Az embert néha megcsalja az emlékezete. A legtöbben úgy gondolják, hogy a Bernd Storck csak 2015 márciusában került közelebbi kapcsolatba a magyar labdarúgással, a tények mást mutatnak.
1994-ben a 31 éves stuttgarti pályaedző, Bernd Storck a magyar fővárosban együtt vacsorázott Lisztes Krisztiánnal.
A VfB Stuttgartnál dolgozó szakember Budapesten járt, hogy a Ferencváros-Parmalat mérkőzésen figyelje a Fradi tehetséges játékosát.
Bernd Storck ekkor az egész Bundesliga második legfiatalabb pályaedzője volt.
Később nemcsak Lisztes Krisztián, hanem Dárdai Pál és Király Gábor edzője is volt – immár a Hertha Berlin csapatánál. Egy 2010-es interjúban Dárdai Pál így beszélt róla:
Valami különös indíttatástól vezérelve Storck megjelent egy U21-es válogatott meccsünkön, majd a lefújás után azonnal elkezdett nekem beszélni a Hertháról, meg arról, hogy szívesen látna a csapatban.
Neki köszönhetem a próbajátékomat, a berlini lakásomat, az első autómat, szóval, elég sok mindent."
Ebben a 2010-es interjúban leírták, hogy Bernd Storcknak esélye van arra, hogy a Nationalelf kispadjára üljön, leváltva Joachim Lőwöt. Mára ez a sztori a soha meg nem történt legendák sorába emelkedett, az viszont szinte biztos, hogy Storck későbbi magyarországi szerepvállalása akkor alapozódott meg, amikor ő és Dárdai Pál együtt dolgoztak Berlinben.
2010-ben Bernd Storck a kazah válogatott szövetségi kapitánya volt, ahonnan egy évvel később távozott.
Erről 2011. február elsején számoltak be a lapok.
Ekkor senki nem gondolta volna, hogy Herr Storck négy év múlva Magyarországon bukkan fel.
Eltelt négy év. 2015. március 4-én a Magyar Labdarúgó Szövetség bejelentette, hogy a szervezet sportigazgatói állását Bernd Storck tölti be. Hardy Hasselbruch, a Kicker újságírója ekkor a következőket mondta: „Azért nehéz pontosan megállapítani, hogy Bernd Storck milyen edző, mert hosszú éveken át pályaedzőként dolgozott Jürgen Röber mellett. Tudom, hogy Magyarországra sportigazgatónak szerződik, más feladatai lesznek, de szerintem jó döntés volt őt az MLSZ-nek felkérnie. Jó szeme van a tehetségek felfedezéséhez.
Emellett kedves és nyitott ember."
Ekkor már azt is tudtuk, hogy pályafutása során 147 meccset játszott a Borussia Dortmundban, és hét gólt szerzett.
Egy nappal később Bernd Storck az első hosszabb lélegzetű magyarországi interjújában azt mondta, hogy nem diktálni, hanem segíteni akar.
Egy jó konstrukció kialakításán dolgozom. Olyan stratégia készül, amelyet a klubok is megkapnak majd, remélhetőleg be is építik a munkájukba, mert én, a válogatottak felelőse nagymértékben függök a kluboktól."
Storck azt is elmondta, hogy Németországban egy tizenkét éven át tartó szisztematikus munkával jutottak el oda, hogy a csapat 2014-ben világbajnok legyen. Ma már azt is tudjuk, hogy a magyar labdarúgó-válogatott akkori szövetségi kapitánya, Dárdai Pál ajánlotta az MLSZ figyelmébe Storckot.
A felállás tehát ideálisnak tűnt. Dárdai fantasztikus munkát végzett a nemzeti csapattal, Storck pedig sportigazgatóként látott hozzá a munkához. Két hét sem telt el, amikor arról érkezett hír, hogy a német sportigazgató átvette Szalai Lászlótól az U20-as válogatott vezetését.
Az U20-as csapat ekkor az új-zélandi korosztályos világbajnokságra készült. Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője ezt azzal magyarázta, hogy
Bernd Storck leszögezte, az U15-ös csapattól az U21-es válogatottig bezárólag jól működő rendszert akar felépíteni, azt szeretné, ha a képzésben előre tudnánk lépni. Ennek érdekében beszélt valamennyi edzővel, megfogalmazta az igényeit, és bár egy új ember belépése súrlódásokkal járhat, aki azonosulni tud az elképzeléseivel, azzal szívesen dolgozik a jövőben is."
Szalai László leváltásáról 2017 tavaszán az edzőképzést egykor vezető szakember így beszélt az Origónak: „Van egy kis hiányérzetem. Szívesen kipróbáltam volna magam, mire vagyok képes azzal a társasággal abban a mezőnyben.
Sajnálom, hogy még a stáb tagjaként sem vehettem részt ezen a vb-n, hiszen azokkal a srácokkal fél évig együtt készültünk.
De nem akartam belső konfliktust, félreálltam, átadtam Storcknak a csapatot, menjen ő a vb-re."
Pár nappal később kiderült, hogy Bernd Storck nem ismer tréfát.
Azok a magyar edzők, akik konfliktusba kerültek vele, arról beszéltek, hogy a német ember elefántként törtet előre a porcelánboltban.
Az eredményre áhítozó magyar labdarúgás azonban ezt is elnézte neki. A szintén Németországból érkezett Dárdai Pál szárnyalt a válogatottal, valahogy úgy voltunk vele, hogy aki német, vagy abból a környezetből érkezik ide, az nem tévedhet. Azt mindenesetre Storck is elismerte, hogy Telkiben
az egyik utánpótlásedzést tíz másodperc után félbeszakította,
mert nem tetszett neki, amit látott. Egyben azt is bejelentette, hogy német szakembereket hoz hazánkba. A Nemzeti Sport futballrovatának vezetője, Vincze András jegyzetében azt írta, hogy a legendásan összezáró magyar futballközeg sokáig fog mindezen sápítozni, de térjünk vissza erre a kérdésre majd 2018-ban.
Bernd Storck első vizsgamunkája tehát a 2015-ös U20-as világbajnokság volt Új-Zélandon. A csoportküzdelmek során Észak-Korea ellen 5-1-re nyert a magyar csapat, majd a papírformának megfelelően 2-1-re kikapott a braziloktól és 2-0-ra Nigériától. A brazilok ellen a 86. percig 1-1-re állt a meccs. Ezzel az egy győzelemmel is sikerült a továbbjutás.
A nyolcaddöntőben sokáig azt hittük, hogy eljött a csoda: a szerbek ellen a 90. percig vezetett Magyarország. Ám Šaponjić a 92. percben egyenlített, majd Talabér a 118. percben öngóllal a szerbeket juttatta tovább.
Szerbia később az egész világbajnokságot megnyerte, mi meg utazhattunk haza. Kudarcról ugyanakkor senki sem beszélt.
2015. július 20-án az MLSZ bejelentette, hogy a Hertha Berlin klubvezetése nem járul hozzá ahhoz, hogy Dárdai Pál folytassa kettős szerepvállalását. A Hertha első csapatát irányító Dárdainak tehát el kellett köszönnie a magyar válogatottól. Mindezt sejteni lehetett, de a berlini potentátok döntése alaposan felkavarta a magyar futballközvéleményt. Az MLSZ – ekkor még átmeneti megoldásként – a hátralévő négy Eb-selejtezőre adta át a marsallbotot Storcknak.
A döntés kézenfekvő volt.
Storck ekkor már a teljes magyar labdarúgás felett diszponált, az összes utánpótlás-válogatott hozzá tartozott.
Az U20-as vb-n a magyar csapat játéka olykor azt mutatta, van fantázia a németben. Ekkor úgy tűnt, hogy Storck nem nyúl hozzá a felnőtt válogatott edzői stábjához, azaz Nyilasi Tibor, Szabics Imre, Sallói István és Andrusch József is tovább dolgozhat. Ma már tudjuk, hogy eljött az a pillanat, amikor Storck a teljes stáb munkáját megköszönte.
A felnőttválogatottnál Bernd Storck belépője 2015. szeptember 4-én az ősi rivális Románia elleni Eb-selejtezőn jött el. A 0-0-s döntetlen után a Nemzeti Sport címlapja meglehetős visszafogottságot árult el. A „Legfeljebb a kapitány örülhet" cím azt sugallta, hogy a szaksajtó nem volt elégedett a döntetlennel.
Pedig Storck a meccs előtt több nyilatkozatában jelezte, hogy ő az egy ponttal is elégedett lenne. Ám egy magyar-román meccs előtt "nem illik" döntetlenről beszélni. A német edző valószínűleg nem tudta, hogy ez a meccs a magyar szurkolóknak több mint egy egyszerű Eb-selejtező.
A szkepticizmus három nappal később, Belfastban fokozódott.
Észak-Írország ugyanis az utolsó másodpercekben gólt lőve 1-1-re hozta le a magyarok elleni meccsét. Belfastban Guzmics vezető gólja után a kezünkben volt a győzelem, amely szinte biztosan az Eb-kijutást is meghozta volna a csapatnak. Helyette maradtak a további izgalmak. A Feröer elleni októberi budapesti meccset Böde Dániel két gólja mentette meg (Feröer vezetett a Groupama Arénában), ezzel az is eldőlt, hogy a magyar válogatott a legrosszabb esetben is pótselejtezőt játszhat.
Mert az utolsó, görögök ellen 4-3-ra elveszített selejtezőnek már nem volt tétje. A legjobb harmadik helyet nem sikerült megszerezni, jöhetett a norvégok elleni pótselejtező.
Szögezzük le tehát, hogy Bernd Storck első négy meccsén tizenkét pontból ötöt szerzett a magyar csapattal.
A szakma legfeljebb halkan cöcögött, kritizálni senki sem mert, a magyar labdarúgás az utóbbi harminc év legnagyobb vizsgamunkája előtt állt.
A szakma csendes beletörődéssel figyelte, hogyan alakult át a magyar válogatott teljes edzői stábja. A Nyilasi-Szabics-Andrusch-Sallói négyesnek mennie kellett, jött viszont a világbajnok - és Európa-bajnok Andreas Möller – Storck mellé segítőnek. Mindez három héttel a norvégok elleni Eb-pótselejtező előtt történt.
Igazából a skandinávok elleni két mérkőzés után fogadták el Bernd Storckot Magyarországon. Mi az, hogy elfogadták!
A német kétszer is lapot kért tizenkilencre, és kettest húzott.
Oslóban csapatba tette a klubmérkőzés nélkül tengődő Kleinheisler Lászlót, akinek a góljával legyőztük a nagyképű norvégokat. A budapesti visszavágón Storck Priskint rakta a kezdőbe, aki hatalmas gólt lőtt. Egy egész ország lógott Storck és a csapat nyakában – a magyar válogatott 44 év szünet után jutott ki ismét labdarúgó-Európa-bajnokságra.
Ez volt az a pillanat, amikor Bernd Storck azt csinált, amit akart.
Nem volt ember, aki ne mondta volna azt, hogy ez az ember lett a magyar futball megmentője. Storck bármit kért, az teljesült.
Talán éppen ezért, talán másért, de az MLSZ vezetése 2016. március 21-én úgy döntött, hogy a német szakember szerződését 2018 nyaráig meghosszabbítja. A testület ezt a verdiktet úgy hozta meg, hogy senki nem tudta, mi történik majd az Európa-bajnokságon. A FourFourTwo internetes kiadása ekkor szellőztette meg, hogy Storck lett minden idők legjobban fizetett magyar szövetségi kapitánya, mert egy évre egymillió eurót keres majd. Az Origo annak idején ennek is megpróbált utána járni, de a vállalkozás nem járt sikerrel. Az MLSZ szerint a magyar szövetségi kapitány fizetése nem nyilvános adat.
Bernd Storck óriási szerencséjére az Eb-re 35 napot tudott együtt készülni a magyar válogatott – ez egyetlen edzőkollégájának sem adatott meg Európában.
Az Eb számunkra fontos két hete pedig maga volt a futballmennyország: az osztrákok legyőzése, az izlandiak és a portugálok elleni döntetlen a csoportelsőséget jelentette.
A nyolcaddöntőben Belgium megállította a magyarokat, akiket a budapesti Hősök terén több tízezer ember ünnepelt. Nincs abban semmi túlzás, hogy Bernd Storck nemzeti hőssé vált.
Hogy ettől az emelkedett pillanattól hogyan jutottunk el az Andorra elleni 1-0-s sporttörténelmi vereségig, az már külön mese. Amolyan igazi magyaros történet. Az Európa-bajnokság utáni eufóriában senki nem vette észre, vagy nem akarta észrevenni azokat a hajszálrepedéseket, amelyek aztán később törésvonalakká szélesedtek – most meg benne ülünk a Mariana-árokban.
Az Eb-n ünnepelt csapat két pontot hagyott ott Feröeren (0-0), óriási csatában hazai pályán kapott ki Svájctól, tükörsimán Portugáliától.
A kapitány kommunikációja is érdekes fordulatot vett, az Európa-bajnokság utáni első tétmeccset, a feröeri selejtezőt az év mérkőzésének titulálta abban az esztendőben, amikor Európa-bajnokságon szerepelt a csapat.
Indoklás nélkül hagyta ki a válogatottból a magyar és lengyel bajnokság gólkirályát, Nikolics Nemanját, esélyt sem adott a horvát bajnokság gólkirályának, Futács Márkónak.
Döntéseit azonban senki sem merte megkérdőjelezni.
Mikor már ott tartottunk, hogy Bernd Storck állam volt az államban, jött az a sorozat, amely eddig négy mérkőzésből állt. A svédeknek, a portugáloknak, az oroszoknak és Andorrának sem lőtt gólt a nemzeti csapat, amely pontot sem szerzett ezen a négy összecsapáson. Ilyen hosszú negatív sorozatra korábban soha nem volt példa a magyar labdarúgó-válogatott történetében.
Amikor a Bernd Storck által a válogatotthoz hívott, majd onnan viharos gyorsasággal lelépő videóelemző szakember, Késedi Gábor, vagy a sajtófőnöki tisztet betöltő és szintén a távozás útjára lépő Sztancsik Tamás némi kritikával illette a szövetségi kapitányt, mindenki azt mondta, hogy savanyú a szőlő. Ennél azonban sokkal érdekesebb volt, hogy
Storckot folyamatosan hagyták el azok a német szakemberek,
akiket a sportigazgató szerződtetett Magyarországra. Nézzük, kikről van szó:
Christian Wimmer (U16) – az elsők között érkezett, néhány hét múlva távozott. Az edzővel a második helyen végzett az U16-os válogatott a Romániában rendezett UEFA Development tornán. A mieink két győzelmet követően 6-2-es vereséget szenvedtek a házigazdáktól.
Sören Österland (U19) – négy hónap és hat tétmérkőzés után inkább hazament, igent mondva Stefan Effenberg paderborni felkérésére.
Oscar Corrochano (U18, U19) – a spanyol származású német szakember távozása sokkal csendesebben zajlott, mint az ideérkezése.
Robert Kilin (U21) – Andy Möller mellett talán ő volt Storck legfontosabb bizalmasa, de aztán ő is elhagyta hazánkat. Azt mondta, személyes okok miatt döntött így.
Daniel Stenz (videóelemző) - Késedi Gábor utódjaként nem sok sót evett meg a posztján. Két hónap után ment, mert a szakmai elképzelései nem voltak azonosak az MLSZ és Storck elképzeléseivel.
És a magyarokról se feledkezzünk meg: ifjabb Mihalecz István és Pisont István utánpótlás edzők sem tudtak együtt dolgozni a német sportigazgatóval.
Sztancsik Tamás, aki a 2016-os franciaországi Európa-bajnokságon még sajtófőnökként dolgozott, 2016 novemberében így beszélt az Indexnek:
"Storckkal az első pillanattól rosszban voltunk. Ő végig Dárdai Pali embereként kezelt engem és szinte az egész stábot.
Dárdaival ellentétben Storck egyáltalán nem csapatjátékos, mindenről maga szeretne dönteni, olyan témákban is, amihez nincs meg a tudása.
Nem delegál feladatokat, mert nem bízik meg a saját kollégáiban sem igazán.
Természetesen joga van saját stábot összerakni, akikben megbízik. Ott voltam az átadás-átvételen a berlini házban, amikor Dárdai a csapat használati utasítását átadta, tanulságos délután volt.
Tartotta magát sokáig az előd elveihez, aztán saját útjára lépett.
Amit a két norvég meccsen vagy a kinti Eb-meccseken láttunk tőle, szép volt. Itt kifejezetten előny volt, hogy olyat mert meghúzni, amit korábbi magyar kapitányok aligha mertek volna, mert nem érezte azt a nyomást, hogy mi van, ha elszúrja. Nehéz önállóan értékelni, hiszen egy összerakott csapatot vett át, ami aztán vele, a módosításaival még sikeresebb lett.
Igazából most dől majd el, hogy mit tud, amikor új csapatot kell építenie. Munkamániás, és semmitől sem fél. Jó néhány területen tanulhatna tőle a szakma, de vezetői képességei, agresszivitása és megosztó személyisége nem teszi alkalmassá, hogy mögé sorakozzon fel a teljes magyar labdarúgás."
Látnoki szavak 2016 novemberéből? Mert Sztancsik ezt is mondta: „Szurkolok a vb-szereplésért, amire reális esély azért kevés van, de vannak intő jelek, rossz irányba tartó folyamatok."
MLSZ-reakció Sztancsik Tamás szavaira
"Az MLSZ megértéssel fogadja a szövetségtől 2016. október 1-én közös megegyezéssel távozott egykori munkatársának szubjektív véleményét. Az MLSZ vezetése ugyanakkor a mindenkori szövetségi kapitány munkáját kizárólag a szakmai eredményei alapján ítéli meg."2017. június 12-én itt tart ez a sztori. Na meg ott, hogy a szövetségi kapitány helyett egy üres szék kapja meg a neki szánt kérdéseket - ahogy az június 11-én este az M4 Sport stúdiójában megesett.
Az MLSZ elnöksége semmiképpen sincs könnyű helyzetben. Bernd Storck kezében rengeteg szál fut össze, esetleges elmozdítása után szinte mindent elölről kellene kezdeni. Mást ne említsünk, az edzőképzés jelenlegi vezetőjét, Daniel Jörgöt is ő hozta Budapestre. Meg a fiát, aki gyakornok erőnléti edzőként segít.
A héten mindenesetre kiderül, milyen irányt vesz ez a történet.