Miért nem akart elindulni Senna a futamon, amelyen halálos baleset érte?

Egykori csapattársa, Gerhard Berger elárulta, már évekkel Ayrton Senna halálos balesete előtt felmerült az ötlet, hogy biztonságosabbá tegyék a Tamburello-kanyart. A Williams akkori főtervezője, Adrian Newey egészen a 27 esztendővel ezelőtti tragédiáig nem gondolt bele, hogy autójában valaki meghalhat.

Május 1-je 1994 óta a Forma-1 alighanem legismertebb és egyik legszomorúbb évfordulója, hiszen ezen a napon halt meg Ayrton Senna. A néhai háromszoros világbajnok a San Marinó-i Nagydíj 6. körében, a Tamburello-kanyarban csapódott a falnak, és a leszakadó felfüggesztés miatt végzetes sérüléseket szenvedett.

Berger könnyebb sérülésekkel megúszta a horrorisztikus balesetet Forrás: Getty Images/Paul-Henri Cahier/Paul-Henri Cahier

Az elnyújtott balkanyarban már az azt megelőző években is voltak hatalmas balesetek, többek között Nelson Piquet és Riccardo Patrese is óriásit bukott azon a szakaszon. Ők megúszták, mint ahogyan Gerhard Berger is, ám az osztrák pilóta könnyen a lángok áldozatává válhatott volna, ha nem érkezik gyorsan a segítség. Nemrég ő beszélt arról, hogy miközben a kórházban feküdt, Sennával megállapodtak, hogy tesznek valamit az ügy érdekében.

Az egészben az volt a tragikus, hogy megegyeztünk, hogy biztonságosabbá kell tennünk azt a kanyart

– utalt a brazil versenyző későbbi tragédiájára a BR podcastban. – Hatalmas volt a sebesség, miközben kicsi volt a bukótér, aminek a végén betonfal volt. Ilyenkor előfordul, hogy a dolgok rosszul sülnek el.”

Mindezt olyannyira komolyan gondolták, hogy egy két hónap múlva esedékes teszten meg akarták vizsgálni, hogy a falat miképpen lehetne áthelyezni. Ám amikor odaértek, csalódniuk kellett. „Benéztünk, és láttuk, hogy a fal mögött víz van: egy patak folyt keresztül, ezért nem volt olyan egyszerű elmozdítani – emlékezett vissza. – Ezen a ponton hagytuk az egészet, és visszaültünk az autóinkba.”

Bár tény, hogy Senna halálát nem maga a becsapódás okozta, hanem az azt követő pillanatokban szenvedett végzetes sérülést, de minden bizonnyal ez is másképpen történt volna, ha a versenyzők erélyesebben lépnek fel.

Azonban a brazil pilóta, illetve az egy nappal korábban szintén halálos balesetet szenvedő Roland Ratzenberger előtt a Forma-1 1982-ben vesztette el a mezőny egyik tagját versenyhétvégén, így Bergerék egyre kevésbé számoltak ezzel a lehetőséggel.

1994-ben Senna is bukott a Tamburellóban, de neki nem volt akkora szerencséje, mint egykori csapattársának Forrás: AFP/Jean-Loup Gautreau

„Nem szabadott volna elfogadnunk [a veszélyt], és találnunk kellett volna valamilyen megoldást. Azonban akkoriban ezt választottuk, aminek nem lett jó vége. Amikor az ember fiatal és rengeteg kockázatot vállal, nagyon távolinak tűnik, hogy valaki megsérülhet, vagy akár meg is halhat. Nem engedi, hogy ezek a gondolatok befészkeljék magukat a fejébe.”

A három éven át Senna csapattársaként is versenyző expilóta ma már másképp gondol vissza az akkori körülményekre,

ráadásul az élet rendszeresen szembesíti azzal, hogy a Forma-1 az ő idejében még messze volt a mai értelemben vett biztonságtól. Berger elmondása szerint ugyanis az autogramosztások során mindig egy könyvet visz magával, amiben az akkori kollégái szerepelnek, és miután átlapozza azt, látja, hogy „nem sokan maradtak, akik aláírhatnának”.

Sainz: Senna rendkívüli volt

Ugyan ma már a mezőny tagjainak többsége Senna halála után született, sokak számára még mindig etalon lehet a brazil versenyző pályafutása. Közéjük tartozik Carlos Sainz is, akit még Imolában kérdeztek arról, hogy miként viszonyul a sokak által minden idők legjobbjának tartott legendához.

Ami engem illet, mindent tudok, amit tudni lehet [róla] a dokumentumfilmek, könyvek és a paddockban terjedő információk alapján, illetve azoktól, akik dolgoztak vagy találkoztak vele

– idézi a Ferrari pilótáját a Forma-1 hivatalos honlapja. – Ugyanakkor a személyes oldala kevésbé ismert, még a sok videó és a YouTube-on megtalálható híres interjúk ellenére is.”

Sainz úgy fogalmazott, hogy ezekben a videókban Senna olyan legendának tűnik, amilyen valójában is volt. Hozzátette, minden F1-es versenyző számára érzelmekkel teli, amikor Imolában jár, hiszen tudják, hogy a sportág itt vesztette el azt az embert, aki „valószínűleg a legkülönlegesebb tehetsége volt”. Olyannyira, hogy messze nem csak az ő közösségük tartja nagyra az örökségét.

Sainz szerint minden versenyző érzelmes pillanatokat él át Imolában Forrás: Getty Images/2021 Getty Images/Mark Thompson

„Amikor a MotoGP versenyzői, valamint más területen dolgozó emberek a Forma-1-ről beszélnek, mindig megemlítik Ayrton Sennát, és azt, hogy mennyire különleges volt – magyarázta. – Szerintem minden sportember tudja, hogy Ayrton milyen rendkívüli volt, és ezeknek a YouTube-videóknak és dokumentumfilmeknek köszönhetően mindannyiunk számára világossá válik, hogy mennyire más volt [mint a többiek].”

Newey nem gondolta, hogy meghalhatnak az autójában

Amikor Sainz azokról beszélt, akik együtt dolgoztak Sennával, akár Adrian Newey-ra is gondolhatott. Az azóta a McLarent is megjárt, manapság pedig már jó ideje a Red Bullnál tevékenykedő mérnök akkoriban a Williams világverő autóit tervezte, amelyek sok bosszúságot okoztak Sennának.

Ayrton megnyerte a ’91-es bajnokságot, de rájött, hogy az esetek többségében a Williams erősebb kocsival rendelkezett

– idézte fel a közel 30 évvel ezelőtti időszakot Martin Brundle-nak. – ’92-ben és ’93-ban ezt be is bizonyítottuk neki, ezért mindenre elszánt volt annak érdekében, hogy csatlakozzon a Williamshez, hiszen őt a siker motiválta.”

Ez végül az 1994-es idényre valósult meg, miután a brazil pilóta elhagyta az egyre lejjebb süllyedő McLarent. Newey elárulta, hogy a háromszoros világbajnok már a közös munka legelején bizonyította elhivatottságát.

„Amikor először látogatott el a gyárba, enyém volt a feladat, hogy körbevezessem őt – jelentette ki. – Beszéltem neki a ’94-es autó néhány jellegzetességéről, ő pedig négykézlábra állva nézte és próbálta értelmezni. Hihetetlenül kíváncsi volt.”

Ám hiába a nagy remények, a kocsival nem volt minden rendben, főleg aerodinamikai értelemben voltak gondok, amelyek negatívan befolyásolták az autó vezethetőségét.

Senna mindezt az időmérőn még képes volt kompenzálni, és az első három hétvégén egyaránt a pole pozícióból indulhatott, ám Newey szerint az már túl sok volt neki, hogy mindezt körről körre megismételje a futamon. Ennek következtében szörnyen kezdte az évet (bár hozzá kell tenni, hogy a Csendes-óceáni Nagydíjon Mika Häkkinen ütötte ki a versenyből).

Sennát felzaklatta Ratzenberger halála, de végül elindult a versenyen Forrás: AFP/Jean-Loup Gautreau

„Úgy érkeztünk meg Imolába, hogy Schumacher az első három futamot egyaránt megnyerte [valójában az első kettőt, a San Marinó-i Nagydíj volt a harmadik – a szerk.], Ayrton pedig egyiket sem fejezte be, így a bajnokságban jelentős volt a lemaradása. Úgy ment Imolába, hogy meg akarja kezdeni a felzárkózást, aztán jött a szombati tragédia.”

Ratzenberger balesete annyira felzaklatta Sennát, hogy a futamról való visszalépést is fontolgatta, de balszerencséjére az indulás mellett döntött.

A tragédia után többek között Newey ellen is büntetőeljárás folyt, végül 11 évvel az eset után mentették fel. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy semmilyen mértékben nem tartja magát hibásnak.

„Főként abból a szempontból kellett elszámolnom saját magammal, hogy mi volt az én felelősségem abban a szörnyű napban, mivel járultam én hozzá a történtekhez. Tudom, hogy ostobán hangzik, de korábban soha nem gondoltam arra, hogy egy általam tervezett autóban valaki meghalhat.”