Az Aranycsapat akkor lett aranycsapat, amikor a forradalom után szétesett

Százból száz ember vágja rá az egyszerűnek tűnő kérdésre a feleletet: az Aranycsapat elnevezést az 1952-es londoni olimpiai aranyérmes magyar labdarúgó-válogatott kapta meg, a névadó Szepesi György volt. Ezért lesz meglepő kutatásunk eredménye, amely azt vizsgálta: a magyar sajtó tényleg azok után használta először ezt a kifejezést, miután Puskásék megnyerték az 1952-es olimpiai labdarúgótorna döntőjét Helsinkiben? Vagy 1953-ban, amikor Rómában 3-0-ra vertük Olaszországot? Nem lelőve a poént, de annyit máris elárulunk: az „aranycsapat" jelzőt először nem Sebes Gusztáv négy évig veretlen együttesére aggatták rá. S bármilyen furcsa is: a ma már közkeletű elnevezés igazából akkor került Grosicsék neve mellé, amikor az Aranycsapat az 1956-os forradalom után szétesett.

Grosics, Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai II, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor.

Aligha kell bárkinek is bemutatni az ötvenes évek világverő magyar válogatottját, amelynek tagjai 1950 és 1954 között több mint négy évig voltak veretlenek. Nevüket olimpiai bajnoki cím, világbajnoki ezüstérem és számtalan siker övezi.

De honnan jött az elnevezés?

Miért éppen Aranycsapatként élnek a köztudatban a magyar futballtörténelem legnagyobb klasszisai?

Az Aranycsapat Forrás: Fortepan / Erky-Nagy Tibor

Az aranycsapat kifejezést 1930 előtt csak hébe-hóba használták a sporttal foglalkozó újságírók. A ma fellelhető információk szerint labdarúgókra aranycsapatként először a Sporthírlap hivatkozott 1920-ban.

(...) ki ne emlékeznék a szabadkai Bácska aranycsapatára, amelynek minden játékosa egy-egy szobra volt a férfiasságnak és magyar erőnek"

- írta ekkor a lap.

Ez az első fellelhető cikk, amelyben felbukkan az aranycsapat kifejezés.

Az 1920-as évek második felében helyenként az FTC csapatára is hivatkoztak aranycsapatként, de 1930-tól következetesen az 1910-es és 20-as évek legsikeresebb magyar labdarúgócsapatát, az MTK-t értették a kifejezés alatt az itthoni újságírók.

Az MTK 1914-ben harmadszor nyert bajnokságot. Mindez egy tízéves győzelmi sorozat nyitánya lett, miközben új edző, az angol Jimmy Hogan érkezett a csapathoz. A kék-fehéreknél eltöltött hét év alatt összesen hat bajnoki címet szerzett a klubnak (1916–1922). A fantasztikus tréner ezzel a teljesítményével máig az MTK legsikeresebb edzőjének tekinthető.

Az 1920-as évekre az MTK játéka világszínvonalú volt, és Európa egyik legjobb klubcsapatának tartották.

Az akkori MTK erejéről legjobban az osztrák futballszakíró, Willy Meisl egy 1922-ben megjelent cikke árulkodik, amelyben azt állította, hogy a kontinensen három nagy csapat van: a Barcelona, a Sparta Praha és a budapesti MTK.

Jimmy Hogan, az MTK legendás szakvezetője Forrás: mtkbudapest.hu

Meisl azt is hozzátette, hogy az

MTK egész Európát elözönlötte a legjobb játékosokkal, és sokat, nagyon sokat tett nemcsak nemzetének, hanem a kontinens futballsportjának érdekében is."

Tény, hogy az MTK 1919 és 1922 között 71 nemzetközi mérkőzést játszott, ebből 51-et megnyert, 11-et elveszített, 222 gólt rúgott és csak 86-ot kapott. Ráadásul e találkozók túlnyomó többségét idegenben, vendégként játszotta.

A legyőzöttek között találkozhatunk a Bayern München, vagy a Real Madrid nevével is.

Az 1913 és 1925 között minden alkalommal bajnokságot nyerő MTK azzal tudott a világ élvonalába kerülni, hogy az 1922-ig a Hungária körúton edzősködő Hogan új játékstílust teremtett meg a csapatnál. Neki köszönhetően az MTK nem pusztán megtanulta, de tovább is fejlesztette az eredetileg a skót futballra jellemző taktikai és technikai sajátosságokat. A látványos stílust játszó MTK a többi csapattal ellentétben a labdát rövid és lapos passzokkal járatta, játékukat a sok improvizálás, a cselezgetés és a finom technikai megoldások jellemezték. Az amatőr sikerkorszak abszolút csúcsa az 1917-es és 1918-as év volt, amikor is a csapat 147 gólt rúgott és emellett mindössze csak 10-et kapott a 22 bajnoki mérkőzés során. Abban az évben az MTK két legendás, világklasszis csatára összesen 87 gólt szerzett. Schaffer Alfréd 46, míg Schlosser Imre 41 góllal zárta a bajnoki szezont.

Schlosser Imre Forrás: üllöiút129

Sajnos az MTK páratlan sorozata 1926-ban megszakadt.

A bécsi Amateure elleni mérkőzésen a durvaságáról hírhedt osztrák hátvéd, Tandler szétrúgta Orth György térdét,

aki egy évre harcképtelenné vált. Orth soha többé nem tudta sérülését kiheverni, és mivel Kertész II. is ekkor távozott, az FTC-nek 10 év várakozás után sikerült visszahódítani a bajnoki címet az MTK-tól. A sorozatban megnyert tíz bajnoki cím olyan teljesítmény volt, amely azóta is példa nélkül áll a magyar labdarúgás történetében.

Az aranycsapat, mint jelző, ezután egyre jobban beleívódott a hírlapírók nyelvezetébe,

a negyvenes évekre már más sportok csapataira (pl. magyar vízilabda-, kosárlabda-válogatott, kardvívók) is rendre használták a kifejezést. Tehát szó sem volt arról, hogy az Aranycsapat megszületése előtt senki sem használta volna ezt a kifejezést.

Akik annak idején hallgatták Szepesi György rádióközvetítését az 1952-es olimpia labdarúgódöntőjéről, arra emlékezhetnek, hogy Puskásék vonatkozásában az Aranycsapat kifejezést a neves rádiós használta először. Ha ez így is volt (a teljes közvetítés nincs már meg, ellenben Szepesi későbbi nyilatkozataiban többször hivatkozott arra, hogy az Aranycsapat kifejezést ő találta ki),

a jelzőt a finn Helsingin Sanomat című lap az 1952-es olimpia kapcsán nem a magyarokra, hanem a svéd labdarúgó-válogatottra használta, amely az 1948-as londoni olimpia aranyérmese volt.

Szepesi Györgyről úgy tudtuk, hogy ő találta ki az Aranycsapat elnevezést Forrás: MTI/Szebellédy Géza

A címvédővel Puskásék Helsinkiben az elődöntőben találkoztak, és 6-0-ra győztek. A Helsingin Sanomat című lap első oldalán a címben ezt írta: Magyarország az aranyérem jelöltje. A cikkben többek között a következőket írja a lap:

Könnyedén győzte le Magyarország Svédországot. A londoni aranycsapat rendkívül nehéz helyzetben volt ezen a mérkőzésen és igen keserves játék után kapott ki."

A finn újság ekkor nem a magyarokra, hanem a londoni olimpián győztes svéd válogatottra használta az aranycsapat kifejezést.

Maga Szepesi György is többféleképpen emlékezett a keresztelőre, amely azonban – ha 1952-ben, ha 1953-ban történt meg a rádióban – valami miatt nem honosodott meg a magyar sajtóban, éppen ezért kell fenntartásokkal kezelni a visszaemlékezéseket.

Szepesi már ekkor „intézmény" volt, az egész ország őt hallgatta a rádióban. Eléggé nehezen elképzelhető, hogyha a riporter 1952-ben, vagy 1953-ban Aranycsapatnak nevezi el Puskásékat, akkor az ne honosodjon meg azonnal és ne vegye át ezt az elnevezést a teljes magyar sajtó.

Márpedig az akkori újságokat lapozva sem a Népsport, sem más lapok nem használták ezt a kifejezést Sebes Gusztáv csapatára.

Az 1953. május 17-i Olaszország-Magyarország 3-0-s magyar győzelemmel végződött Európa Kupa-mérkőzés, a fényes diadalon kívül, további sporttörténelmi érdekességeket is tartogatott a számunkra: az Aranycsapat ezen a találkozón futott ki először a jól ismert összeállításában, a válogatottban új játékrendszer került bemutatásra, és éppen itt történt meg a „keresztelő" is, ugyanis Szepesi György ezen a találkozón találta ki az „Aranycsapat" elnevezést.

Az Aranycsapat legnagyobb győzelme az angolok ellen aratott 6-3-as siker volt Londonban, 1953-ban Forrás: AFP

A híres rádióriporter így emlékezett az eseményre:

Rómából közvetítettem, mellettem állt az asszisztensem, az Olaszországban is légióskodó Sárosi Béla. Mondom neki, hogy kellene egy név, akkor ugrott be, hogy nevezzük Aranycsapatnak, mivel nincs még egy ilyen csapat."

Pedig – ahogy cikkünkben is rámutattunk – volt, ha csak az MTK legendás együttesére gondolunk.

Ha ma nekiállunk az interneten cikkeket keresni ebben a témában, csak azzal a ténnyel találkozunk, hogy a névadó Szepesi György volt. Több cikkben is azt írták tehát le, hogy a névadó Szepesi volt 1953-ban Rómában. Azaz a magyar sajtóban ő használta először ezt a kifejezést.

Ám hiába lapoztuk fel a „keresztelő" után az 1953-as magyar újságokat, ezt a jelzőt szinte senki sem használta Sebes Gusztáv együttesére.

Sőt! A Szabad Ifjúság című lap 1953. július 19-i száma éppen Szepesi György tollából közölt egy cikket, „Két hét Svédországban" címmel. Szepesi az 1953. július 5-én lejátszott svéd-magyar barátságos meccsre utazott a skandináv országba, amelyet a magyarok 4-2-re nyertek meg. Innen a magyarok Göteborgba utaztak, mert a következő meccsen Budapest válogatott néven 6-1-re verték a svédeket. A cikkben Szepesi így írt: „Megjelenik göteborgi szállásunkon a világ egyik elismert labdarúgó szaktekintélye, a magyar labdarúgás kiváló ismerője, az olasz Vittorio Pozzo.

A világbajnok olasz válogatott 1938-ban, középen a mester, Vittorio Pozzo Forrás: DPA/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Schirner Sportfoto Archiv

Az ősz hajú, 60 év körüli olasz szakember szép múltra tekinthet vissza. Éveken át az olasz csapat szövetségi kapitánya volt és az ő válogatottja szerezte meg 1938-ban az olaszok számára a labdarúgó-világbajnokságot. Pozzo ma az egyik olasz újság munkatársa, de cikkeit szerte a világon nagy figyelemmel kíséri a labdarúgás közvéleménye. Pozzo minden alkalmat megragad, hogy végignézze a magyar válogatott mérkőzéseit. Megkérdeztem Pozzót, mi a véleménye a csapatról. Szerinte a magyar csapat legutóbbi mérkőzésein tudásának csak 50-60 százalékát adta, de ha szükség van rá, 15 perc alatt képes arra, hogy a maga javára döntse el a mérkőzés sorsát. Megkérem, hasonlítsa össze mai csapatunkat az elmúlt évtizedek magyar válogatottjaival. így válaszol:

Ez a csapat jobb, mint bármelyik korábbi magyar válogatottja. Jobb az 1938-ban döntőbe került csapatnál is. Ez a csapat összetartásban, taktikai fejlettségben messze maga mögött hagyja a 20-as évek híres aranycsapatait is."

Tehát itt sem Szepesi, hanem Pozzo használja az aranycsapat kifejezést, amely ezek után sem bukkan fel a magyar sajtóban. Sőt, az 1953. november 25-én Londonban lejátszott Anglia-Magyarország mérkőzés után sem.

A sors furcsasága, hogy a minden magyar által ismert csapatot akkor illették először az aranycsapat elnevezéssel, amikor a válogatott az 1956-os forradalom után szétesésnek indult.

Az Aranycsapat az 1956-os forradalom után indult szétesésnek Forrás: Fortepan/Nagy József

Kutatásunk szerint legelőször a Képes Sportban írtak így a válogatottról, az 1956. május 22-i számban, az Első vereségünk a Népstadionban című cikkben: „Megtörtént! Ami a szerencsétlen idénykezdet óta előre vetette árnyékát: bekövetkezett. Tizenháromévi hazai veretlenségünk után tett pontot a vasárnap délutáni válogatott mérkőzés. A csehszlovák együttes felfelé ívelő pályájának pedig ünnepélyes állomását jelentheti a világhírű magyar csapat felett aratott megérdemelt győzelem. (...)

A csatársorban néha fel-felcsillant egy-egy jobb akció, de azok is messze voltak aranycsapatunk nemrég szerte a világban megcsodált támadójátékától. Találóan mondotta Lemesics, a jugoszláv játékvezető, hogy csak az arcokról ismert rá a magyar játékosokra."

Még ez év júniusában jelent meg egy írás a Béke és Szabadságban: Változást Labdarúgó-sportunk vezetésében! címmel. „(...) Sebes Gusztávnak vannak érdemei a magyar »aranycsapat« kialakításában, része van régi sikereiben. De az az egyeduralkodó helyzet, amibe magát e sikerek révén felverekedte, rövid idő alatt gátjává vált a további fejlődésnek. Élet-halál ura lett a futballban."

Az Aranycsapat tagjai az NSZK elleni vb-döntőben: Puskás Ferenc, Grosics Gyula, Lóránt Gyula, Hidegkuti Nándor, Bozsik József, Zakariás József, Lantos Mihály, Buzánszky Jenő, Tóth Mihály, Kocsis Sándor és Czibor Zoltán Forrás: DPA/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Schirner Sportfoto

Legközelebb 1957 januárjában a (Nép)Sport* hivatkozott így Puskásékra, aki ekkor már társai nagy részével nyugatra disszidált, és éppen dél-amerikai körúton vett részt: „Igen, mi mindent elnéztünk és mindent megbocsátottunk kiváló labdarúgóinknak. Erőnkön felül kényeztettük őket, mint az olyan szülők, akik lyukas cipőben és kopott ruhában járnak inkább, de a gyerekeiket taxin küldik az iskolába.

Könnyelmű, felelőtlen, gazdag embereket „neveltünk" elsősorban az úgynevezett „aranycsapat" futballistáiból, álamatőröket, akik szemrebbenés nélkül álltak elő a legfantasztikusabb követelésekkel (rendszerint meg is kapták azokat), s ugyanakkor kötelességeikről egyre inkább megfeledkeztek."

Helyezzük akkor mindezt történelmi kontextusba. A Puskásékra utaló elnevezés először 1956-ban, néhány hónappal a forradalom kitörése előtt bukkant fel.

A Képes Sportban megjelenő cikkben komolyan, hősöknek járó tisztelettel írtak a csapatról és nevezték el őket Aranycsapatnak.

A forradalom leverése után az 1957-es Népsport cikkben már nyoma nincs a tiszteletnek: az országot irányító kommunista párt és a rendszerhez hű újságírók akkor megpróbálták nevetség tárgyává tenni Puskásékat, mert a játékosok disszidálása megbocsájthatatlan bűnnek számított.

Sebes Gusztáv (a kép előterében) az Aranycsapat szövetségi kapitánya volt Forrás: Fortepan

De az embereket ezzel sem lehetett megvezetni, mert ahogy telt az idő, szinte mindenki a hősöknek járó legnagyobb tisztelettel beszélt az Aranycsapatról.

Valójában tehát ekkor és így indult hódító útjára az aranycsapat kifejezés, mellyel ma a világon élő valamennyi magyar azt a bizonyos futballválogatottat azonosítja, amely egykoron a legjobb volt az egész világon.

A cikket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével írtuk meg.