Miközben a világon minden nagyobb rendezvényt, bajnokságot törölnek vagy elhalasztanak, a Forma-1 ismét megmutatta, miért különc a sportvilágban: az Ausztrál Nagydíj szervezői és a sportág vezetői iszonyatos bénázást követően, az első szabadedzés tervezett kezdete előtt két órával nyomták meg a delete-gombot a szezonnyitó versenyre, és tájékoztatták erről az érintetteket. Bravó, nem volt gyors, de legalább lassú.
Az egész döntés hátteréről nem sokat tudunk, különféle jelentések érkeznek, melyekben információk és találgatások keverednek, de annyi biztos, hogy a Forma-1 vezetése csúnyán lejáratta magát, bármilyen válaszokra vártak az ötcsillagos szállodákban, konferenciatermekben és egyéb helyeken.
Pedig tavaly úgy tűnt, jó irányba indultak el a Japán Nagydíj időmérőjének tájfun miatti elhalasztása kapcsán, amikor végre nem tököltek túl sokáig az elkerülhetetlen döntéssel. Most azonban ismét korábbi arcukat mutatták a kínos tragikomédiával.
Az F1-et birtokló vállalat, a Liberty Media elnöke, Chase Carey a tőle megszokott üres frázisokkal állt a nyilvánosság elé Melbourne-ben. Ross Brawn, a Formula One Group sportért felelős igazgatója már valamivel több betekintést nyújtott az eseményekbe. „Optimisták voltunk azzal kapcsolatban, hogy el tudjuk kezdeni a szezont, futhatunk egy remek versenyt és hozhatunk egy kis felüdülést ezekbe a nehéz időkbe" – magyarázta.
Eddig oké, és itt ki is fogytunk az érvekből (melyeket a Ferraritól korábban már hallottunk) az eredeti forgatókönyv, vagy a legalább zárt kapus Ausztrál Nagydíj mellett. Bár ha úgy vesszük, a valódi szereplőkkel forgatott közepesen gyenge szitkom végül is némi szórakozással szolgált a sportág követőinek.
„Arra jutottunk, hogy a Forma-1-es család minden tagja, valamint a nagyközönség biztonsága, valamint a sportszerű versengés prioritást élvez" – áll a kiadott közleményben. Mi tartott ennyi ideig rájönni erre?
Ami valószínűleg mindenkit meglepett, az ennek a problémának a gyors terjedése"
– nyilatkozta Brawn. Azt vajon tudják, hogy létezik vezeték nélküli telefon?
Már napokkal ezelőtt fokozódott a nemzetközi helyzet, bármikor hátraarcot fújhattak volna, hiába hirdették a Bahreini Nagydíj zártkapussá tétele után is, hogy Ausztráliában minden folytatódni fog a tervek szerint.
Tulajdonképpen nem is az a kínos, hogy az utolsó pillanatig halogatták a lépést, mint ahogy talán a legtöbbünk egy fogorvosi kezelést, hanem az, hogy mindezt az első edzés előtt két órával tették meg.
Amikorra már jó néhány néző elzötykölődött tömegközlekedéssel a pályához és gyűlt össze annak bejáratánál. Pont azok, akiket elvileg védeni kellene.
A McLaren-csapattag pozitív koronavírus-tesztjét helyi idő szerint csütörtökön este jelentették be, az istálló pedig szinte azonnal bejelentette, hogy nem indul a versenyen, nem törődve az esetleges anyagi veszteségekkel. Több csapat ugyanígy cselekedett, Kimi Räikkönen és Sebastian Vettel már egy helyi idő szerint hajnali reggeli géppel elrepült, meg sem várva a hivatalos döntést.
„Az egész folyamat este kilenc óra körül kezdődött, és nagyon sok problémán kellett átrágnunk magunkat, össze kellett hívnunk a csapatokat. Mindez időt vesz igénybe, nincs önkényuralom, hogy egyszerűen csak hozunk egy döntést, nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni" – mentegetőzött Brawn. Ellentmondó ezzel, hogy állítása szerint készültek protokollal egy hasonló esetre.
Amire, valljuk meg, számítani lehetett, hiszen egy héttel a verseny előtt már több mint egy tucat koronavírusos fertőzöttről tudtak a hatóságok Victoria államban, ahol Melbourne található.
És persze a Forma-1 fokozottan veszélyeztetett a járványban, tekintve a sok utazást. Az Ausztrál Nagydíjon dolgozókból csütörtök délutánig vírustesztre szállított 9 személyből 7 nem volt fertőzött, de nyilván egyetlen kivétel is elég volt a dominó beindításához.
Az igazi fejetlenség ekkor mutatkozott meg. „Végigvettük az egészségügyi hatóságokkal, hogy mi történne, ha van egy eset, öt eset, tíz eset. Amit soha nem lehet előre tudni, hogy a fertőzöttnek milyen kapcsolata volt a körülötte levőkkel" – mondta Brawn. Azért az sejthető, hogy az illető nem egy lakatlan szigeten volt lakatos; a csapatok versenyzési, logisztikai és a vendéglátó részlegein dolgozók egyaránt sokakkal állnak kapcsolatban, fogdosnak-rakodnak ezerféle dolgot. „A folyamatokat, hogy mi történik, ha valaki pozitív lesz, vagy többen is azok lesznek, előre lefektettük, és szerintem nagyon jól működtek."
Kérdés, ki látta még így az intézkedéseket, melyek inkább hasonlítottak egy lyukas mentőcsónakra.
Az önfényezés megtörtént, és az álszentség persze nem áll távol az F1-től, elég csak azon friss bejelentésre gondolni, hogy egy meglehetősen szennyező olajcéggel bővítették a hivatalos szponzorok körét, miközben vígan hirdetik a környezetvédelmi törekvéseket. Szintén árulkodó, hogy az F1 hivatalos csatornáin előzetesen elvétve tűnt fel az egészségügyi helyzet, és órákon keresztül másról sem esett szó, csak a McLaren kilépésének tényéről. Érthető, hogy szóbeszédeket nem terjesztenek, meg hogy nem reklámozták Lewis Hamilton véleményét, de nem dughatják homokba a fejüket.
Korábban az volt a terv, hogy ha egy csapat az utazási korlátozások miatt nem jut el Melbourne-be, törlik a versenyt. Miért kellett görcsösen ragaszkodni hozzá és bizonytalanságban tartani a közvéleményt, miután kiderült a pozitív vírusteszt? Miért hiányzott a döntési lánc?
Elképzelhető, hogy az F1 vezetése és a szervezők egymásra vártak a nehéz, jelentős anyagi kárral járó döntés meghozatalában, valamint az ezzel járó felelősség vállalásában, és előbbi nem volt kellően erélyes.
A csapatok reakcióin hamar látható volt, hogy legfeljebb nagyon foghíjas mezőnnyel lehetett volna „verseny", a 2005-ös USA Nagydíjhoz hasonló bohózattal (azon a futamon 6-an indultak el, miután a Michelin partnerei biztonsági okokból nem vállalták a rajtot).
A mohó F1 így a pénzen túl a méltóságából is vesztett, és örülhet, ha ennyi marad a kár, nem kell emberéleteket is felírni a listára. Mellesleg ironikus, hogy úgy néz ki, a történelem legtöbb versenyből álló bajnoksága helyett az idei az elmúlt 40 év egyik legrövidebbje lesz.
