Pisont István: A kupagyőzelemmel a Honvéd megmentette ezt a szezont

Bár az OTP Bank Liga idei szezonjában rapszodikus volt a Budapest Honvéd teljesítménye, a kispestiek a Magyar Kupa-győzelemmel már biztosan emlékezetessé tették az idei évüket. Márciusban a vezetőség Giuseppe Sannino helyére Pisont Istvánt ültette a kispadra, az egykori közönségkedvenc pedig egyelőre jó választásnak tűnik, hiszen a kupában már az ő irányításával diadalmaskodtak a piros-feketék. A szakmeberrel tekintettünk vissza a menetelésre, de az interjú során a szurkolókról, a fiatal tehetségekről, a rutinos játékosokról és a jövőről is szó esett.

Hogy bírják a járvány utáni erőltetett menetet?
Nem mondom, hogy egyszerűen, hiszen mindent egybevetve gyakorlatilag hat hét alatt kell 11 meccset lejátszanunk.

Ez azt jelenti, hogy háromnaponta mérkőzés, mellette folyamatosan edzések, ezt a terhelést pedig a világ bármely pontján megérezné egy focicsapat.

Próbálunk mindenre figyelni, a rotálásra, a regenerációra, a kevesebbet játszók kompenzációjára, mindezt persze úgy, hogy a befektetett munka eredménnyel is párosuljon.

A Budapest Honvéd 3-1-re győzött a Debrecen ellen a koronavírus-járvány utáni első NB I-es fordulóban Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A járvány utáni első három bajnoki meccs felemásra sikerült: a Debrecent legyőzték, Újpesten kikaptak, a Fehérvárral pedig döntetlent játszottak. Előzetesen a négy ponttal elégedett lett volna?
Ötnek, vagy hatnak jobban örültem volna, de még a hét pont is benne volt a pakliban.

Az Újpest elleni vereség fájó igazán,

úgy érzem, jobbak voltunk azon a találkozón, megvoltak a helyzeteink is, de sajnos egy figyelmetlenség a vesztünket okozta. A Fehérvár elleni rangadó háromesélyes volt, az elején veszíthettünk volna, de a végén megvolt az esélyünk a győzelemre is, így összességében reális a döntetlen.

Ami viszont talán a legfontosabb volt ezeken a mérkőzéseken, hogy a játékosok hozzáállásával és mentalitásával elégedett voltam.

A Magyar Kupában pláne az lehetett, hiszen az MTK elleni győztes elődöntős párharc után a fináléban 2-1-re nyertek a Mezőkövesd ellen. Mennyire volt elvárás az aranyérem?
Önmagunkkal szemben mindenképpen, már csak azért is, hogy ha beszéltünk az imént a sorozatterhelésről és a rengeteg előttünk álló bajnoki megpróbáltatásról,

nagyon nem volt mindegy, hogy milyen lelki állapotban játsszuk le ezeket a találkozókat.

Érezhetően sokkal jobb a hangulat azóta, amióta megnyertük a kupát, hiszen bár még nincs lefutva a bajnokság, végezzünk is bármilyen pozícióban, ezzel már „megmentettük" ezt az évet.

Mennyire volt lehetőség megünnepelni a sikert?
Egyrészt a mostani helyzetre való tekintettel sem igazán, másrészt nagyon közel volt a következő bajnoki, úgyhogy egyelőre a nagyobb ünneplés még várat magára. A klub vezetése természetesen gratulált a csapatnak, de az a terv, hogy a szezon végén majd egy évzáró keretében bepótoljuk a dolgot.

Pisont István szerint a szurkolóknak is nagy szerepük volt a Honvéd kupagyőzelmében Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A döntő után köszönetet mondott a Honvéd-tábornak is, amely köztudottan az egyik legfanatikusabb az országban. Valóban akkora szerepük volt a sikerben, ahogyan azt említette?
Egyértelműen, nagyon örültem, hogy ennyien kilátogattak a fináléra és buzdítottak minket. Fantasztikus volt a közönség, nagy erőt ad a támogatásuk, hiszen egy játékos megérzi a külső tényezőket, akkor is, ha jó ritmusban futballozik, de akkor is, ha döcög a szekér.

Fontos, hogy a drukkerek látják a fiúkon az akaratot, a szenvedélyt, érzik azokat a jellemvonásokat, amelyek náluk alapvető elvárást jelentenek, ezt pedig mindig méltányolják, eredménytől függetlenül.

Szerencsére remek a viszonyom a szurkolókkal, összhangba kerültünk velük, tényleg köszönöm, hogy mellettünk, mögöttünk állnak és támogatják a csapatot.

A mostani sikert megelőzően 1989-ben játékosként is a magasba emelhette a Magyar Kupát, így azon kevés emberek közé csatlakozott, akik edzőként és futballistaként is megnyerték már a sorozatot. Mit jelent ez Pisont Istvánnak?
Érdekes, hogy ismételte magát a történelem, hiszen az a győzelem labdarúgó-pályafutásom elején történt, 19 évesen csodálatos első lépés volt. Most, az edzői pályám elején is nagyszerű érzés, hogy egy ilyen sikerrel indultam el ezen az úton. Természetesen boldog és büszke vagyok erre az eredményre, de remélem, ahogy futballistaként is átélhettem még rengeteg örömöt, úgy szakemberként, a kispadon is sikerül.

Dajka László a szakmai stáb tagjaként segíti a munkáját, és láthatóan nagy összhangban dolgoznak. Hogyan oszlanak meg a feladatok kettejük között?
Nagy szükségünk van a tapasztalatára, ráadásul ahogyan nekem, úgy neki is van közös múltja a csapattal, így még hitelesebb az, amit a játékosoknak mond. Már a legelején tisztáztunk, hogy nem azért jön hozzánk, hogy néhány bóját arrébb tegyen, vagy hogy edzésen kiossza a jelzőmezeket, hanem

a szakmai meglátásaira, és a tanácsaira van szüksége a csapatnak.

Valóban nagy az egyetértés közöttünk, hasonlóan látjuk a dolgokat, és mindketten szenvedélyesek vagyunk, örülök, a közös munkának. Mellette pedig Urbányi István sportigazgató is sokat segít nekünk, illetve a csapatnak, jól működik a közös munka.

Pisont István és Dajka László között remek az összhang a Budapest Honvéd kispadján Forrás: Balogh David/Balogh_David

Egyre több a fiatal magyar játékos, aki már a felnőttek között is alapembernek számít, vagy folyamatosan ott van a „tűzközelben", elég csak Gazdag Dániel, Szendrei Norbert, vagy éppen Tóth Péter és Cipf Dominik nevét említeni. Fontos, hogy mindig legyen egy-egy saját nevelésű tehetség a csapatban?

Nemhogy fontos, hanem az egyik legfontosabb célkitűzése a klubnak, hogy elinduljon a fiatalok áramlása az NB I-es együttes felé. Ez persze nem azt jelenti, hogy ez valamiféle ajándék, ezért kőkeményen meg kell dolgozni, de láthatják, hogy a lehetőség adott.

Szendrei nagyszerűen mutatkozott be, gólt rúgott, jól játszik, él azzal a bizalommal, amit kapott. Gazdag Dániel példája, vagy éppen Hidi Patriké, Nagy Gergőé pedig szintén megerősítheti az akadémia növendékeit, hogy megfelelő munkával mindenki előtt ott az esély, hogy feljebb lépjen. Természetesen ebben nekünk, edzőknek is nagy a felelősségünk, mi is arra törekszünk, hogy minél több tehetség bizonyíthasson a legmagasabb szinten.

A rutinra sem lehet panasz, Djordje Kamber óriási stabilitást jelent hátul, ráadásul a kupadöntőben gólt is szerzett, Ugrai Roland pedig hetek óta válogatott formában futballozik.

Kamber másodvirágzását éli, akárcsak Ivan Lovric, akik annak ellenére is folyamatosan fejlődnek, hogy már valóban tapasztaltabb futballistának számítanak a keretben.

Megértették a filozófiát, amit képviselünk, és nem féltek alkalmazni, bátran be mernek lépni a játékba, nagy erősségei a csapatunknak, akikre a fiatalok felnézhetnek. Ugrai kapcsán pedig csak annyit mondanék,

addig, amíg ilyen improvizatív játékosok lépnek pályára a magyar bajnokságban, adva van a jövő.

Mindig van valami váratlan a tarsolyában, egy villanással is képes meccseket eldönteni. Felszabadult, jól cselez, mindig jó döntéseket hoz, élmény nézni a játékát.

A Magyar Kupában aratott diadallal az Európa-liga indulás biztossá vált, mik a célok a bajnokság hátralévő szakaszában?
Sűrű az élmezőny, akár még a harmadik, negyedik helyre is odaérhetünk, és természetesen mindig a lehető legjobb eredményre törekszünk, úgyhogy elsődlegesen ez. Meg persze az is, hogy mind egyénileg, mind csapatként fejlődjünk.

Pisont István jövője egyelőre kérdéses, de szívesen folytatná a munkát Kispesten Forrás: honvedfc.hu

Eredetileg a mostani szezon végéig szól a megbízása. Lehet már tudni valamit az esetleges folytatásról?
Egyelőre nem, de nem is foglalkoztat most ez a gondolat, csakis az előttünk álló feladatokra koncentrálok.

Akkor úgy kérdezem: eddig főként az utánpótlásban dolgozott, de most, hogy belekóstolt a felnőtt futball világába, hol képzeli el a jövőjét?
Nagyon érdekes ez, hiszen régi nagy álom vált valóra azzal, hogy egy felnőtt csapatot irányíthassak, ráadásul rögtön egy nagy sikerrel indult a munka.

Hamar megszerettem ezt a légkört, el tudom képzelni magam hosszútávon is ebben a közegben. Ugyanakkor nagyon szeretek gyerekekkel és fiatalokkal is dolgozni, nagyon nagy boldogság az egy edzőnek, ha egy tehetséget ő épít fel és nála kezdi meg bontogatni a szárnyait.

Nem csoda, hogy Dárdai Pál is visszatért az ifikhez Berlinben, és hogy Pep Guardiola is azt nyilatkozta, biztos benne, hogy ha végzett a felnőtt futballal, visszatér Barcelonába és gyerekeket fog edzeni. Én is mérlegelem majd a lehetőségeimet, természetesen nagyszerűen érzem magam Kispesten, úgy érzem, most minden klappol, működnek az elképzeléseim és az a szemlélet, amit képviselek,

de bárhogyan is alakuljon majd a jövőm, örömmel dolgozok majd tovább csapattól és korosztálytól függetlenül.