Káposztával és az építőipari vállalattal kapcsolatban van egy érdekes történet. Pillér Vera: Mondd a focit! című történetében a Szokol rádión Szepesi Györgyöt hallgató Papa egyszer csak idegesen felkiált: „Aztakrucifikszát!" Unokája nem értette, miért mondta, s amikor megkérdezte, az öreg azt válaszolta, „Káposzta Benő, a tanítványa elvétette a lövést, ami rettenetes következményekkel járt". A mesében az állt, hogy Benő a vállalatnál ácsgyakornok. „Festő voltam" – reagált a történetre Káposzta, de a következő idézetre már felderült: „Káposzta vezeti a labdát, rálövi, ejnye, Benő, de kár, de kár! Most Eusébio lecsap, de elveszi tőle, ez az, Benő! Nahát!"
Említettem neki,
az 1966-os vb-n valamennyi meccs után pozitív kritikát kapott,
mire megjegyezte: „Nekem Simoesszal több bajom volt, mint Eusébióval, ő játszott az én oldalamon. Itthon Fenyvesi Máté és az MTK-s Molnár Maki okozott nehéz perceket."
Az olimpia viszont egy percet sem hozott Káposztának, pedig 1964 jó éve volt. Az uruguayi Penarol elleni 2:1-es újpesti győzelem után a Népsport szerint „különösen sok támadást indított, főleg előretörések révén". Játszott a felkészülési mérkőzéseken és az olimpiai selejtezőn is, amikor a magyar csapat a spanyolok 3:0-s megverésével kijutott a tokiói játékokra, nagy erényének tartották, hogy „a földön tartotta a labdát". Noha kerettag volt az olimpiai együttesben, miért nem lépett egyszer sem pályára Japánban? „Novák Dezső szinte a fia volt Lakat Károlynak. De ezzel nincs semmi bajom, ezt el kell fogadni, minden edzőnek lehetnek kedvencei. Ami inkább fáj, hogy mi, tartalékok – rajtam kívül például Dunai Anti – együtt éltünk a többiekkel, hogy azt ne mondjam, együtt lélegeztünk, mégis, mintha ott sem lettünk volna.
S azért estünk ki az olimpiai járadékra jogosultak közül, mert egy percre sem léptünk pályára.
A dolog másik oldala, hogy volt olyan találkozó, az Egyiptom ellenire gondolok, amelyen nyilvánvalóan mi voltunk az esélyesek, s ezt a hat-nullás győzelmünk igazolta is. Nem hiszem, ha Dunai Anti és én is ott vagyok a pályán, kikapunk..."