Neki többet ért a sportszerűség, mint a vb-cím - 90 éves Stirling Moss

A mai napon ünnepli 90. születésnapját Sir Stirling Moss, a legendás brit autóversenyző, aki a legidősebb élő Forma-1-es futamgyőztes.

Általánosan elfogadott közvélekedés, hogy a ma 90 éves Sir Stirling Moss a valaha élt legjobb versenyző, aki soha nem nyert F1-es világbajnoki címet. Persze, mindez nem a képességein múlt, hanem egyéb tényezők fosztották meg az autósport legnagyobb eredményétől. Portrénkban bemutatjuk az 50-es évek egyik legsikeresebb pilótáját.

„Sokszor kérdezték, hogy kit tartok a legjobbnak a versenytársaim közül. Erre mindig a te nevedet és [Alberto] Ascariét válaszoltam” – olvasható a Moss pályafutását bemutató, 1987-ben megjelent könyv előszavában. A fenti sorok nem mástól, mint az ötszörös világbajnok Juan Manuel Fangiótól, a Maestrótól származnak, ami önmagában rengeteget elárul a brit versenyző tehetségéről.

Sir Stirling Moss 2015-ben, a goodwoodi sebességfesztiválon Forrás: Getty Images/2015 Getty Images/Charles Coates

Pályafutása során Moss 529 versenyen indult, és ebből 212-t nyert meg, ami mai szemmel hihetetlennek tűnik. Ami a Forma-1-es karrierjét illeti, 16 futamgyőzelme ellenére sem tudott világbajnokságot nyerni, amivel máig csúcstartó. (A rekordot ideiglenesen többen is megdöntötték, de utána mindenkinek sikerült a pontverseny élén végeznie.) Eredményeinek köszönhetően 2006-ban Tazio Nuvolarival és Michael Schumacherrel együtt minden idők negyedik legjobb Grand Prix-versenyzőjének választották. Fangio, Ayrton Senna, valamint Jim Clark mögött.

Már fiatalon is közel volt a Ferrari-üléshez

Moss Londonban született, egy olyan családba, ahol mindkét szülő belekóstolt a motorsport világába. Édesapja, Alfred Moss amatőr versenyzőként 16. lett az 1924-es Indy 500-on, míg édesanyja hegyi versenyeken vett részt. Húga, Pat később sikeres raliversenyzővé vált. Ennek ellenére apja eleinte nem pártolta fia versenyzői terveit.

„Elszántan ellenezte. Amikor közöltem vele, hogy autóversenyző akarok lenni, azt válaszolta, elfelejthetem, mert nagyon veszélyes. Sokáig kellett puhítanom, mire végül megváltoztatta a véleményét."

Ifjúkorában atletizált és lovagolt, csakúgy, mint testvére. Tehetségesnek tartották, de 1948-ban átnyergelt az autóversenyzés világába. Moss szerint vannak hasonlóságok az állat és a gép irányítása között.

Az ifjú Sterling (az autóban) és édesapja, Alfred Moss Forrás: Getty Images/Reg Burkett

„Ugyanaz történik egy lovon, mint amikor bemegyünk egy kanyarba, és próbáljuk megtartani az autó egyensúlyát” – magyarázta egy 2012-es dokumentumfilmben a háromszor is Golden Globe-díjra jelölt színésznek, Sir Patrick Stewartnak.

Már pályafutása elején letette a névjegyét, és mindenféle kategóriában sikert sikerre halmozott. Mindezt brit autók volánjánál, hiszen Moss mindig is nagy patrióta volt. „Jobb tisztelettel vereséget szenvedni egy brit autóval, mint győzni egy külföldivel” – hangzik Moss leghíresebb mondása, amihez kevés kivételtől eltekintve tartotta magát.

Moss az 1951-es Svájci Nagydíjon, a 8. helyezett lett Forrás: Getty Images/2009 Getty Images/Klemantaski Collection

Az egyik ilyen 1952 lehetett volna: Moss az előző évben már a Forma-1-ben is bemutatkozhatott, egy verseny erejéig. Bizonyára nemcsak a Svájci Nagydíjon szerzett 8. helye keltette fel Enzo Ferrari érdeklődését, de az tény, hogy 1951 nyarán a Commendatore felajánlotta neki az egyik ülést. Moss édesapjával együtt annak rendje és módja szerint el is utazott az olaszországi Bariba, de csak azért, hogy megtudják, a pozíciót Piero Taruffi kapta meg. Moss igencsak megharagudott a legendás csapattulajdonosra.

„Nagyon mérges voltam. Azt gondoltam, hogy egy úriember ezt nem teheti meg. Akkor és ott megfogadtam, hogy soha nem fogok odaszerződni" – emlékezett vissza. Pályafutása későbbi szakaszában a Ferrarikat tekintette legnagyobb riválisának.

A következő három évben még elkerülték a sikerek a Forma-1-ben. Nem kapott állandó versenyzői ülést, ráadásul a brit gyártók autói és – egy harmadik helyet leszámítva – a Maserati sem bizonyultak elég erősnek a pontszerzéshez. Más kategóriákban viszont továbbra is szállította a jó eredményeket. Ezek közül a legjelentősebb a Monte Carlo-ralin szerzett második helye.

Fangio árnyékában

Az 1955-ös szezon hozta meg számára az áttörést, ugyanis az előző idényben visszatérő Mercedes ajánlott neki szerződést. A csapat vezéralakja nem más, mint az addigra már két világbajnoki címet begyűjtő Fangio volt. Ő képviselte a tapasztalatot, míg Moss a fiatalságot.

A német istállónak nem volt ellenfele, a Maestro toronymagasan végzett a pontverseny élén, Moss pedig életében először futamot nyert. Ráadásul ő lett az első brit, aki megnyerte hazai versenyét. A célvonalat kevéssel Fangio előtt szelte át, így sokakban, köztük magában a győztesben is felmerült a gyanú, hogy az argentin pilóta szándékosan hagyta őt nyerni. Fangio tagadta a vádakat, és mindvégig azt állította, hogy fiatal csapattársa aznap gyorsabb volt nála.

Moss és Fangio az 1955-ös Brit Nagydíj után Forrás: Getty Images/Bernard Cahier/Bernard Cahier

Ugyanebben az évben rendezték meg a Mille Migliát, ahol Moss élete legemlékezetesebb győzelmét aratta. Az elsőségért a Mercedes és a Ferrari versenyzői küzdöttek, végül Moss és navigátora, Denis Jenkinson alig több, mint 10 óra alatt, 159 km/h-s átlagsebességgel tette meg a távot, ami máig rekord. Igaz, a versenyt két évvel később betiltották. Ugyanebben az évben Moss – Peter Colinsszal együtt – a másik legendás közúti versenyt, a Targa Floriót is megnyerte.

Mille Miglia

A Mille Miglia egy 1000 mérföldes verseny volt az olaszországi közutakon. 1927-ben hozták létre válaszul arra, hogy az Olasz Nagydíjat Bresciából Monzába költöztették. Ennek megfelelően a rajt és a cél is Bresciában volt. A részvevőket 1 perc különbséggel indították úgy, hogy a leglassabb autók startolhattak legkorábban. Moss mellett mindössze két külföldi tudta megnyerni a versenyt: a német Rudolf Caracciola, valamint honfitársa, Huschke von Hanstein. A versenyt az olasz diktátor, Benito Mussolini ideiglenesen betiltotta, majd a második világháború jelentett nagyobb szünetet. 1957-ben két halálos baleset is történt – az egyik ráadásul kilenc néző életét is követelte –, a történtek miatt pedig végleg betiltották a versenyt. 1977-től ismét megrendezik, de csak 1957 előtt gyártott autókkal lehet részt venni rajta.

„A Mercedes lenyűgözött az odafigyeléssel a részletekre – mondta. – Egy szerelő szinte a semmiből bukkant fel egy tál forró levessel vagy törülközővel. Máskor megdobtak egy dollárral, hogy kitisztíttassam az utcai autóm, és összeférjen a Mercedes csillogó imázsával. Azt viszont eltitkoltam, hogy eltettem az egy dollárost és magam pucoltam ki a kocsit."

Az 1955-ös évet beárnyékolta a Le Mans-i 24 órás versenyen történt tragédia, ami több mint 80 ember halálát okozta. Az év végén a Mercedes kivonult az autósportból, és gyártóként csupán 33 évvel később tért vissza. Moss újra a Maseratihoz szerződött, de ismét meg kellett elégednie a Fangio mögötti második hellyel.

Goodwoodban is köszöntötték Mosst a 90. születésnapja alkalmából

A következő szezonra teljesült a vágya: végre beülhetett egy versenyképes brit autóba. Az idény második felében három futamot is meg tudott nyerni a Vanwall-lal, de harmadszor is Fangio mögött végzett. Hogy miért nem tudott soha felülkerekedni mentorán, arra egykori csapattársa, Tony Brooks próbált magyarázatot találni. „Egyszerűen Fangio rendelkezett a legjobb adottságokkal, Stirlingnek pedig mindig többet kellett nyújtania, hogy elérje ugyanazt a szintet" – mondta nemrég a Forma-1 hivatalos podcastjában.

Negyedszer is második

1958-ban Moss megkapta az esélyt, hogy végre megszerezze a vb-címet. Fangio gyakorlatilag visszavonult, csupán két versenyen vett részt a szezonban, így ő lett a bajnokság legnagyobb esélyese. Ennek megfelelően jól is kezdett, az Argentin Nagydíjon elsőként intették le egy Cooper volánja mögött.

Hawthorn és Moss az 1958-as Belga Nagydíjon Forrás: Getty Images/Bernard Cahier/Bernard Cahier

A többi versenyt a Vanwall-lal teljesítette, amivel további három győzelmet és egy második helyet szerzett. Az autó azonban annyira megbízhatatlan volt, hogy Mossnak ötször is fel kellett adnia a futamot. Így eshetett meg, hogy hiába nyert négyszer is a szezonban, végül a mindössze egy futamgyőzelemmel rendelkező Ferrari-pilóta, Mike Hawthorn lett az első brit világbajnok, csupán 1 pont különbséggel.

A bajnokság kimenetelét nagyban befolyásolta a Portugál Nagydíj. Egyrészt Moss egy kommunikációs hiba miatt azt hitte, hogy övé a leggyorsabb kör, ezért nem törekedett arra, hogy elvegye azt valódi tulajdonosától, Hawthorntól. Másrészt a futam után Moss annyira sportszerű volt, hogy az végül a bajnoki címébe került. A Vanwall versenyzője ugyanis meggyőzte a sportfelügyelőket, hogy ne zárják ki honfitársát, aki ugyan a menetiránnyal szembe gurulva próbálta újraindítani a Ferrarit, de mindezt a pálya mellett tette.

Moss és Tony Vandervell Forrás: Getty Images/Bernard Cahier/Bernard Cahier

„Mindez egy világbajnoki címembe került. Na és aztán? – tette fel a költői kérdést Moss. – Mindennél jobban szerettem volna kivívni a többi pilóta tiszteletét."

Kibékülés Enzo Ferrarival

Az 1958-as Marokkói Nagydíjon Moss csapattársa, Stuart Lewis-Evans halálos balesetet szenvedett, Tony Vandervell, a csapat tulajdonosa pedig kivonult a Forma-1-ből. Moss Rob Walker privát csapatához szerződött. A következő két évben Cooperrel és Lotussszal is nyert futamokat, de az 1960-as Belga Nagydíj szabadedzésén mindkét lábát eltörte. (Igaz, ő olcsón megúszta, hiszen azon a hétvégén Mike Taylornak a pályafutását, Chris Bristow-nak és Alan Stacey-nek pedig az életét követelte egy-egy baleset.)

1961-ben ismét felhívta magára Enzo Ferrari figyelmét. Az olasz istálló az egyik legsikeresebb autóját, a „cápaorrú" néven elhíresült Ferrari 156-ot építette a szezonra. A hatalmas várakozások ellenére Moss maga mögött tudta tartani az olasz istálló mindhárom versenyzőjét a szezonnyitó Monacói Nagydíjon, ami a Commendatorét is lenyűgözte. A haraggal végződő találkozásuk után majd' tíz évvel Moss Maranellóba utazott.

Moss az 1961-es Monacói Nagydíj megnyeréséért járó trófeával Forrás: Getty Images/2005 Getty Images/Keystone

A tervek szerint Ferrari eladott volna egy autót Walkernek, hogy a brit pilóta azzal versenyezhessen. Még azt is eltűrte volna, hogy az autót kékre fessék át, annyira szerette volna Mosst a saját kocsijában látni.

A kis híján halálos baleset

A házasság azonban sohasem jött létre. Egy szezon előtti versenyen Goodwoodban a brit pilóta hatalmasat bukott, és 38 napra kómába esett. A rendkívül népszerű versenyzőért egy egész nemzet aggódott. Moss végül túlélte a balesetet, de további hat hónapig testének bal oldala részlegesen lebénult.

A pilóta a mai napig az autót hibáztatja a történtekért, és hangsúlyozza, hogy ez egy Ferrariban nem történhetett volna meg. „Amit mindennél jobban tisztelek a Ferrariban, hogy az autó műszaki hibája soha nem okozott halálos balesetet. Ha már Goodwoodban is Ferrarival mehettem volna, akkor ez a baleset biztosan nem következik be, és még számos sikert érhettünk volna el" – jelentette ki.

A Lotus-Climax roncsa Moss goodwoodi balesete után Forrás: Getty Images/Victor Blackman

A baleset következtében Moss visszavonult, és innentől kezdve nagyon ritkán ült versenyautóba. Utoljára 2011-ben, 81 évesen vett részt autósport-eseményen, de a következő években is vállalt néhány szereplést, minden alkalommal nagy tisztelet övezte. 2016-ban egy mellkasi fertőzés következtében kórházba szállították, azóta visszavonult a nyilvánosságtól, hogy több időt tölthessen családjával.

Moss hazájában az egyik legismertebb híresség volt az 50-es években, rengeteg médiaeseményen jelent meg. A közutakon is sokat emlegették a nevét, hiszen a rendőrök körében elterjedt, hogy a gyorshajtáson kapott sofőröket a „mit képzel, ki maga, Stirling Moss?" megszólítással „üdvözlik". Saját bevallása szerint ez egyszer magával a névadóval is megtörtént.