Az eset óriási vihart kavart a hazai labdarúgóéletben.
A hetvenes évek második felében a bunda nem volt ismeretlen fogalom, de arra egy bíró sem vetemedett, hogy menet közben vessen véget egy meccsnek.
A mérkőzést amúgy hatalmas érdeklődés övezte, mert a baranyai megyeszékhelyen nyolcezer ember zsúfolódott össze az Újmecsekaljai stadionban. A PMSC a 17. forduló óta vezette az NB II-es bajnokságot, a Vasas Izzó ott loholt a nyomában. A két együttes között a „rangadó" előtt 5 pont volt a különbség.
A pécsiek kispadján Kovács Imre, a Vasas Izzóén Kovács József ült.
Ők testvérek voltak. Kovács Imre az 1952-es, Helsinkiben rendezett olimpiai játékokon a magyar csapat tagja volt. Öccse, Kovács II. József 5 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. A két Kovács 1948-ban ugyanazon a napon mutatkozott be a válogatottban, de nem ugyanazon a meccsen. Kovács II. József az Albánia elleni, Tiranában megrendezett, Balkán Kupa-mérkőzésen (0-0) szerepel először a nemzeti csapatban, Kovács Imre pedig az ifi-válogatottban Csehszlovákia ellen. Mindkét mérkőzést 1948. május 23-án játszották le.
De térjünk most már vissza 1977. május elsejére.
Labdarúgó NB II, 1976/77: PMSC – Vasas Izzó 0-0 (0-0) – félbeszakadt
Pécs, 8000 néző. Vezette: Nagy Béla
PMSC: Katzirz – Iványi, Toma, Schultheisz, Kincses – Kiss Sándor, Dárdai P., Lőrincz S. – Kardos, Nagy, Dobány (Dárdai L.)
Vasas Izzó: Horváth – Révész, Szántó, Kovács, Schuszter – Antal, Valuch – Bódis, Hanzel, Varga, Szekeres
Jó néhány név ismerős lehet az összeállításból.
Katzirz Béla később a magyar válogatottban is bemutatkozott és az utazó keret tagja volt az 1982-es világbajnokságon.
Dárdai Pál (az idősebb) a pécsi futball egyik legendája, ugyanez igaz volt Dobány Lajosra is.
Idézzük most fel a Népsport összefoglalóját. Lázár Lajos a következőket írta: „Az első félidőben nagy fölényben játszott a pécsi csapat. Szünet után nagyot esett a színvonal, ellaposodott a játék, mindkét csapat sokat hibázott.
A 69. percben Nagy Béla játékvezető véget vetett a találkozónak. A csapatok negyedórát még a pályán várakoztak. Az öltőzőben Nagy Béla – az MLSZ rendelkezéseire hivatkozva – nem nyilatkozott."
Ebből tehát nem sokat tudtunk meg. A Népszava 1977. május 3-i számában írt arról. hogy a bíró a komolytalan játék miatt vetett véget a meccsnek. „Egyes vélemények komolytalan játékról beszélnek, amelyet az MLSZ szabályzata tilt. Amikor a két csapat játékosai nem teljes erőbedobással küzdenek, akkor a bírónak közbe kell lépnie."
Mindenesetre az MLSZ villámgyorsan összehívta a fegyelmi bizottságát. Az ott született döntés értelmében nem kapott pontot egyik csapat sem. Ugyanakkor a tárgyalás után érdekes mondat jelent meg a sajtóban.
A fegyelmi bizottság a határozatnál figyelembe vette, hogy a mérkőzés játékvezetője a találkozó beszüntetése előtt nem járt el a szabályok szellemének megfelelően."
Mit jelentett ez? Annyit, hogy a játékvezetőnek előbb figyelmeztetnie kellett volna a csapatokat, hogy legyenek szívesek focizni. Ezt azonban Nagy Béla - állítólag - nem tette meg. (Később kiderült, hogy igen, de erről 1977-ben nem szóltak a jelentések. Nagyot két hónapig pihentették, de aztán újra vezethetett meccseket.)
A fegyelmi tárgyalás hozott néhány érdekes momentumot. A beidézett csapatok képviselői a szokatlanul nagy melegre hivatkoztak.