(dpa) - The Ferrari race car of German Formula One driver Michael Schumacher pictured on the truck after being damaged during the installation lap before the start of the Formula 1 Chinese Grand Prix at the F1 track near Shanghai, China, Sunday 16 October 2005. Albers and Schumacher collided on their way to the starting grid and Schumacher's car was damaged. Photo: Gero Breloer (Photo by GERO BRELOER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
Vágólapra másolva!
A Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokságok történetében soha ennyi helyszínen nem rendeztek még futamot, mindez pedig komoly fejtörést okoz a csapatoknak, hiszen tartaniuk kell a költségvetési limitet. A szállítási költségeket a lehető leghatékonyabban kell a legolcsóbban tartani, miközben meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a felszerelések időben megérkeznek a helyszínekre. Bemutatjuk a Forma-1 pókként mindent átszövő logisztikai labirintusát.
A Forma-1-ben, a 2022-es szezonban azontúl, hogy az autókat úgy kellett megtervezni, hogy a csapatok betartsák az új szabályokat és igazodjanak a megszabott anyagi keretekhez, a másik legnagyobb kihívást a logisztika jelenti. A sportág történelmében először rendeznek 23 versenyt. Az Orosz Nagydíj kiesésével sem lesz kevesebb futam, az F1 ezt a kieső versenyt új helyszínen fogja megrendezni (egyelőre nem döntöttek arról, hogy hol).
Őskori Forma-1-es logisztika: Monacóba érkezik meg az egyik versenyautó Forrás: AFP
Már 2021-ben is szerették volna megvalósítani a 23 versenyes szezont, de a pandémia keresztülhúzta a terveket, így 2022 lehet a sporttörténeti mérföldkő ha sikerül a gondosan megtervezett naptárat tartani. Intő jel lehet az Orosz Nagydíj végleges törlése az orosz-ukrán háború miatt, illetve a legutóbbi aggodalomra okot adó Szaúd-Arábiai Nagydíj is, amelynek az elmaradása csak egy hajszálon múlt a versenypálya közelében történt rakétatámadások miatt.
Talán azt hihetjük, hogy egy F1-es versenynaptár megtervezése annyiból áll, hogy a helyszínekre és dátumokra véletlenszerűen böknek rá a szervezők, de ez sokkal komplexebb folyamat, hiszen a Forma-1-nek előre rögzített szerződése van például az Abu-dzabi Nagydíjjal, amelyik extra pénzt fizet annak érdekében, hogy a szezonzáró futamot náluk rendezzék meg. Így volt ez az Ausztrál Nagydíjjal is, ott viszont a szezon első futamának a rendezését foglalták szerződésbe.
Továbbá ott van Monaco, ahol hagyományosan mindig május végén futják a versenyzők a legnagyobb hagyományokkal rendelkező futamot. Mindez kapcsolódik a Mennybemenetel Napjához.
Ezen a napon a régi szokások szerint megpihentek az emberek, ezért nem lehetett pénteken eseményeket tartani az utcai pályán. Habár a Mennybemenetel Napját már nem ünneplik hivatalos munkaszüneti napként, a rendezők mégis ragaszkodnak a hagyományokhoz. Ennek többek között anyagi okai vannak, mert ilyenkor a világ szeme Monacóra irányul, a turizmus és a vendéglátás szárnyal, a kikötők megtelnek luxusjachtokkal, és hírességekkel. Monacóban a pénteki szabadnap egyfajta extra bevételi forrás számukra gazdasági szempontból.
Ezen felül igazodni kell az időjáráshoz is. Bahrein, Szaúd-Arábia vagy Abu-Dzabi esetében kizárt a nyári rendezés, mert ekkor a hőmérő higanyszála akár az 50 fokot is elérheti. Az európai versenyeket viszont a nyárra kell tervezni. Habár biztosan látványos lenne, de például egy novemberi Magyar Nagydíjat szinte képtelenség lenne lebonyolítani.
A Forma-1-es csapatok egyre többször használják ki a tengeren történő szállítást Forrás: DHL Global Transport
Zöld logisztika
Gyakorlati és pénzügyi megfontolásból is fontos, hogy a lehető legokosabb megoldásokat alkalmazzák. Az F1 szén-monoxid-kibocsátásának mindössze 0,7%-a történik a versenypályán. A maradékot a logisztika teszi ki, így a ez a sport egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy tovább növelje a CO2 kibocsátását. A tranzitban töltött órák száma (legyen az földön vagy levegőben) elképesztően költséges, csakúgy, mint a fölöslegesen megtett kilométerek. Ezért alakult ki, hogy az F1 csoportosítja a versenyeket, és igyekeznek a már említett kivételek mellett (Abu-Dzabi, Monaco, Ausztrália) az egymáshoz közel fekvő helyszíneket összekötni, és amennyiben megoldható, a legkevesebb megtett kilométerrel érkezni A-ból B-be, majd B-ből C-be, és így tovább. Ugyanakkor ez sem sikerült tökéletesen. Olaszország területén két futamra (Imola és Monza) is sor kerül, de e két verseny között fél év telik el. Az ellenpélda (és jó példa) a Belga és a Holland Nagydíj, amely két egymást követő hétvégén kerül sorra.
A Lotus csapat szállítókocsija 1973-ból Forrás: DPPI via AFP/Dppi
Változások a versenyhétvégék lebonyolításában
A Forma-1 fokozatosan mozdult el új helyszínekre Európán kívül, ezzel tovább bonyolítva a logisztikát, a határátlépéseket és a papírmunkát. Mindezt úgy, hogy közben a csapatoknak kötelezően csökkenteniük kell a kiadásaikat.
A versenyhétvégék közötti feszített tempó megmutatkozott tavaly is a mexikói és a brazíliai futam kapcsán, ahol a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt az F1 légi szállítmánya késett Floridában, így néhány csapathoz csak péntek reggel érkeztek meg a felszereléseket szállító konténerek. Az ilyen esetek elkerülése érdekében úgy döntött az F1, hogy 2022-től 4 nap helyett csak 3 naposak lesznek az események. Annál is inkább, mivel idén lesz három egymást követő versenyhétvége is a naptárban.
A Belga Nagydíjra érkezett meg kamionnal a Ferrari, a platóról Michael Schumacher ugrik le éppen Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Oliver Multhaup
A módosításoktól azt remélik, hogy így egy extra napot tudnak nyerni a szoros menetrendben. Az időjárással, mint nem befolyásolható tényezővel továbbra is kalkulálniuk kell. Előfordulhatnak hasonló körülmények, mint tavaly Spában, amikor a heves zivatarok miatt nem tudták megrendezni a vasárnapi versenyt. Minél távolabb esik egymástól a két, egymást követő helyszín, annál nagyobb a kockázat, hogy valami balul sül el.
A költségvetési limit hatásai
A kiadások csökkentése, valamint a kockázat minimalizálása érdekében a csapatok úgy döntöttek, hogy tengeri úton viszik el a nagyobb felszereléseket. Hajóra kerülnek a garázs vagy a motorhome elemei. Például egy ilyen tengeri szállítmány mozoghat a Bahrein - Szaúd-Arábia - Ausztrália úton, míg egy másik Szingapúr és Japán között.
A korábban a Ferrarinál is dolgozó Andrea Stella szerint is az F1 logisztikájának egyik kulcskérdése a teherszállítás Forrás: NurPhoto via Getty Images/Xavier Bonilla/NurPhoto/Xavier Bonilla
A RacingNews365.com megkérdezte a költségvetési limit bevezetésének a hátásairól a McLaren versenyzésért felelős ügyvezető igazgatóját, Andrea Stellát:
Az én szakterületemben a legfőbb változás a teherszállítást érinti. A Forma-1 működésének egy alapvető feltétele ez ahhoz, hogy országról országra tudjunk mozogni, egy olyan eleme, ami nincs reflektorfényben. A tengeri úton történő teherszállítás egy nagyon is megfontolandó dolog, mind költségcsökkentés, mind pedig a hatékonyság növelése érdekében.
Nagyon örültem, hogy tovább zsugorítják a költségvetési limitet, mert ez arra ösztönzött minket, hogy egy hatékony és kifizetődő tervet dolgozzunk ki a tengerenvízi történő szállítmányozásra."
A naptár növekedésének azonban van egy korlátja: a csapatok beleegyezése. A jelenlegi Concorde-megállapodás értelmében a csapatoknak egy szezonon belül több mint 24 futamban kell megállapodniuk, de a fent felsorolt okok miatt 23-ra szorul vissza a versenyek száma. Annak ellenére sem támogatják, hogy a további események potenciális bevételt jelentenének. Ez arra utal, hogy a Forma-1 elérte a tűréshatárt, vagy akár túl is lépte. Ugyanakkor szinte biztosak lehetünk abban, hogy hamarosan eljutunk az egy év alatt 25 futamot lebonyolító versenynaptárhoz.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!
