Lance Stroll ment többet a lággyal, ő 37 kört vállalt, de a rajtbaleset miatt vele már különösebb kockázat nélkül kísérletezgethettek, így is, úgy is utolsó lett.
„Az ember próbál tippelni, és érzésből menni – mondta Räikkönen a gumikezelésről. – Egy adott ponton a gumik tönkremennek, és akkor már nem sokat lehet tenni. Elég jót csatáztunk [Hamiltonnal], próbáltam feltartani őt, amíg csak tudtam. A [második] bokszkiállása után pedig már csak tartanom kellett az előnyt, adott köridőket futva, vigyázva a gumikra, mert a végén megint gondot okoznak. Sohasem tudni, mi lesz a vége, különösen egy olyan péntek után, amilyen most volt. Az első etap után már eléggé bíztam abban, hogy minden oké lesz, de
a végére elég szorosan alakult a helyzet, és 10 körrel a vége előtt nem én voltam a legboldogabb srác a világon.”
„A vége felé azonban minél közelebb kerültek hozzám, annál nehezebb volt a dolguk, és végül minden jól alakult.”
Ki kell emelni Max Verstappen szenzációs teljesítményét is, hiszen nem elég, hogy ismét a középmezőnyből kitörve lett 2. helyezett, 34 kört kibírtak az autóján a szuperlágy gumik, ráadásul a végén Hamilton vehemens támadásait is visszaverte. Az ott elvesztegetett másodpercek is aranyat értek a 2007-es világbajnoknak, aki megdolgozott a sikerért, de a körülmények is alaposan neki kedveztek.
Az F1-ben gyakran előfordul, hogy egy pilóta teljesítménye kapcsán különböző szempontok összemosódnak, és rosszul értelmezzük például a visszaesésük okait. Räikkönen kapcsán látható, hogy a Ferrarinál a világbajnoki címét követő szezon, a 2008-as sikerült gyengén, valamint 2014-től folyamatosan kikap a csapattársaitól, utoljára a 2013-as idénynyitón, Melbourne-ben győzött.
Talán akad, aki még emlékszik arra, hogy a 2013-as ausztrál győzelme is gumispórolós volt. Akkor még a Lotus színeiben csak kétszer ment ki a bokszba, az utána következő hat autó pedig háromszor, ezzel együtt Räikkönen a végén még egy leggyorsabb kört is nyomott. A szezon elsőfelében voltak még jó eredményei, aztán a Pirelli változtatott a gumik szerkezetén és Räikkönen is jogvitába keveredett a Lotusszal.
Räikkönen gumikezelési képességeit nemrég Vettel is méltatta.
Bár akkor a McLaren-Mercedes megbízhatatlansága miatt a világbajnoki cím elúszott, Räikkönen talán legjobb szezonja a 2005-ös volt, amikor az erőviszonyok felborítása érdekében betiltották a kerékcseréket. Akadt ugyan fiaskó, amikor a Nürburgringen Räikkönen pár kilométerrel a vége előtt az élről kiesett a kockára fékezett gumiktól eltörő futómű miatt, de ott is a bravúr küszöbén állt.
A híres, szuzukai futamon pályafutása legnagyobb győzelmét érte el, amikor a mezőny végéről rajtolva nyert és igázott le mindenkit. Monacóban a pole pozícióból indulva volt, hogy fél perccel is vezetett, mert ki kellett autóznia egy kerékcserényi időt, mégis óvni tudta az abroncsait, miközben az ellenfelei már alig tudtak befutni a verseny előtt felszerelt Michelinekkel.
A Ferrari versenyzője a futam utáni sajtótájékoztatón azt mondta, a győzelme akár a következő, Mexikói Nagydíjon megismétlődhet, de a Forma-1 realitásait és erőviszonyait látva jó esély van arra, hogy elődjéhez, Mika Häkkinenhez hasonlóan Räikkönen is az USA-ban érte el pályafutása utolsó futamgyőzelmét.
Jövőre a Saubernél az ismétlés már kiugró bravúr lenne, de az austini teljesítményéhez hasonló formával néhány dobogó még összejöhet, akár 40 évesen is.
„Szerintem az emberek nem értik ezt, de én tulajdonképpen nagyon boldog vagyok azzal, amerre tartok. Az én időm lejárt a Ferrarinál, megnyertem velük a világbajnokságot, és rengeteg versenyt is. Pilótaként különböző kihívásokat akarok, és nagyon szívesen megyek a [Sauberhez]. Nagyjából 40 percre vannak az otthonomtól, úgyhogy a családom is örülni fog. Szerintem talán ez a legjobb az egészben. Egy pillanatig sem voltam csalódott a döntés miatt, csak az érdekelt, hogy tudjam, mi fog történni. A többi kapcsán már elég régen vagyok az F1-ben ahhoz, hogy tudjam, hogyan mennek a dolgok, ha van szerződés, ha nincs. A dolgok különböző okokból történnek, és a végkifejlet kapcsán nagyon izgatott vagyok.”
