Third-placed Spanish world champion Fernando Alonso (L) of Renault sprays champagne onto victorious Finnish driver Kimi Raikkonen (R) of McLaren Mercedes to congratulate him in his victory during the podium ceremony in the Formula One Japanese Grand Prix at the Suzuka Circuit in Suzuka, central Japan, 09 October 2005. Raikkonen produced a stunning performance to race through the field and secure his seventh win of the year in the Japanese Grand Prix. AFP PHOTO / Kazuhiro NOGI (Photo by KAZUHIRO NOGI / AFP)
Vágólapra másolva!
Pályafutása egyik, ha nem a legszebb győzelmét Kimi Räikkönen a 2005-ös Japán Nagydíjon érte el. Egykori szerelője felidézte, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük, mielőtt jött a jól megérdemelt lazítás.
Azok a szurkolók, akik már hosszabb ideje követik a Forma-1 eseményeit, biztosan emlékeznek a 2005-ös Japán Nagydíj eseményeire: az akkor még a McLarent erősítő Kimi Räikkönen a 17. helyről rajtolva győzött, miután az egykörös szisztéma szerint megrendezett időmérőn eleredt az eső, mire teljesíthette a mért körét.
Räikkönen szenzációsan tört előre, miután balszerencsés volt az időmérőn Forrás: AFP/Kazuhiro Nogi
Fernando Alonso addigra már megnyerte pályafutása első világbajnoki címét, de a konstruktőri trófea sorsa még nyitott volt. A McLarennek igyekeznie kellett, mert a Renault ebben az értékelésben is jobban állt, így nem jött jól, hogy Räikkönen csak a 17. helyről, Juan Pablo Montoya pedig csupán a 19. kockából kezdhetett, miközben a Renault-val Giancarlo Fisichella a 2. helyről indult, bár az újdonsült világbajnok Alonso is csak a 18 lett.
Marc Priestley, a McLaren akkori szerelője a The Mechanic című könyvéből idézve a YouTube-csatornáján felidézte,
teljesen meg volt győződve arról, hogy Raikkönen a 17. helyről is felzárkózhat a mezőny elejébe,
és abban is bízott, hogy Montoya is pontokat menthet, ezzel életben tartva a konstruktőri reményeiket. A kolumbiai pilóta balesetbe keveredett, de a finnre lehetett számítani.
„Hátborzongató volt látni, ahogy egyre előrébb kerül és egymás után vadássza le az autókat. Olyan jól csinálta, hogy még nagyobb nyomás nehezedett ránk, mert gyors és gördülékeny bokszkiállásokat kellett teljesítenünk. Szerencsére mindegyik jól sikerült és Kimi felzárkózása folytatódott. Az utolsó bokszkiállás után Kimi csupán 2 másodperccel a másik Renault-val az élen álló Giancarlo Fisichella mögé ért vissza” – idézett a könyvből.
Az Elvisnek is becézett szerelő ezután hozzátette, „leírhatatlan” feszültséget éltek át a tankolások során, mert
Räikkönen hihetetlenül jól versenyzett, de a két bokszkiállás során a szerelőkön múlt a sikere vagy a kudarca.
„Ha elrontottunk volna egy bokszkiállást és elvesztegettünk volna néhány másodpercet, nem csupán visszavetettük volna az előmenetelét az élmezőny felé, hanem egy csomó autó mögé szorult volna, amik megelőzésével már sok időt eltöltött.”
A sztori Priestley saját szavaival
A finn pilóta az utolsó körökben levadászta a Renault versenyzőjét is, Priestley visszaemlékezése szerint tűkön ülve figyelték az eseményeket a garázsban, de mivel Fisichella okosan védekezett Räikkönen támadásaival szemben, kezdte azt gondolni, hogy mégsem jön össze a tündérmesébe illő győzelem. Amikor viszont sikerült az előzés, a garázsban is felszabadult ünneplés kezdődött.
„Egy kicsit olyan volt, mint amikor Lewis Hamilton megnyerte az első világbajnoki címét 2008-ban, előtört belőlünk az öröm, mert a felügyelemlett feszültség és frusztráció egy pillanat alatt felszabadult” – mondta, és ez még csak a kezdet volt: a leintés után igazi örömünnep kezdődött a McLarennél, de az aznap legyőzött Renault szerelőit sem kellett félteni.
„Ugráltunk örömünkben a bokszutcában. Korábban elkeseredtünk, mert alulmaradtunk a szezon során az egyéni világbajnokságban és Fernandóé lett a cím, aztán a verseny elején Montoya összetörte az autót, és tudtuk, hogy nagy gyomrost kapott az esélyünk a konstruktőri világbajnokságban is. Ez a csalódottság elsöprő örömmé és kitörő érzelmekké alakult.”
Az ünneplő szerelők között Priestley balra látható
„Ugrándozva ölelgettem az összes csapattársamat, felmásztam a drótkerítésre és integettem a célba érő Kiminek, aztán pacsiztam mindenkivel a bokszfalon, a Ron Dennisekkel és Martin Whitmarshokkal is. Aztán a renault-s srácok is gratuláltak, ami nagyon szép pillanat volt.”
Egy pillanatra Dennis is elengedte magát
A McLarent akkoriban még az istálló legendás csapatfőnöke, Ron Dennis irányította, ő híresen vonalas volt és általában semmilyen lazaságot vagy tökéletlenséget sem viselt el. Priestley korábban felidézte, hogy Räikkönen 2006-os megviccelése vagy a 2006-os Ausztrál Nagydíj utáni buli is kiverte a biztosítékot a McLaren első emberénél, 2005-ben viszont nem bánta, ha a szerelők barátkoznak a rivális csapat tagjaival.
Dennis később nem bánta, ha a szerelők a renault-sokkal együtt ünnepelnek Forrás: AFP PHOTO / Yoshikazu TSUNO
„Akkoriban csodálatos kapcsolatban voltunk a Renault-csapat srácaival, keményen küzdöttünk egymás ellen a bajnokságban és végül ők kerültek ki győztesen, de a két csapat így is nagyon jóban volt. Amikor a szezon végén megnyerték a [konstruktőri] világbajnokságot,
Ron Dennis azt mondta nekünk – és ez nagyon nem volt rá jellemző -, hogy fogjunk annyi pezsgőt, amennyit csak elbírunk, és menjünk át a Renault szomszédos garázsába,
aztán locsoljuk rájuk, ünnepeljünk velük. Ennyire nagyszerű volt a csata. Megérdemelték a győzelmet, mert megbízhatóbb volt az autójuk, mi szélvészgyorsak voltunk, de az autó és a motor túl sokszor felmondta a szolgálatot.”
„Amikor Kimi elorozta a győzelem Fisichellától az utolsó szuzukai körben, a renault-s srácok is viszonozták a gratulációt” – emlékezett vissza Priestley.
Országokon átívelő buli következett
Ahogy ez lenni szokott, a stábot nem kellett kétszer kérni, hogy megünnepeljék a nem mindennapi sikert, és ebben az is jól jött, hogy Szuzuka környéke elszigetelt, és közel sem olyan felkapott, mint mondjuk Tokió. Az egész mezőny a pályán lévő karaoke bárban engedte ki a gőzt.
Akkoriban még megengedték, hogy a szerelők felmásszanak a drótkerítésre, jobbra piros kesztyűben Priestley is megtette Forrás: AFP/Toru Yamanaka
„A legnagyobb, legvadabb buli volt, mert már nem voltak ott a tévések, az újságírók, sehol sem voltak kamerák, akkoriban még mobiltelefonok sem. Bármi belefért, úgyhogy vasárnap este elszabadult az őrület, majd rögtön átmentünk Kínába, mert a következő hétvégén újabb verseny között. Nekem és a csapatom néhány tagjának úgy emlékszem,
szerdáig nem kellett kimennünk a pályára, úgyhogy hétfő reggel átrepültünk Sanghajba, és lényegében hétfő délután, este, és egész kedden folytatódott az ereszd el a hajam,
mielőtt valamikor kedden este, teljesen szétcsúszva aludtunk egy nagyot, hogy szerda reggelre összeszedjük magunkat, kiérjünk a pályára és rendezzük a sorokat a következő verseny előtt.”
„Ez egyike volt azoknak a versenyeknek, amelyeket a leginkább megünnepeltem az egész pályafutásom során, és nagyon örültem, hogy Kimivel és a McLaren akkoriban csodálatos csapatával tehettem meg. Ez volt az egyik kedvenc, leginkább megünnepelt és legbüszkébb pillanatom a McLarennél töltött pályafutásom során, hogy tagja lehettem Kimi gárdájának, ami az elkeserítő szombat után ilyen különleges eredményt ért el.”
