A 2021-es szezonzáró után azt hihettük, hogy Michael Masi egy személyben felelős a rossz döntésekért, amik a versenyigazgatói szobájában lezajlottak. Mint ismert, az akkori Abu-dzabi Nagydíj végén be kellett küldeni a biztonsági autót, amelyet az utolsó előtti kör végén kihívtak ki. Masi először azt a döntést hozta, hogy a lekörözöttek nem vehetik vissza a körüket, ám nem sokkal később változtatott álláspontján, és a Lewis Hamilton és Max Verstappen között lévő autókat elengedte. Ennek következtében a friss gumikra váltó holland pilóta az utolsó körben megelőzte riválisát, amivel megszerezte az első világbajnoki címét.
A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) is úgy érezte, hogy a Mercedes és a közvélemény nyomásának engednie kell, ezért a tavalyi szezon kezdete előtt kirúgták Masit. A helyére ráadásul egyből két személyt neveztek ki, hogy osztozzanak a terhen: Niels Wittichet és Eduardo Freitast. Aztán 2022-ben hamar kiderült, hogy nem Masi jelentette a problémát a toronyban. Rengeteg hibás, vagy annak tűnő, de meg nem magyarázott döntést hoztak az idény során.
Ez a Japán Nagydíjon tetőzött, ahol előbb Pierre Gaslynak életveszélyt okozva beküldték a Carlos Sainz Ferrariját kimentő munkagépet, majd a leintés után egy félreértelmezhető pontosztásos szabályt úgy alkalmaztak, hogy azzal Verstappen már akkor bebiztosíthatta a címvédését.
Az eset után Freitast már nem alkalmazta a szövetség, Wittich pedig állandósult a versenyigazgatói poszton – igaz, minden versenyhétvégén vannak segítségei. Ezek szerint ők közösen döntöttek úgy, hogy az idei Ausztrál Nagydíjat úgy kavarják össze, ahogy az csak elképzelhető. (Még az is lehet, hogy azért, hogy lenyűgözzék a 2021-es szezonzáró óta először F1-es hétvégén jelen lévő Masit, aki ezen a hétvégén az ausztrál Supercars-sorozat vezetőjeként volt ott Melbourne-ben.) Lássuk sorban a versenyigazgatói szempontból forró pillanatokat!
A verseny legelső körében Charles Leclerc pördült ki a kavicságyba, majd ott elásta magát a Ferrari, így a monacói számára véget ért a futam. Noha veszélyesen helyen állt meg, ezért a biztonsági autóra (vagy legalábbis virtuálisra) valóban szükség volt, amíg eltávolították az autóját, piros zászlós fázisnak viszont nem lett volna értelme – ekkor még nem is hoztak ilyen döntést.
Néhány körrel az újraindítás után Alexander Albon veszítette el az irányítást a Williamse felett, és a kavicságyon áthajtva a falnak ütközött.
Az autója is részben visszapattant a pályára, valamint néhány törmelék is az aszfaltra került, ám úgy tűnt, megszakításra most sem lesz szükség. A biztonsági autó mögött már szinte felsorakoztak a pilóták, amikor másfél kör után úgy döntöttek, piros zászlós fázist eszközölnek. Miután
alig tíz perc után máris folytatódott a verseny egy újabb álló rajttal, jól mutatja, hogy safety car mögött is eltölthették volna ezt az időszakot, és csak 3-4 körrel csökkent volna a hátralévő körszám.
Ezzel a húzással nemcsak meghosszabbították a futam idejét, de
jócskán kibabráltak George Russell-lel és Carlos Sainz-cal, akiknek a gyors kerékcseréje ezáltal feleslegesnek bizonyult.
A spanyol végül vissza tudott zárkózni az eredeti, negyedik helyéig, a britnek pedig megadta magát a Mercedes-motorja, így összességében lehet mondani, hogy sokat nem befolyásolt a végeredményt tekintve ez a piros zászlós etap. Hogy dicséretet is mondjunk, Russell félrehúzódásánál valóban a virtuális biztonsági autó volt a legjobb megoldás, ami alatt hamar el lehetett oltani és kitolni az autóját a pályáról.
Amikor már úgy tűnt, nyugodtan zajlik le a verseny második fele, az 53. körben Kevin Magnussen hajtott rá vehemensen a kerékvetőre, majd a jobb hátsó kerekével a falat is súrolta, amelyek következtében a gumi levált a felniről, majd az a Haashoz hasonlóan megállt a pálya szélén.
Először itt is csak a biztonsági autót küldték be, és a mezőny hátsó feléből többen kerékcserére is vállalkoztak, majd másfél perc után megint a piros zászló mellett döntöttek. Ez még furcsább ítélet volt, mint Albon esetében, ugyanis sem az autó, sem az önálló útra kelt alkatrész nem volt zavaró helyen, így Russell járművéhez hasonlóan 1-2 perc alatt kikaphatták volna őket a pályabírók.
Többek között Verstappen és Alonso is értetlenkedett a rádióban, hogy miért kellett félbeszakítani a futamot, mi azonban megadjuk a választ: mert
a vezetőség versenyt, és még inkább show-t akart még látni,
amit – ha nem lett volna piros zászlós szakasz – 1-2 körrel rövidebb ideig élvezhetett volna. Ahogy arra számítani lehetett, megint nem volt sokáig szünet: szinte ki sem szálltak a pilóták az autóikból, már ülhettek is vissza a folytatásra, ami úgy tűnt, egy kétkörös sprint formájában zajlik majd.
Aztán ahogy azt szintén sejteni lehetett, nem alakult zökkenőmentesen az újraindítás, hiszen mindenki ki akarta használni az utolsó lehetőségét a pozíciószerzésre. Ennek eredményeképpen előbb Sainz forgatta meg 5 másodperces büntetést érően Alonsót, a kavicságyba menekülő Lance Stroll magával terelte Sergio Pérezt is; a két Alpine, valamint Nyck de Vries és Logan Sargeant pedig nagyot ütközött egymással, és a pályán ragadtak. Itt nem volt választás az összevisszaságban: ekkor valóban kellett a piros zászlós fázis.
Eddig összesen 5 olyan futam volt az F1 történetében, ahol kétszer is volt piros zászlós fázis – ám
a melbourne-i nagydíjig olyan még sosem történt, hogy háromszor is félbeszakítottak, majd újraindítottak egy versenyt.
A versenybírák ugyanis úgy döntöttek, hogy még egyszer kiengedik a pilótákat a bokszutcából – az ok azonban itt már nem lehetett az, hogy show-t rendezzenek, hiszen a biztonsági autó mögött kellett teljesíteni az utolsó kört. Ezzel a teljesen érthetetlen döntéssel pedig számtalan pilóta versenyét tették tönkre.
A várt döntés az volt, hogy az alapján hirdetnek végeredményt, ami a Magnussen balesetéért ítélt piros zászlós fázisnál volt a sorrend, hiszen azután nem teljesített egy teljes szektort a mezőny az újabb megszakításig.
Ez alapján Verstappen, Hamilton, Alonso, Sainz, Gasly, Stroll, Pérez, Norris, Hülkenberg és Ocon szereztek volna pontokat, míg mögöttük Piastri, Csou, Cunoda, Bottas, Sargeant és De Vries zárt volna. (Ettől eltérően a piros zászló lengetésének pillanatában így álltak a még versenyben lévő pilóták: Verstappen, Hamilton, Sainz, Hülkenberg, Cunoda, Norris, Piastri, Csou, Bottas, Pérez, Stroll és Alonso. Sainz büntetését beleszámolva ez Nico Hülkenberg első dobogóját jelenthette volna a német 184. versenyhétvégéjén.)
Ám a félórás megszakítás közepén
megszületett a megdöbbentő határozat: az eredeti sorrend marad meg, ám lesz folytatás,
azaz az ottani 16 pilótából kiesik az a 4, aki baleset miatt nem tud ismét a pályára hajtani. Ezzel pedig Verstappen, Hamilton, Alonso, Sainz, Stroll, Pérez, Norris, Hülkenberg, Piastri, Csou, Cunoda és Bottas lett a befutó sorrendje. Ráadásul a büntetését hitetlenül fogadó Sainz a mezőny végére zuhant vissza az időhátrány hozzáadásával, miután a célvonalon átguruló Verstappen mögött szorosan érkeztek meg a többiek.
Az Aston Martinnál minden bizonnyal nem bánják a döntést, a Ferrarinál és az Alpine-nál annál inkább, de a semleges nézők többsége is értetlenül figyelhette a történéseket. Annak ugyanis, hogy azért indították újra harmadszor is a futamot, hogy aztán egyetlen, safety car mögött töltött kör után a megadott sorrendben haladjanak át a célvonalon,
semmi értelme nem volt, csak az, hogy teljesítsék a teljes versenytávot. Nem volt szabályellenes vagy életveszélyes ítélet, amelyekért az elmúlt két évben kapták a kritikát. Csak értelmetlen, igazságtalan és egyáltalán nem nézőbarát, noha folyton a szurkolókról beszélnek, mint a show célpontjai.
Kétségtelenül ez a döntés az, ami a legtöbb beszédtémát szolgáltatja, pedig már eddig sem volt meghökkentő ítéletektől mentes a szezon. A rajtkockába történő, oldalirányban kilógó beállás felett mostanáig szemet hunytak, idén viszont Esteban Ocont és Fernando Alonsót is megbüntették már miatta, mielőtt 20 cm-rel kiszélesítették a rajthelyeket a melbourne-i verseny előtt. Szaúd-Arábiában előbb hagyták ünnepelni Alonsót a dobogón, majd elvették tőle azt, amit az óvás után visszaadtak az eddig pontatlanul fogalmazott szabály sikeres kijátszása miatt. Emellett pedig
már a szabadedzések eltörlésén és a sprinthétvégék menetrendjének módosításán is megy a vita, csak hogy mindenáron belenyúljanak valamilyen tökéletesen működő elemébe ennek a gyönyörű sportágnak.
Most pedig itt volt minden idők legbotrányosabb Ausztrál Nagydíja, és még csak 3 hétvégén vagyunk túl a 23-ból. A négyhetes pihenő után, április végén jöhet a sprintfutammal tarkított Azeri Nagydíj, elképzelhető, hogy már módosított szabályokkal. Ráadásul Amerikában még nem is rendeztek futamot az idényben, pedig ott biztosan még különlegesebb körítésre számíthatunk. Vajon a többi versenyhétvégére milyen őrült ötleteket tervez az FIA és a Forma–1 vezetősége?
| Helyezés | Versenyző | Csapat | Pont |
|---|---|---|---|
| 1. | Max Verstappen | Oracle Red Bull Racing | 393 |
| 2. | Lando Norris | McLaren F1 Team | 331 |
| 3. | Charles Leclerc | Scuderia Ferrari | 307 |
| 4. | Oscar Piastri | McLaren F1 Team | 262 |
| 5. | Carlos Sainz Jr. | Scuderia Ferrari | 246 |
| 6. | George Russell | Mercedes-AMG | 192 |
| 7. | Lewis Hamilton | Mercedes-AMG | 191 |
| 8. | Sergio Pérez | Oracle Red Bull Racing | 149 |
| 9. | Fernando Alonso | Aston Martin Aramco F1 Team | 62 |
| 10. | Nico Hülkenberg | MoneyGram Haas F1 Team | 31 |
