Könnyen lehet, hogy George Russell a Mercedes színeiben kezdheti meg a következő szezont a Forma-1-ben, hiszen az elmúlt hónapokban folyamatosan pletykáltak arról, hogy hamarosan bejelentik a szerződtetését. Ha ez megvalósul, akkor nyilvánvalóan neki is meg kell szoknia egy másmilyen környezetet, de a helyzet nem lesz teljesen új a brit pilóta számára.
Tavaly ugyanis ő helyettesítette a koronavírusos Lewis Hamilton a szezon utolsó előtti futamán, a Szahíri Nagydíjon. Russell sokáig vezetett, de egy elrontott kerékcserét és egy defektet követően a pontszerzésért is meg kellett küzdenie. Az akkor 22 éves versenyző borzasztóan csalódott volt, és ezt a rádióban és a kamerák előtt is a világ tudtára adta. Mostanra azonban úgy vélekedik, hogy sokkal többet tanult így, mint ha akkor sikerült volna diadalmaskodnia.
A győzelemmel és a sikerrel könnyű megbirkózni, a kudarc kezelése tesz azzá az emberré, aki vagyok
– olvashatóak a Williams versenyzőjének szavai a Magyar Nagydíj programfüzetében. – A szahíri futam megtanított arra, hogy ha bajnokságokért akarok harcolni, akkor érnek majd csalódások. Hétfőn reggel úgy kell felébrednem, hogy ezeket magam mögött hagyom, és a következő versenyre koncentrálok, hiszen nem az a lényeg, hogy az ember hogyan szerepel egy futamon, hanem hogy milyen teljesítményt nyújt egy egész idényben. Nem szabad sokat rágódni a csalódásokon, hanem motivációként kell felhasználni azokat.”
A második bahreini futam előtti kedden vált hivatalossá, hogy Hamilton kihagyja a hétvégét, majd másnap jelentették be, hogy Russell helyettesítheti a hétszeres világbajnokot. Utóbbinak borzasztóan nehéz dolga volt, hogy felkészüljön a hétvégére, hiszen hiába tagja a Mercedes juniorprogramjának, a saját csapatán belüli munkafolyamatokhoz volt hozzászokva, arról nem is beszélve, hogy az autóhoz is adaptálódnia kellett.
„Úgy mentem oda, hogy ez hatalmas lehetőség arra, hogy bebizonyítsam, mire vagyok képes – magyarázta. – Három napon keresztül dolgoztam elképesztően keményen éjfél utánig, hogy, minél többet tanuljak, és felkészüljek arra a versenyre. Nem engedtem, hogy a nyomás rám nehezedjen.
Persze volt némi idegesség, de amint felvettem a sisakot, arra fókuszáltam, hogy a lehető leggyorsabban menjek, vezessem a versenyt vagy megelőzzek valakit.”
Russell hozzátette, úgy állt hozzá ahhoz a hétvégéhez, hogy „menjünk neki”, ma pedig már büszkén tekint vissza az akkori eseményekre. Már csak azért is, mert az idei szezon megmutatta, hogy egy átigazolás után mennyire nehezen megy az átállás. A brit pilóta helyzetét ráadásul az is nehezítette, hogy a kocsi a nála jóval alacsonyabb Hamiltonra volt szabva.
„Egy nap felkészülésem volt egy olyan autóban, amelybe alig fértem bele, egy olyan ülésben, amely nem felelt meg a méreteimnek, és azt gondolom, hogy ez alatt remek munkát végeztünk – folytatta. – A mérnökeim a Mercedesnél a szükséges információval láttak el, hogy ne terheljenek túl felesleges dolgokkal, és felkészítsenek, amennyire csak lehet.”
A nehézségek ellenére Russell minimális hátránnyal a 2. helyet szerezte meg az időmérőn, a futamon viszont lerajtolta a pole pozícióból induló Valtteri Bottast, akinek nem is adott esélyt egészen a már említett bokszkiállásig. Mindezek ellenére – némileg érthető módon – úgy véli, nem aknázott ki mindent az autóból.
Visszatekintve rendkívüli verseny volt, de azt gondoltam, hogy messze vagyunk a bennünk rejlő potenciáltól,
mert az autó méretileg nem passzolt hozzám, nem ismertem a határokat, és nem tudtam, hogyan hozzam ki a legtöbbet belőle. Szóval ez nagyon magabiztossá tett.”
Könnyen elképzelhető, hogy Russellnek bő fél év múlva ismét lesz lehetősége harcolni a győzelemért, utána pedig már versenyről versenyre ott lesz az élmezőnyben a Mercedesszel. A 23 éves pilóta elmondta, a tavalyi beugrás a legkisebb kételytől is megszabadította azzal kapcsolatban, hogy helye van-e a legjobbak között.
Mindig hittem magamban, de amíg az ember nem kapja meg a lehetőséget, addig ott van az az apró bizonytalanság
– ecsetelte. – Hogyan fogok megbirkózni a nyomással, amikor eljön az idő? Azonban tényleg komfortosan volt számomra [a helyzet]. Amikor a rajtrácson ültem, úgy éreztem, minden egyes hétvégén itt akarok lenni. Nagyon keményen küzdöttem, hogy bekerülhessek a Forma-1-be, az egész pályafutásom során harcoltam, és erről szól ez az egész.”
Felmerülhet a kérdés, hogy nem okozhat-e gondot Russellnek, hogy szinte semmilyen tapasztalat nincs arról, hogy milyen az F1 élmezőnyében versenyezni, és adott esetben kerék a kerék elleni csatát vívni a győzelemért. Ő azonban pont az ellenkezőjét gondolja.
„Jelenleg tanulok, de nem szeretném az egész életemet ebben a pozícióban, a rajtrács végén eltölteni, azért vagyok itt, hogy nyerjek – szögezte le. – Két és fél kemény év van mögöttem, és úgy érzem, olyan eszköztárra és képességekre tettem szert, amelyekkel nem rendelkeznék, ha már a kezdetektől futamokat nyertem volna.”